Burzum - a könyv

Burzum - a könyv

2012.03.06. | Rálf atya

Egy elég érdekes könyvet olvastam. Soha nem rajongtam a Black Metal-ért, csak annyit ismerek a műfajból, amennyi a Zúzda-Megawatt-Headbanger's Ball szentháromságból szembejött. Na jó, ha röhögni akarok, néha megnézem ezt az Immortal videót. Az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy a Burzum szót eddig csak fekete pólókon láttam, ennyit tudtam erről az egyszemélyes zenekarról. Nyugi, a könyvről fogok írni, nem a zenéről.

Több szempontból is különleges a könyv. Egyrészt ne menjünk el a tény mellet, hogy zenei életrajzi könyveket többnyire széles rajongótáborral rendelkező zenekarokról, zenészekről szoktak kiadni. A Silenos kiadó ismét nem a közgazdaságtani végéről fogta meg a dolgot és egy -elnézést a magyar Black közösségtől- de marginális szubkultúra élharcosáról jelentetett meg könyvet. Ez becsülendő.

Másrészt abban is különleges a könyv, hogy nemcsak az írója van benne nyakig a Black Metal-ban, de a magyarra fordító úr is. Az író ott volt a kezdetek kezdetén, a saját szemével és testközelből nézte végig a műfaj és mozgalom születését és nagykorúvá válását. A fordító pedig kb. ugyanezt tette a Kárpát-medencéből. Sőt, sok esetben kiegészítéssel él, a könyv tartalmához hozzáteszi a magyar vonatkozású információkat, olyan adalékokat, ami a norvég szerző számára kevésbé lehet ismert, vagy csak egyszerűen nem elérhető, pl.  egy Csihar Attila interjú a magyar Metal Hammerből. De a mitológiai magyarázatot is szívesen kibővítette, csak hogy minden a helyére kerüljön az északi mitológiától messze felnőtt magyaroknak. 

Amire egy ilyen könyv hivatott, azt bőven teljesíti, sőt messze tovább is megy. Teljesíti, mert tuti, hogy a true Burzum rajongóknak, Black fanatikusoknak is sok új információt tartogat. Teljesíti, mert a hozzám hasonló érdeklődőknek is egy átfogó képet ad arról, hogy mi is az a Black Metal, kik ezek zenészek és mégis miket műveltek a koncertek alatt és két koncert között. Teljesíti, mert átfogó képet ad a színtér hátteréről, a sátánizmusnak nevezett "vallás" alapjairól. Történetünk főhőse, Varg, rengeteg interjújából idéz, amik a zenéjének az indíttatásáról szólnak, így az is kiderül, hogy ő magát egyáltalán nem tartja sátánistának, sőt a templomgyújtogatásokhoz sem volt közvetlenül köze, de több poént nem lövök le. Eleve elég erős mondavilággal rendelkeznek az északi népek, ő pedig gyerekkorában vagy túl kevés mesét hallott, vagy túl sokat, de az tény hogy a felnőttkori nézeteit és tetteit erre a mondavilágra alapozza.

A könyv értéke megkérdőjelezhetetlen egy rajongó számára, az elfogultsága lévén viszont annál kevésbé tekinthető kiindulási alapnak egy hozzám hasonló olvasó részére. Most, hogy a könyvespolcon nyugszik, míg így is méterekről süt le róla az a felsőbbrendű megvetéssel átitatott gyűlölet, amit a mi Varg-unk által meggyilkolt Euronymous kap, míg így a gyilkosság után 19 évvel. A gond ott kezdődik, hogy nem csak Varg savazza Euronymous-t, de a könyv írója is. A meggyilkolt gitáros szemszögéből kíváncsi vagyok hogy hangzana a sztori.

Egy a lényeg, hogy mielőtt szentelvízért rohannánk és egyházi erősítést kérnénk, érdemes megismerni ezeknek az embereknek a lelki világát és a szubkultúra hátterét, megtudni kik vannak a corpse paint mögött. Erre pedig jelenleg nem tudok jobbat ajánlani ennél a könyvnél.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr204210164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elmouse 2012.03.06. 19:47:25

Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki ezt a bunkó hangnemet, de mindegy is. Ezzel csak azt éred el, hogy egy évek óta hűséges olvasótok innentől már nem lesz az.
Amúgy meg azért, mert elhitted, hogy ezt egy norvég bennfentes írta és nem csak egy egyszerű magyar újságíró/rajongó/érdeklődő. (Megfelelő aláhúzandó)
És legalább elolvastad a belinkelt cikket? Vagy te írtad a könyvet és ez csak reklám neki?
Mert ha igen, akkor oké. Csak írd le a cikk a végén.

elmouse 2012.03.06. 19:57:07

Jaj, közben észrevettem, hogy nem is te írtad a cikket.
Így a bunkóságot végképp nem értem. :(

Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2012.03.06. 20:15:15

@elmouse: Öreg, így érkeztél ide: "Ezt annyira beszoptad, hogy az már nekem fáj"

Hűségtől függetlenül: mégis mit gondoltál TE ezzel a hangnemmel? Biztos így volt legjobb megérkezni? Sikerült vele közölnöd valamit? Ha tényleg jártál itt (hűség...) akkor tudod, ITT milyen hangnem uralkodik. Nem ilyen, ahogy te érkeztél a kommenteddel...

elmouse 2012.03.06. 20:39:10

@Interstellar Overdrive:
Oké, lehet, bocs. Én ez enyémet nem éreztem annyira durvának, hogy lebuzizzanak érte. De részemről le is zárnám ezt a részét.
Sokkal érdekesebb szerintem maga a könyv ill. a szerzőjének személye.
Neked és a cikk írójának mi a véleményetek erről? Nem érzitek átbaszásnak? Hiszen ti is belefutottatok. Én eléggé pipa lennék.

Rálf atya 2012.03.07. 08:50:22

Az érintetség jogán (én írtam a könyvről):
Tudok róla, hogy van egy cikk a lángolón, ami valami leleplező jellegű, de nem olvastam el direkt, hogy ne befolyásoljon, csak azt írjam le, amit gondolok. Beraktam a kedvencekbe, majd most a hétvégén talán átfutom.
Benne van a levegőben, hogy itt valami turpisság van, valami bűzlik norvégiából, és az nem Dead elásott farmerja, vagy a döglött varjak a Mayhem turnébusz hátuljából.
Szerintem a lényeg szempontjából tök mindegy hogy ki írta, maga Varg, Csihar, az elnök, vagy a pápa (nem is tudom mi a lángoló feltételezése). A lényeg az, hogy így sikerült egy elég jó és reális képet kapni a szubkultúráról, persze nem fogja senki újra elővenni a gyilkosság aktáit, mondván ez az Euronymous azért csak nagy geci volt.
Nem hinném, hogy buzi lennél, de hidd el, ez a legkisebb dolog, amit beszoptunk, ha beszoptuk.
Az igazi buziság az, amikor a könyv fordítója elmeséli hogy miért és hogyan akartát megkéselni egy kolesszobában és erről szól a Burzum könyv végén pár oldal. Ki a faszt érdekel, hogy jön ez a Varg sztorihoz? Addig tetszett a könyv, de ott elgurult a gyógyszer.

Köszönjük, hogy olvasol / olvastál minket!
Rálf Nekroblogger

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!