Ez aztán a meglepetés! Biztosan felszalad mindenki szemöldöke, de valójában már jó régóta kellett volna írnom erről a lemezről.

Fájdalmas emlékek, szomorú magánéleti dolgok kapcsolódnak az albummal történő első találkozásaimhoz, de ez csak a kezdet volt, azóta sokféle élethelyzetben, sokféle érzelmi állapotban, időszakban bizonyult hű társnak ez a zene.

Sok nagyokos csak egy lesajnáló félmosollyal intézi el a Kistehént, hát, ők tudják.

Szerintem 2005 környékén érte el a nagy áttörést a zenekar a Szájbergyerek című dallal, ami aztán a legmeglepőbb helyeken (falunapon, házibuliban, rádióban) is felcsendült, óriási sláger lett belőle akkor tavasszal.

Aztán ez a lemez talán 2007 elején jelent meg, és a zenekar felülmúlta vele az addigi teljesítményeit, ami abból is sejthető, hogy a koncertek gerincét az itt található dalok adják azóta is. De végülis eddig lényegtelen dolgokról írtam, a fontos az, hogy miért hatásos, miért művészi a Szerelmes vagyok minden nőbe?

Maga a zene egy balkáni-magyaros-cigányzenei-népzenei-folkos-alternatív-rockos egyveleg, bolondos szövegekkel. Fölösleges hosszan elemezgetni, ha meghallgatjuk a címadó dalt, akkor rögtön képet kapunk arról, hogy mi a produkció lényege.

A lényege a sírva vigadás. Az a fajta sírva vigadás, amit csak a magyar tud, az az időtlen, generációról generációra öröklődő attitűd, ami segítségével a magunkfajták képesek túlélni a legnagyobb sorscsapásokat, a legtragikusabb pillanatokat.

Mulatós zene ez, de minden dalban jól hallható melankólia és mély bánat, lemondás jelenik meg, ami annyira tud fájni, hogy sírni lehetne miatta.

Emlékszem, 2008-ban, Hegyalján, életem talán egyik legjobb koncertjén mekkorát buliztunk a Kistehénre. Tömve volt a sátor, szinte lógtak az emberek a plafonról, egy ütemre mozdult, énekelt mindenki. Az maga volt a katarzis, az eufória, de gyönyörűséges, felfoghatatlan bánat is keveredett az érzelmekbe, és ahogy feloldódtak, kergetőztek ezek az érzések, az ember az ég felé nézett egy-egy együtténeklős rész alatt, és a lélek valahol messze járt, ahol óarany fénnyel süt a nyári nap, és édes a bánat is.

"Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

...

Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával."