Martin Gore új szólóalbuma

Martin Gore új szólóalbuma

2015.04.27. | B-vendégszerző

Martin Gore anyazenekara már rendszeresen négy évente jelentkezik friss anyaggal, így a két lemezmegjelenés közötti szünetekben kénytelen szólóanyag formájában a világra szabadítani kreatív energiáit. A rémült rajongók ilyenkor természetesen megpróbálnak a közelgő (állítólag már dolgozik rajta…---> 2017) DM anyag hangzására következteni, többnyire tévesen. Legújabb korongja, az MGxMG pont a mai napon lát napvilágot, hallgassunk hát bele!

mg.jpg

Ha volna még, aki most is egy újabb „Somebody”-t vagy „A Question Of Lust”-ot várt, azt azonnal ébressze csókkal a vándorló királyfi a Csipkerózsika-álmából! De ha nincs ekkora szerencséje, akkor úgyis megteszi helyette az első 5 szám rideg, minimalista, dallamtalan, vészjósló ambient-zajszobrászkodása. Az utóbbi Mode albumokon Gore megmutatta már, hogy ilyen vérfagyasztásra is képes, néhány b-oldal, bonus, filler tétel formájában. Pontosan ezek azok a DM néven kiadott track-ek, amikre amúgy a kutya sem szokott emlékezni. Egyetlen meglepetés, hogy bár Mart pont nem egy nagy „studio-jedi”, ezek a zörejek most mégis dúsabban, atmoszferikusabban szólnak, mint amit a fő-zenekar hasonló maszatolásainál megszokhattunk.

A ricsajozást csupán az „Elk” szakítja meg két percre. A jól ismert Martin féle melankólia, egy kis Twin Peaks-el (már megint), az album egyetlen dala, amit akár vokális résszel is el tudnánk képzelni. Nem véletlenül, ez az egyik olyan szerzemény, amit a zenész az előző Depeche album felvételeinél is már megmutatott a srácoknak, hogy ők aztán megvonják tőle a megjelenés jogát. Ezidáig!

Nehezen indult a lemez, nem könnyű letolni az első ötöst. De ha sikerült, akkor most is jár a megérdemelt jutalom: egy igazán fülbemászó, dallamos mű csendül fel, végre! Szerintem mostantól csalni fogok és eleve innen indítom majd a CD-t. Az „Europa Hymn” egy kitalált, kidolgozott, kellemesen hangszerelt darab. Van eleje, közepe és vége. Tart valahonnan valahová és az előzetesen beígért „űrutazás” bullshit is beigazolódni látszik. Hallgassuk is meg:

 Igen, kifejezetten atmoszferikus lemezzel van dolgunk. Nagyon ajánlatos fülessel hallgatni, minden bizonnyal környezetünk amúgy sem tolerálja majd máshogyan. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a „Creeper”. Tetszik, ahogy ez az elnevezés jelzi a korong „creepy” hangvételét. Martin egyébként semmit sem hajlandó elárulni a dalok címeinek eredetéről, de ennél egészen biztosra veszem, hogy 12 éves fia sokat játszik a MINECRAFT c. videójátékkal. 

„Spiral”, most vált magasabb sebességre a lemez. A bevállalósabb darabok következnek, ez az etap a kedvencem. A hangzás ismerős lehet, Mr. Gore szokása újabban a DM koncertre várakozó közönségét ilyen nem evilági zenékkel ijesztgetni. Tökéletes kontrasztot képezve így az egyre korszerűtlenebbre, olcsóbbra butított, fantáziátlan élő rock-dm hangzással. Sőt, hősünk néha még DJ munkákat is vállal (igen, van olyan hely a világon, ahol ezekre TÁNCOLNAK!), ez itt egy az egyben az az absztrakt zenei világ. „Stealth”, „Hum”, „Islet” és „Crowly”, zenei sznoboknak mind-mind kiváló hangok, hangzás és kellemesen feszülő elektronika. Folytatódik az űrutazás és néhány pillanatra az Aphex Twin: Selected Ambient Works lemezeinek legjobb momentumai is mintha megidéződnének. Remek percek. Ahogy az elmúlt 35 évben már számtalanszor, úgy Martin most is a kortárs elektronika felé integet. Meg kell emlírsem azt is, hogy szemben pályatársaival, MG nem duzzasztja feleslegesen 6-8 percesre műveit, a leghosszabb munkák sem tartanak tovább 4 percnél.

"Csak azért hallgatjátok, mert a Martin Gore név alatt jelent meg!" Mondják majd lekezelően, sokan. De ez nem igaz! Ha például az "Islet"-et Magnar Delacroix (most találom ki) névvel hallottam volna először, akkor is biztosan kíváncsi lettem volna a kitalált előadó egyéb alkotásaira. Az album közepe egy különleges zenei kirándulás, nagyon érdemes arra, hogy a modern elektronikára nyitott füleket megtalálja.

Hangulatilag mint egy jó fogalmazás, három fő részre bontható a korong. Az izgalmas tárgyalást a „Trysting” zárja. Reméljük lesz olyan Depeche Mode rajongó, aki kibírta idáig, ugyanis ez a dal lebegteti tovább őket a számukra kétségtelenül legkedvesebb 10 percbe, vagyis a befejezéshez! MG állítólag néhány sokkal korábbi, befejezetlen/kiadatlan DM nótát is talált titkos zenés ládikájában. A „Southerly” egészen biztosan az első, vagy a második DM albumról maradt le és férne vissza most bármelyikre mégiscsak. De még a Jean Michel Jarre/Vangelis rajongók is elégedetten fognak csettinteni a hallatán. 

Az album végén még további két kedves kikacsintás a hűséges módosokhoz és vége is. Megvallom, én pont még szívesen hallgatnám tovább!

Sok depeses fogja megvenni a lemezt, a gyűjteménybe, hogy „legyen meg!” és teszi majd fel, -jó esetben legalább egy hallgatás után- a polcra. Pedig a 15-ből legalább 4 dal már megint nekik szól! De szerencsére nem is ez a lényeg. A szokatlan, különleges zenei élményekre nyitott vájtfülűek járnak majd a legjobban. És állítólag van még egy kisebb marék lemaradt track, amik valamilyen kísérő kiadvány formájában fognak előkerülni, tehát hamarosan folytatódik az utazás! Ettől függetlenül már most belátható, hogy a szerző nem az MGxMG projektből fog még jobban meggazdagodni. A lemezeladásból származó bevétel jó, ha Mart santa barbarai házikójának fél havi rezsijét fedezi majd… (szegény…) 
Örömzene ez! Öröm neki és öröm nekünk, rajongóknak, hogy az 54 éves kedvenc még mindig nyitott az új és izgalmas zenék, zenei formák iránt. Sőt, aktuális munkája a nevesebb IDM előadók lemezei mellett sem fog szégyent vallani!

Ha kedvet kaptál hozzá, az anyagot mától megrendelheted itt:

 http://martingore.com/

 vagy sétálj be ide és vedd át személyesen:

https://www.metro-nom.eu/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr57401074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

Hirdetés


A hét dala

Kövess a Facebookon!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...