A fergeteges Firewater koncert óta rengeteget hallgatom a The Golden Hour című lemezük This is my Life dalát. Ennek kapcsán ugrott be néhány hasonló című dal, s kicsit utána kerestem, hogy hányan írtak dalt ilyet, vagy valami nagyon hasonlót. Nem csigázlak: nem kevesen. Valamiért az előadók jelentős része úgy érzi, hogy keménységüket, hitvallásukat, a világhoz való hozzáállásukat egy ilyen jellegű dallal remekül ki tudják fejezni.
A keresgélés során az a kép alakult ki bennem, hogy a „love” után jó eséllyel pályázik a „life” a képzeletbeli dobogó második helyére (végtelen számú kombinációja lelhető fel a „love”, „book”, „picture”, „day” stb. szavakkal). Tán még a „dream”, rockeréknél pedig természetesen a „death” szavakkal kéne erős versenyt vívnia.
Ami még érdekes, hogy magyar nyelven nem sikerült ilyen címmel értékelhető találatot elérnem. Mondjuk, ami angolul teljesen frappáns, az magyarul elég töketlenül is hangzana dalcímként.

Nem sajnálom az időt, amit a keresgélésre fordítottam, mert ráakadtam néhány szerintem nagyon jó, mégis nem túl ismert előadóra, vagy tök ismeretlen dalra! Ezeket vegyítettem néhány, a témából kihagyhatatlan darabbal, és bár nem mind az én világom, már össze is állt Péter Bócsi TOP10 „It’s my Life” dala. Fogyasszátok egészséggel!

No.10.  Dj. Bobo – It’s my life

Ne kezdjünk nagyon erősen, ráhangolódásnak tökéletes az Alpok Kozsója címre méltán pályázó előadó dala. Annyit még én is elismerek, hogy Tell Vilmos legendája óta nem volt olyan exportképes terméke Svájcnak, mint Peter René Baumann. Kicsit nagyképűen DJ Bobo.

No. 9. The Animals / Bruce Springsteen – It’s my life

A The Animals jól példázza, hogy ha igazán dacos, kemény akartál lenni, akkor régen is jól jött egy ilyen című dal. Bruce-nak tetszhetett a nóta, mert sokáig része volt a repertoárjának. Mivel Springsteen mester az eredeti verziót sokszor a végtelenségig nyújtotta, ráadásul általában hosszas, unalmas szövegeléssel vezette be, amelyben a gyermekkori emlékeitől indulva az egész kedves családját bemutatta, inkább az original verziót ajánlom.

No. 8. Talk Talk / No Doubt – It’s my life

Ha a Talk Talk szinti popját preferálod, itt van az is, de bocsánatot kérve azoktól, akiket ezzel megbántanék: ez nekem nagyon buzi. Nem úgy, mint Gwen Stefani verziója! Igaz, a hangján és a megjelenésén túl nem sokat tudott hozzátenni a dalhoz (sőt, élőben inkább csak elvesz), mégis őt javaslom.

No. 7. Billy Joel – My Life

Khm…. ha a Talk Talk-ra azt mondtam, nagyon buzi, akkor Billy Joel és Elton John közös produkciójánál inkább illedelmesen hallgatok.
Bár a dal Joel-é, de a „piano man” szívesen adta elő a nótát hasonszőrű Elton Johnnal is. Hogy miért volt jó poén a japán közönséget Godzilla álarcban meglepni,azt ne tőlem kérdezzétek!

No. 6. Dr. Alban – It’s my life

Alban dala úgy húz, mint egy jó fogorvos! Nem véletlen, hisz nála jobban egy svéd doki sem énekel, a popsztárok közül pedig senki sem végez hozzá hasonló szintű gyökérkezelést.

No. 5. Bon Jovi – It’s my life

Jovi dala, valljuk be, a legismertebb az összes It’s my life dal közül. És ez korántsem a véletlen műve: ha egyszer hallottad, sosem felejted el. De nem egyszer hallottad, hanem kurva sokszor, úgyhogy nem is az egyébként remekül sikerült eredeti verziót tálalom, hanem egy átszabott, belassított megoldást. Én így is nagyon szeretem.

No. 4. Firewater – This is my life

Az egyik legfrissebb kedvenceim, már méltattam őket korábban. Egy-két-háááá….és mindenki ugrál!

No. 3. Kim Larsen – This is my life

Ne röstelld, ha fogalmad sincs, kiről van szó. Ez idáig én sem tudtam. Pedig az öreg, aki  protest énekesként tett szert meglehetős komoly hírnévre hazájában, állítólag minden idők legnépszerűbb dán rock bandájának, a Gasolin-nak volt a vezetője. Egyszerű és szép a dala.

No. 2. Manu Chao – Mi vida

Az esélyegyenlőség jegyében adjunk teret a spanyol nyelvnek is! Nem igazán rég hallgatok ilyen jellegű zenéket, viszont egyre jobban kezdek rákattanni. Figyeled, hol rögzítették a koncertet? Valami Henry Rollins Show-ban…

No. 1. KISS / Wendy O. Williams – It’s my life

Ez a talált gyöngyszem nagyon meglepett, pedig azt hittem, hogy a KISS-szel teljesen képben vagyok. Hát nem. A nótát a Creatures of the Night-hoz rögzítették még 1982-ben. Végül lemaradt a lemezről (pedig simán elfért volna rajta), és 1984-ben, Wendy lemezén jött ki, amelyet Gene Simmons producelt, és a teljes KISS tagság is szerepelt rajta. Hogy a korábban Lemmy mellett nyomuló vadóc szex-amazon mivel jutalmazta Gene-t a lemezért és a dalért, azt a fantáziádra bízom.
Nekem a KISS dala is beütött, mégis Wendy verzióját hozom inkább. Végül is neki köszönhetjük a mellbimbó szikszalagozás esztétikai élményét, és láthatjuk, hogy Juliette Lewis honnan merített ihletett a színpadi produkcióihoz. Megérdemli a posztumusz első helyet!