Fábián Juli Jazz Riff album

Fábián Juli Jazz Riff album

2010.03.01. | Horváth Oszkár

Még 2009 októberében jelent meg a Barabás Lőrinc Eklektricből is ismert Fábián Juli zenekarának lemeze, a Honey & Chili. A novemberi III. Jazzy Dalversenyen úgy szólalt meg élőben a Relax című saját szám, ahogy az elő van írva, és a dalversenyhez kapcsolódó CD-re is rákerült, ami egy kis ízelítőt jelentett abból, amin a zenészek egész tavasszal és nyáron dolgoztak. Miután nem kicsit vagyok elfoglalt, a lemezbemutatót és több itthoni koncertlehetőséget kihagyva, a múlt héten Fábián Juli és Gyárfás István jazzgitáros duó fellépése közben sikerült végre hozzájutnom a lemezhez.

Az első, ami fülbe tűnő, hogy ismerve a jazz riffet, a srácok velem ellentétben nem próbálják megúszni az akusztikus élményt adó és nehezen visszaadható hangszerek használatát: Sárik Pétert eddig mindig versenyzongorán hallottam vissza, a dobos-ütős FODO pedig mint azt szeptemberben kifejtettem, egyszemélyes rendőrzenekar, ha a hangmérnök vagy a technikus nem köti fel a gatyáját, valamit tuti elfelejt bemikrofonozni, ami nála van. És mindezt az akusztikus jelleget az album vissza is adja, ami - a mastering és keverés - szintén FODO kezét dicséri.

A jazzlemez gyűjtögetésem közben, ami igazából már lecsengett, hozzájutottam szerintem 30-40 női jazzénekes önálló albumához, és nem titkolom, hogy ezen belül nálam Madeleine Peyroux mindent visz, a régiek közül pedig Sarah Vaughan és Billy Holliday fan vagyok. Számos jó név van még, azokkal kapcsolatban azonban, akiknek a nevét nem ismertem, csak a lemezükbe belehallgatva azt kellett mondjam, bármilyen ország szülöttei, rendben van az angoljuk, jó a hang, és megfelelő a zene, sehol nem mondtam azt, hogy ez egy rohadt jó album, inkább "ha énekes jazzt akarok hallgatni, ez még de jó lesz később". Madeleine Peyroux-ra nem igaz ez, és a Fábián Juli Jazz Riffre sem, ez több, mint kellemes, jóleszmégvalamire zene, ez végre használható album.

Érdekes amúgy, két különböző világ, de Sarah Vaughanhez éppen lehet hasonlítani Fábián Julit, mert ugyanúgy hangszerként használja a hangját az improvizációkban, változatosan, és nem unalmasan. Ilyennek kell lennie. Ki nem állhatom az olyan jazzénekeseket, akik igazából pop énekesek akarnak lenni, és csak azért játszanak néha szöveg nélkül a hangjukkal, mert kötelező... Időnként konzervatóriumos vizsgázni készülő énekes lányok 4500-adik Sunny vagy Night and day feldolgozásakor, és pláne ha azt még fel is veszik, kaparom le az arcbőrömet. Olyan ez, mint amikor a technikatanár 38 éve tanít, és ezredszer adja le a vaskohó elmélete után a lombfűrésszel kivágott ablakú fateherautót és a zsebtelep-tesztelőt, közben legbelül egy részecskegyorsítóba vágyna.

Na Julinál nem érezni semmi ilyet, ő tényleg jazzénekes akart lenni, és az is lett, nem szarozik. Ehhez hozzátartozik a sztenderdek feldolgozása, amit szépen meg is csinál, de nem úgy képzeli az éneklést, hogy ezeket az elmúlt 60 évben sokkal jobban előadott számokat kellene az idő túlnyomó részében piszkálni - éppen ezért a lemezen lévő 11 számból 7 saját, Fábián Juli Sárik Péterrel fagy FODO-val jegyzi, és a szövegek is saját alkotások. Mindössze 1 sztenderd kapott helyet a lemezen, és erről beszélek, ez az, aminek örülök. A koncertekről is ismert Seal feldolgozás, a Crazy rákerült az albumra, azon túl, hogy az Adamski egykori hangja Heidi Klumot vehette el feleségül, még lehet 50-60 jó dolog Seal életében, ez a feldolgozás az egyik.

A zenékbe a fabianjuli.com webcímen hallgathattok bele, albumot pedig a Fábián Juli Jazz Riff koncertjei mellett akár a Rózsavölgyiben, a Líra és Lant bolthálózatban, a Hungarotonban, jazz klubokban megvásárolhatjátok, online a Bookline, a Dalok.hu és a Reverbnation jelent ebben segítséget.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr581796680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

easykarma · http://easykarma.blog.hu/ 2010.03.02. 21:30:43

vazz

te is ott voltál az Ifben?

összefuthattunk volna...

hannibál lektűr

Horváth Oszkár · http://oszkarsag.blog.hu 2010.03.03. 10:49:41

@easykarma: fent ültünk a kollégámmal és b. nejével. Nem tudom, vagyunk-e annyira híresemberek, hogy amúgy felismerjük egymást! :)

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2010.03.03. 20:34:20

@nosferato: mi lent ültünk, ablaknál

na mindegy
( ha jól emlékszem: gödörben ludditák + kutya vacsorája buli? vagy valami hasonló volt már:)

esetleg: easykarma.blog.hu/2010/03/02/tavaszi_koncertjeink

Horváth Oszkár · http://oszkarsag.blog.hu 2010.03.03. 23:17:00

Igen, ott is voltunk, de ott talán B-oldalas kapucnisban. IF-ben álruhában. Március 18-án szerintem én off vagyok, házidolgozat leadás + családi szülinap, valakinek még e kettő közül is mennie kell :) Viszont jó, hogy van az új névhez blog + jó a háttér + a Fringe-nek is jók a honlapján a színei. A 2009-es demó, amit last.fm-en lehet letölteni, az az, amit már hallottam?

easykarma · http://easykarma.blog.hu/ 2010.03.04. 10:55:10

@nosferato: nem tudom:)

asszem te még a szolnoki koncertfelvételt hallottad, ez a mostani meg talán eggyel jobb:)

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!