Most akkor jobb lett a Sziget?

Most akkor jobb lett a Sziget?

Idén csak három nap jutott nekem az Szigetből, de úgy gondolom, ez elég reprezentatív volt ahhoz, hogy a tavalyi poszthoz hasonlóan kicsit elmerengjek a legnagyobb hazai fesztivállal kapcsolatban.

sziget2014.jpg

PROGRAM. Tavaly, mint egy pohár víz, úgy ment keresztül rajtam a Sziget, idén viszont azt gondolom, főleg az A38 felhozatala mutatta meg, hogy a Sziget tud aktuális és érdekes lenni, hiszen számos "éppen hogy nyugaton befutott" / aktuális bandát kaptak el (pl. Stromae, Darkside, Kavinsky, Deadmau5). A Nagyszínpadra is rá lehetett mondani, hogy a tavalyihoz képest érdekesebb volt a felhozatal, ugyanakkor az egyéb helyszínek színtelen-szagtalansága miatt nagyon-nagy hiányérzet alakult ki benne. A Világzenei színpad pár éve a legnagyobb kultúrsokk és partiérdekesség volt, most sajnos ezt már nem lehet róla elmondani. A Colosseum nem pótolja a régi Parti Arénát, éjfél után pedig az A38-ra kellene beférni. Az egész programszervezés ez óriási egyensúlyozás lehet, ezt tudjuk, kiegészítve például azzal, hogy a Sziget költségvetése továbbra sem engedheti meg a Metallica-RHCP szintű előadókat és csak az épp Európában koncertező bandákat tudják szerződtetni, egyedi megrendelésre nincs esélyük. Valószínűleg jövőre is marad a "legyen magyar, legyen régi, legyen új, férjen bele a budget-be" gondolkodás, mely nem kedvez annak, hogy egy, vagy több világraszóló dobása legyen a Szigetnek.

MÉRET. Valahogy nekem kicsit kisebb lett a fesztivál, ismét. Persze ezért én is felelős vagyok, hiszen idő hiányában nem fért bele nagy séta és a hosszabb elmélázás a kisebb helyszíneken és sajnos egyetlen színházi műsort sem láttam, a korábbi évekkel ellentétben. Ugyanakkor mivel a "fő" programok a Nagyszínpad-A38 környékére koncentrálódtak, önkéntelenül (és önkényesen) is felültem az ingajáratra és a két helyszín között ingáztam. Kaptam érte tömeget.

TÖMEG. Csütörtökön, mikor először ki tudtam menni, egyszerűen az jutott eszembe: itt még ennyi embert nem láttam. Nem értettem. Odasétáltam a Bastille koncertre (fogalmam sem volt kik ők), szólt a Rythm of the night (eleve) feldolgozása és a Nagyszínpad környékén még oldalt sem lehetett egy gombostűt sem leejteni. Pedig volt nálam. A Stromae-balhéról mindenki olvashatott... az A38 melletti kivetítőt pedig nem gondolhatták komolyan, hogy gyógyírként fog szolgálni a felhevült és nyilván nem szomjas bulizni vágyó tömegnek, hát még azoknak, akik pont Stromae, vagy Kavinsky miatt pengették ki az aznapi napijegy árát... Érdekes volt még, hogy a legtöbb kajás-piás helyen is többet kellett sorban állni, mint az elmúlt években hozzászoktunk. Pedig az árak ismét emelkedtek.

ÁRAK. Nincs kedvem ezen hosszasan merengeni, a Sziget a magyar pénztárcának drága és csak drágább lesz. Az EUR/HUF árfolyamról nem a Sziget tehet. Vállalja a Sziget, vagy sem, a vidámpark-feeling viszont továbbra is hangsúlyosabb (szemben a koncertekkel), a külföldiek hetijegyes dominanciája jelzi, nyaralásra és fékevesztett bulira tökéletesebb helyszínt nem talál egyetlen holland, vagy belga sem, miközben pénze napról-napra több magyar sört ér. Az átlag magyar pedig megszívja a fogát a napjegy, vagy a sör árát hallva, negatív érzéseire pedig ráerősít, hogy úgy érzi, megint nem érkezett olyan előadó, akiért megérné kipengetni a drága jegyárat. Vajon hány rocker marad távol az árak és hány a program nem tetszés miatt?

NULLSZALDÓ. Az én Szigetem mínuszos lett.

ROCKZENE. Az index-es Gerendai-interjúban nagyon vészjósló az a rész, miszerint szerintük az idei rock irány ismét bebizonyította, hogy egyre kisebb az igény a keményebb zenére. Vitatkoznék ezzel, hiszen talán nem a Blink 182 és a Korn lenne hivatott a hazai (és külföldi) rockerek megmozgatására. Nyilván felesleges elgondolkodni egy Black Sabbath fellépésen (bár ugye július 4-én a Hyde Park-ban volt valami...), ami talán reprezentatív mérce lenne, ráadásul egy dedikált rock színpad nélkül nem is hiszem, hogy valós képet kaphatnánk e zenei iránnyal kapcsolatos érdeklődéssel kapcsolatban. Azt gondolom, ez programszervezési kérdés, a vásárlói igényt fel kell tudni kelteni... Szociológiai fejtegetésbe is belemehetünk, hiszen a rocker közönség nyilván jellemzően nem a 20-as korosztály és talán azzal is egyetért mindenki, hogy a vérrockerek árérzékenyebbek, mint a rózsaszín napszemüveges nagyon menő partiarcok, vödörrel a kezükben.

JÖVŐ. Jövőre a Foo Fighters-t kell elcsípnie Karcsiéknak, ezt gondolom már ők is tudják (új album, turné) és izzadnak rendesen. A másik nagyobb név a Muse lehetne, akik ugyancsak koncertezni fognak Európában. Most betippelem, hogy a parkos fellépés után jövőre a Szigetre jön a Pet Shop Boys is ("legyen egy régi" elv), majd figyeljétek. Aztán ott az Arcade Fire, melynél kevesebb trendi zenekar van mostanában, persze a pénztárca igényük is ehhez igazodhat. Személyesen én egy Sigur Rós-nak örülnék, meg jöjjön újra a Gotan Project, esetleg Lykke Li, akit most már megnéznék. Általánosságban a Sziget Kft. (nem a fesztivál) jól csinálja, hiszen, akit nem tudnak elhozni a fesztiválra, azt elhozzák a Parkba, vagy az Akváriumba (pl. Pet Shop Boys, Gus Gus, Manu Chao), ahol egyedi árazással ügyesen tudnak profitálni. Engem ez az irány nem zavar, jöjjön mindenki akkor, amikor tud. A Sziget legnagyobb baja részemről, hogy továbbra sem tud megfelelő éjfél után programról gondoskodni, mely ugyancsak aláhúzza az igényt, miszerint az A38 mellett egy másik helyszínen is kellene műsorral szolgálni. Ezen kéne változtatni.

JOBB LETT? Ezt kéne befejezni, nem kell a múlton merengeni. A SZIGET JÓ. Ha nem lesz jó, majd szólok. Amúgy jellemzően 30-on túl fanyalgunk. Kérdezzük meg a 20 éveseket, nekik hiányzik-e a gitárzene, zavarja-e őket a por, fáj-e nekik, hogy csak a hangszórókból hallatszik fel a Killing in a name of, valahol egy ismeretlen piázóhelyen, mely után jöhet akár egy Skrillex is. 20 évesen minden jó és semmi sem zavar. Még a felső légúti megbetegedés sem, melyet ugyancsak rosszabbul bírunk 30-on túl...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr806624611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!