Diótörő

Diótörő

2008.12.21. | Interstellar Overdrive

Volt egy időszak az életemben, mikor - kis túlzással - több balettelőadást láttam, mint focimeccset. Nosztalgiával tekintek vissza ezekre az időkre, amikor a Karácsony előtti utolsó hetek lázas készülődésébe beletartozott, hogy "megyünk a Diótörőre". Ez a mese a mai napig a gyermekkorunkat hozza vissza, amikor még ámulattal tekintettünk a díszes és óriásinak tűnő karácsonyfára. Nem értettük, hogy miért kell felvennünk a kényelmetlen kisfiú ingünket (a lányok persze gondolom szerettek királylánynak öltözni), majd a szomszéd szobába el lettünk zárva, lázas várakozás kezdődött az ajándékok kibontása előtt. Nem sokkal később már a csomagok bontása kötötte le minden figyelmünket, szüleink csillogó szemében pedig ott voltunk mi, gyerekek. E.T.A Hoffmann meséje engem felnőtt fejjel is elcsábít, Csajkovszkij zenéjével együtt pedig egyszerűen lenyűgöz.
 

A művet 1892. december 18-án mutatták be először Szentpéterváron. 116 éve a világ számos országában, megannyi szereposztásban mutatja meg, milyen a tökéletes Karácsony....hullik a hó, a sok gyerek együtt játszik, vannak köztük pajkosak, túlságosan elevenek, együtt van a család. Itt minden kislány királylány és minden kisfiú hős herceg. Nekem pontosan ezt jelenti a mű...az álmodozást és a varázslatot, mely ott van a mindennapjainkban, személyekben, tárgyakban, pillanatokban. A kérdés az: kíváncsiak vagyunk-e rá, meg akarjuk-e látni. Közhelyes, de azt gondolom, hogy ilyen szempontból gyermeknek kell maradnunk.

Remélem ezekben a napokban szerte az országban sokan viszik el gyermeküket a Diótörő előadásaira és élik meg a mesét felnőtt fejjel, a zenét hallgatva, gyermeküket nézve, de nem elfelejtve: a szürke mindennapok hajtára, gürizése, munkahelyi stressze mellett a mesére és az álmodozásra nekünk felnőtteknek is szükségünk van. Talán jobban is, mint a gyerekeknek!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr48833480

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bukott Rockzenész · http://b-oldal.blog.hu 2008.12.20. 15:06:57

Nice post! Respect!

A mai napig őrzök a szekrény tetején egy nagyapámtól kapott tradicionális diótörő-figurát (handcrafted, made in DDR), néha még használom is. Ha csak rápillantok, feltörnek a gyermekkori emlékek. Amúgy ha Csajkovszkij-balett, akkor nekem a Hattyúk tava (Ozero lebegyev) a No. 1., de a Diótörő is aranyos.

camparisoda 2008.12.21. 13:01:21

Nahát, nahát, egészen kedvet kaptam ahhoz, hogy újra megnézzem.
Van egy kedves kislány a szomszédomban, balettintézeti növendék. Évről évre változik a szerepe a darabban, ahogyan nő. A szeme mindig ugyanúgy csillog, ha erről beszélünk. :)

Köszönöm a posztot.

Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2008.12.21. 13:21:12

Tegnap óta én is serényen hallgatom :)

TV műsorban nem látom, pedig az angol királyi balett előadásában le szokták adni.

ildsisy 2008.12.22. 17:33:27

Nagyon régen...a TV-ben karácsonykor mindig adták a Diótörőt /balettot/ és mindig ott ültem és áhítattal néztem.Valamikor balettoztam, de sajnos abba maradt és balettos akartam lenni, elsősorban...
És vágyam álmom volt, hogy élőben is láthassam a balettot, a zenéjét is nagyon szeretem, jó pár évvel ezelőtt a párom meglepett és az Operaházban karácsonykor dec.25-én láthattam a balettot.
Majd ünnepek után kazettába megvettem akkoriban, a Diótörő zenéjét! Jó idők voltak ezek...:)

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!