A Dán Nagykövetség, a Vertigo Média és a Skandináv Ház meghívására volt szerencsém részt venni az "A Hijacking" (Emberrablás) című új dán film bemutatóján, mely a várt hatást eredményezte. Az "A Hijacking" egy ízig-vérig dán film, melyben a feszültségkeltéshez nem kell géppisztolyoknak ropogniuk, elég ha a színészek játékának köszönhetően úgy érezzük a moziban, mi is ott vagyunk az eltérített hajón, vagy a túsztárgyalás termében. Magas elvárásaim nem voltak véletlenek, hiszen a rendezői székben a "Submarino" és a "Jagten" forgatókönyvírója, Tobias Lindholm ült, míg a főszerepet, az elrabolt hajó szakácsának alakítását, az "R" című dán börtönfilmből ismerhető Pilou Asbæk kapta. (Ez utóbbi filmet természetesen Lindholm rendezte és ha nem lett volna egyértelmű, mindhárom említett filmet nagyon ajánlom.)

Az "A Hijacking" című film nem igaz történetet dolgoz fel, ugyanakkor mégis a valóságot ábrázolja, hiszen szomáliai kalózok rendszeresen térítenek el hajókat, melyek közé az utóbbi időben dán túszok is keveredtek… A híreket olvasva, majd a filmet látva azt kell mondjam, a mozinéző szerencsés, hogy ezt a "valóságshow"-t a legnagyobb kényelemben, étellel-itallal a kezében nézheti végig a mozik székeiben. A dán film megtehetné, de mégsem alkalmaz hatásvadász elemeket, így a hajó elrablásakor nincsenek belassított akciójelenetek, a filmben nincsenek hősök, a képek csak peregnek-peregnek, a feszültség pedig állandó, nem kellenek túlzások, hogy érezzük, milyen rossz lehet a hajó gyomrában vesztegelni, AK47-tel az arcunkban. A film szerintem legnagyobb előnye, hogy nem az elrabolt hajó és a túszul ejtett legénység kálváriájára helyezi a fő hangsúlyt, hanem a teherhajó tulajdonosára, azaz a dán szállítmányozó vállalat vezetőjére koncentrál. A vezérigazgatót alakító Søren Malling zseniális, minden gesztusa, megszólalása parádés, a túsztárgyalás-váltságdíj alku folyamat pedig minden mondatában tökéletes, ha lehetne most visszanézném az első tárgyalást.

A filmről tulajdonképpen ugyanaz a véleményem, mint az "R"-ről. Biztos van jobb „váltságdíj tárgyalásos” (az "R" esetében „börtönös”) dráma, viszont Lindholm olyan filmeket készít, amelyeket én szeretek látni. A film megnézése után pár héttel megláttam az „amerikai változat” előzetesét, melynek semmi köze az "A Hijacking"-hez, hacsak annyi nem, hogy a "Captain Philips"-ben is szomáliai kalózok virgonckodnak, de most Tom Hanks az áldozat (Paul Greengrass meg a rendező...), ami valószínűleg jó adagnyi hatásvadászatot és melodrámát fog csempészni a történetbe, még akkor is, ha ez a film egy igaz történetet dolgoz fel. Elég megnézni az előzetest, ebben filmben már a géppuskák is ropognak, de Lindholm filmje óta tudjuk, nem ettől lesz hiteles a hajódráma…