… és azóta is sorban nyeri a TOP100 gitáros EVÖR listákat, ugyanazzal a lazasággal, amivel a földöntúli hangokat elővarázsolta: balkézzel, vigyorogva, a nyelvét nyújtogatva, a cirkuszos ruháiban.

Szűk 4 éve volt arra, hogy rögzítse az életművét, aztán elhúzott, hajlamos vagyok azt hinni, hogy a szülőbolygójára. Ennek az életműnek a nagy része nehezen befogadható. A zenehallgató, amikor Jimi zenéjével ismerkedik, egyszer csak eljut arra a pontra, ahol választhat, hogy megmarad a Hey Joe-t és a gitárzúzást váró népség szintjén, vagy felfedezi, hogy egy 8-10 perces jammelés ének nélkül is nagyon jó tud lenni, csak kell hozzá egy Hendrix, aki előadja.

Nem akartam sokat írni, hiszen Jimiről már valószínűleg mindent leírtak (ajánlom például ezt a blogot). Maga mögött hagyott egy csomó kiadott és hivatalosan kiadatlan felvételt, hallgassátok bátran azokat is. Kezdetnek a Live at Winterlandet ajánlanám, mert az egy jó koncert volt, nem fesztiválfellépés, amik Jiminél mindig kétesélyesek voltak, a közönség hullámzó reakciójától és Jimi kedélyétől függően.

A fenti képen utolsó fellépése helyszínén, Fehmarn szigetén látható, ahol a távozása után az Európai Pokol Angyalai szépen porig égették a színpadot. A rendezvény Love and Peace Festival néven futott. :D