Hét Dala: Thievery Corporation - Amerimacka

Album: The Cosmic Game (2005)

Miért éppen ez? Talán mert minden nap meghallgatom valamelyik albumukat. 1997-ben a Sounds from the Thievery Hi-Fi volt az első, amin éreztem némi breakes beütést, az 1999-ben a DJ Kicks sorozatban mejelent mixlemezükön a tavaly Bootsie lemezbemutatóján hazánkban járt DJ Cam, ileltve Up, Bustle & Out meg ilyenek voltak. Úgy érzem, mára ez a felhang annyira nincs a zenéjükben, viszont a változásokkal együtt is mindig ugyanazt a megnyugtató hangulatot teremtik a számaik, hasonlóak maradtak a dobalapok, és a visszhangos dub hangzás.

2006-ban újra elkezdtem hallgatni, amiben a fenti számnak elég sok szerepe van, részben azért, mert játszottuk a zenekarral és kénytelen voltam kicsit belebújni. És szépen lassan megemésztettem az átugrott albumokat, ami mára odáig fajult, hogy ha nincs kedvem gondolkodni, mit hallgassak, akkor jó eséllyel Thieveryt teszek be.

Maga a szám elég (európai szemmel) reális kép Amerikáról az egyébként washingtoni duó által, a Bush adminisztráció és az USA külpolitikájának kritikája, szinte mintha a mi szemszögükből látnák magukat. A dalszövegben a Szabadságszobor szégyent és dühöt érez, amiért Amerika már nem azt jelenti, amit ő jelképezne, és ebben a szégyenben lángol vele a lakosság azon része, aki hasonlóan érez. A culture of greed has got to end meg utalhatna akár a hitelválságra is, kicsit újramagyarázva, bár annak ugye mi vagyunk az okai, nem ők :))

Az Amerimacka, azaz a dal szerint az Amerika-jelenség egy édes-szép hazugság, a refrén szerint: mintha mézet nyalnánk le egy kés éléről: a szabadok földje rabszolgaságra épült, és a kapzsiság kultusza vezeti. A számot éneklő DJ (MC), Notch a szöveg végén sárból felállva erősíti meg, hogy nem hagyja, hogy az ő istene, a szeretet és egyéb nyalánkságok helyett valami teljesen más győzzön... igen, ez így kicsit zépségversenyes :) De van valami értékelhető üzenete annak, hogy felkelünk a mocsokból, lerázzuk magunkról ezt a majmot, hogy újra büszkék lehessünk az országunkra.

Nem feketíthet be mindenkit az erőszak, és a szabadság szó kisajátítása, elferdítése. A két lábbal a földön járó önkritikával rendelkezők és közben teljes szívvel egy álomra vágyó emberek fénye átsüt ezen a szürke ködön.

Balaton Soundra jönnek? Nem, sajnos lemondták teljes nyári európai turnéjukat, tehát nem a Plattenseevel, a Palatschinkennel és a langosch-sal van bajuk. Helyettük a Dub Pistols került a line-upba, ami a maga hip(-trip)-hop, reggae és dub keverékével egy elég jó minőségű pótkávé, ugyanúgy fogok rá bólogatni sörrel a kezemben, csak annyira fogom magam vissza, hogy meg ne haljak, mert azért a Thieveryt még be kell húzni élőben.

Aki nincs bekötve intravénásan a Thieveryre, és tetszik neki, annak a Richest Man in Babylon és a Warning Shots c. számokat, vagy a Richest Man (2002) és The Cosmic Games (2005) albumokat ajánlom.

Hét dala: Napra - Pici ház | Hét dala: Stevie Wonder - Superstition