Az egész sztori úgy kezdődött, hogy.

Tulajdonképpen néha nem is kicsit rühellem, hogy a sztoriknak kell legyen eleje, meg vége, mert a jó sztorik igazából el sem kezdődnek, ha meg mégis elkezdődtek, hát akkor sosincs végük. Mert az igazán jó történetekben az a jó, hogy és ahogy éppen történnek, azért szeretjük őket. A jó könyv és a jó film is olyan, hogy azon a magyarázkodós-felvezetős öt-tíz percen simán átszaladunk, ha meg mással kell végigmenni rajta, hát unjuk, és a végén azonnal kezdenénk is újra. Naná, majd nem! Hiszen jó!

Az a sztori, amit most szeretnék előadni,  úgy kezdődött, hogy az egyszeri blogger feltévedtem a thepiratesdilemma.comra, és olvasgatni kezdetem. Aztán egyszer csak azt kellett mondanom, hogy hubazmeg. Naná, majd nem! Igaz, azt is mondhattam volna, hogy aztakurva, de azt nem mondtam, és erre különlegesen erős indokaim voltak, amelyek azonban nem tartoznak a széles nyilvánosságra, mert szemérmes vagyok.

Kutiman-Thru-you - 05 - Someday

A jó sztorikban sokszor probléma, hogy akkor most ki kivel is van. Hogy a világ ne legyen egyszerű, a rossz sztorikkal is sokszor ugyanez a helyzet. Esetünkben az egész mögött a Kutiman álnevű izraeli fickó áll, akit úgy egyébként Ophir Kutielnek hívnának, és zongorázik, dobol, meg gitározik, ráadásul jól.

Valamiért a tehetséges emberek mindig megkattannak, tehát Kutimannel is simán ez történt, ha korábban nem, hát akkor, amikor húsz haverjának csinált egy új projectet, ami arról szólt, hogy mindenféle alig ismert előadók youtube-ra kirakott videóit összeöntögette, az egészet elnevezte Thru You-nak, és a kész terméket elküldte a nevezett húsz havernak. Na bumm, mondanád, biztos csinált már ilyet más is. Talán te is, nem?

Naná, majd nem! Csak éppen mások valamit em tudnak, amit ő igen. Ráadásul Kutiman húsz haverja elküldte a saját húsz haverjának, azok a saját húsz haverjuknak, akik viszont a saját húsz haverjuknak, és a nagy pilótajáték végén eljutott hozzám is, ami azt jelenti, hogy már legfeljebb csak pár teljesen kieső óceániai szigetre nem küldte el valaki haverja a valakinek, és valószínűleg most kezd kilépni a Naprendszerből. Alfa Centauri reszkess, mert előbb-utóbb oda is elmegy az anyag! Na jó, Lófej-köd még odébb van időben.

Kutiman túl nagy újdonságot nem csinált, azt azért leszögezném. Más is csinált már olyat, hogy pár napig böngészte a youtube-on található amatőrök zenei mesterműveit, majd párat összeválogatott, és össze-vissza mixelte őket. Mondom, hogy nem egy etvasz, de ez már csak ilyen: az éneklés sem Freddie Mercury találmánya, nem igaz?

Kutiman-Thru-you - 04 - Babylon Band

Az igazán faja az egészben az, hogy látszatra észveszejtően össze nem illő cuccosokat képes egy klipben összetákolni. Azazhogy egy fenét tákolni, legtöbbjük agyafúrt módon van összepakolva, eljött a Isten országa a zenében, ahol békében megfér egymás mellett a bárány és az oroszlán, akarom mondani az agyoneffektezett billentyűs a buzukival és a templomi orgonával, de a doromb is az őskövület elektromos orgonákkal (azok a bass és egyéb gombok büntetősen ocsmányak, tiszta szégyen, hogy magam is javítottam hasonlót), valamint persze a kisdeddel, aki anyja ölében ül (háttérben babakocsi és kis ágy, ahogy illik), miközben az danol, és ha azt hiszed, ezt nem lehet fokozni, hát kapsz az arcodba vibrafont is. Naná, majd nem! Kell az oda!

Pont mire megunnál egy adott részletet, jön valami más, ha más nem, hát tapsikoló meg ugráló japánok. Na jó, a pléh szemetes (vagy mi a franc), mint kongapótlék, az azért  mindent aláz: amikor azt megláttam tudtam, ép elmével ez a project túlélhetetlen, holott minden másodpercét élvezem. Bele lehet kötni, mert a videók minősége nem felemelő, és biztosan kétes szerzői jogilag, és mit tudom én, de minek.

A végtermék ugyanis nagyon póver, hogy Oszkár főnök urat idézzem ha kissé szabadon is. Tessék elhúzni, és megnézni az egészet egyben a ThruYou oldalán! Play gombot nem elfelejteni megnyomni!