Gyöngyhalászok

Gyöngyhalászok

Mivel pont semmilyen évfordulója, vagy aktualitása nincs, ezért Georges Bizet "Je crois entendre encore" című áriájáról szólok nektek. Hát, igen, 1863-ban a zenei toplistákon még csak áriák voltak. Nem is akármilyenek! Ez az ária történetesen a Gyöngyhalászok (Les pêcheurs de perles) című operában szerepel. (Meg egy 1863-as Ária Hammerben, ritka példány.) Két dolgot sajnálok. Az egyik az, hogy bár hiába van szakmai középfokú nyelvvizsgám, egy kiló kenyeret sem tudnék kérni a Montmarte-on franciául, hát még francia hagymalevest. A másik, hogy sehol nem találom az egész művet az Interneten. (Mondjuk elég suhanc dolog operaáriákat töltögetni torrenten, ezt én is érzem.)

Jelenleg utóbbit sajnálom jobban.


Mielőtt megalapozottan kultúrsznobsággal vádolnátok, ekszküzé moá, nem vagyok opera fan, sőt, csak egyszer volt operabérletem, gimnázium alatt, de emlékeim szerint felhívták az iskolát az első előadás után, hogy "ez a csoport ne jöjjön többet". A legtöbb komolyzenei témát legendás kedvenceim erőltették rám, így ezt Bizet művet is. (Freddie Mercury és Montserrat Caballé közös albumáról most nem beszélünk.) A szóban forgó zenét David Gilmour 2002-es koncert DVD-jén hallottam először. Azóta másodszor és kb. századszor is. David a klasszikus fekete pólójában áll, egy néző a szám előtt bekiabál - "Valamit az Animals albumról lehetne?!", majd a zenekar belekezd ebbe a ... dalba.

Természetesen a mű 1863-as bemutatója óta számos tenor énekelte el eme áriát (Gilmour nélkül), a Youtube most is széles palettán kínálja a választást számunkra. Nekem 2 kedvencem is van, maradva a klasszikus ária verzióknál. A moziban szerintem csak én kaptam fel a fejem, mikor a dal olasz verziója megszólalt a Match Point című Woody Allen filmben. (Lássuk be...Scarlett Johanssonnal együtt ez az egész, így ebben a formában nem igazságos. Vuh.)

Nem cizellálnám tovább: Alain Venzo áriája pedig a szóljon műkedvelőknek. Hát, nekem a cikkírás közben megvolt az éves ária adag. Most pedig jöhet a fülmosás sok-sok gitárszólóval! (Gilmour ne menj sehova, rád még szükség van!)

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr77818078

Trackbackek, pingbackek:

Pingback: B-oldal » TOP1 komolyzenei metál EVÖR 2009.06.11. 07:39:33

[...]… és ha van olyan, aki az eredetit nem ismeri… Gyöngyhalászok |[...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Muki 2008.12.12. 10:18:06

Gilmour az egyik legjobb zenész evör

Bukott Rockzenész · http://b-oldal.blog.hu 2008.12.12. 12:22:56

Ne felejtsük el a Záray-Vámosi páros kitűnő feldolgozását sem, gyerekkoromban többször könnyekig meghatódtam rajta.
www.youtube.com/watch?v=3IrRzuMx7jk

Amúgy csatlakozom az egyetértőkhöz, már ami Gilmour papa munkásságát illeti. Személyes kedvencem tőle a Great Day of Freedom (Division Bell album, 1994), pedig itt inkább az énekhangjával hasít óriásit (azért a gitár sem kutya). Ahogy megszólal: "On the day the wall came down..." Be is linkelem gyorsan: www.youtube.com/watch?v=Cfri5tMXfc4

Trinity · http://hangtarnok.klog.hu 2008.12.12. 14:23:56

BR nagyon megnevetettél a Zárayvámosival :-)
Gilmour zenéjén kívül megemlíteném még, hogy nagyon jól nézett ki fiatalon, és most is piszok vonzó :-)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2008.12.12. 16:10:54

Záray-Vámosit nem bántani!

Bukott Rockzenész · http://b-oldal.blog.hu 2008.12.12. 17:22:46

Ők a maguk idejében valóban ikonok voltak és a szórakoztatóiparban nem túl gyakori módon tisztességes, családcentrikus emberek. Még ha nem is volt teljesen az én stílusom a zenéjük, akkor is tisztelem és elismerem őket.

Horváth Oszkár · http://oszkarsag.blog.hu 2008.12.13. 07:05:52

Én a Homokórán meg a Köszönet a bodog évekérten kívül maximum a Kacsatáncot tudom betippelni a kontójukra, mit mondjak... saját korukban sem lettek volna a kedvenceim, mert ismerem magamat, viszont amikor szó volt a legnagyobb lemezeladásokról (evör), akkor magyar viszonylatban toplistára tettem volna őket is. Szerintem ilyen tekintetben elég jót kellett produkáljanak.

Bukott Rockzenész · http://b-oldal.blog.hu 2008.12.13. 09:37:11

És ha már EVÖR kategóriákban gondolkodunk, ne felejtsük el a Stúdió 11-et, amely méltán esélyes a lemezfelvételen legtöbbet szereplő zenekar megtisztelő címére Magyarországon.

Ha a szerkesztő urak egyetértenek az ötlettel, egy vendégposzt formájában elmélyülnék a témában. Hétvége van, így az átlagosnál kevésbé vagyok elfoglalt, talán bele is férne az életembe...

camparisoda 2008.12.14. 21:34:41

Nagyon fogok örülni egy Stúdió-11 cikknek. A nevük mindig minőséget jelentett.
Mostanában csak a fürdők éjszakája kapcsán hallottam róluk, a Széchenyiben állítólag ők muzsikáltak, s én sajnálom, hogy kihagytam.

Bukott Rockzenész · http://b-oldal.blog.hu 2008.12.15. 07:08:47

Már leadtam Overdrive-nak a Stúdió 11-ről szóló elég terjedelmes anyagomat, remélem, elnyeri a tetszését és minél előbb viszontlátom itt.

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása