Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Mondja a mondás. Mondhatnánk úgy is, hogy "messze van, mint Kozsó egy japán turnétól". Az ember soha ne mondja, hogy soha, de azért bármennyire mindenevők is a felkelő nap országának népei, mégicsak az igényesebb, tartalmasabb zenéket csipázzák. Nemhiába Japán az egyik, hanem a legtöbb bootleget produkáló ország, nemhiába Japán tudja felmutatni a legtöbb special edition-t, persze bónuszdalokkal. Egy hozzáértő cimborám felvilágosított, hogy tán a japó nyomású CD-k azok, amitől a legjobban megdörrennek a hifi cuccok. Egy szó mint száz, ha ott bizalmat szavaznak neked, kutyaütő nem lehetsz.
Ahány alkalommal megtudtam, hogy egy magyar banda kijutott és lehetőséget kapott Japánban, vagy egy kinti kiadó felkarolta, mindig elismerően bólogattam és úgy néz ki működik a távolkeleti szelekció, mert eddig csak csupa primőr banda kapott kinn lehetőséget. Ezeket a csapatokat szedem ma bokrétába, menjünk szigorúan ABC sorrendben. Csak könnyűzenében matatok, komoly és jazz kimarad, úgy könnyű.
Ghymes: őket valószínűleg sokan ismerik, akik nem, azoknak talán a world music skatulyát javasolnám. 1983 óta pengetnek meg fújnak, meg ütnek, meg danolnak, nem kis sikerrel. Sorra nyerték a díjakat, európában talán Vatikánon kívül mindenütt játszottak, volt USA túra is, miért pont japán maradt volna ki. Már 93-ban túlestek rajta. Nem a world music szekció a legerősebb a lemezgyűjteményemben, de őket meg kellett néznem élőben, mert azt mondam, hogy látni és hallani akarom, hogy hogy csinálják!
Harcsa Veronika Quartet: hoppá, máris ellentmondok magamnak, mert ez azé nem esik messze a jazztől, sőt az, de engedtessék meg nekem a kivételezés, egy ilyen bájos hölgy kikényszeríti belőlem. Szóval nem bírták nélkülük a japánok, nyomós okuk volt rá. Egy helyi kiadó kiadta őket, egy helyi lemezbolt hálózatban a vokális jazz cuccok közül ezt vitték, mint a cukrot, ordítva tárcsázták a telefont, a sógun magához rendelte a bandát. Akinek nem cseng ismerősen a hölgy neve, annak annyit mondok, hogy Erik Sumo Band. Ha így sem, akkor ma van házifeladat. Magatokért tanultok, nem értem!
Neoton Familia: 1981-et írunk. Én épp a nagycsoportban tanulom, hogy melyik a bal meg a jobb kezem, ők már egy 42 állomásos japán turnét nyomnak. Na az még gombócból is sok. Kajálták őket a japánok, még a Yamaha fesztivál nagydíjával is megdobták őket. Jó helyre került, alig akarták őket elengedni. De ezt úgyis tudja mindenki, menjünk tovább.
Solaris: a zenekar állítása szerint a kiadó japán King Records tett a legtöbbet, hogy a világ minden szegletében ismerős legyen a Solaris név. A japán turné tervezve volt, de nem jött össze. Azóta nem tudok magyar prog bandáról, aki megközelítette volna őket, akár egy fényévre is. Szerény prog ismereteim szerint a Nemesis tűnt ígéretesnek, de a léc toronymagasan volt. Nem is merem mondani, hogy milyen bandákban folytatták a tagok.
The Idoru: A hardcore legenda Newborn feloszlása során két utód banda keletkezett, az egyik a The Idoru neve kapta a keresztelőn. A stílusuk meghatározását megtiltom mindenkinek, legyen elég, hogy nagyon jó! A kintiek gyorsan ráharaptak, azóta kétszer is, 2004-ban és 2007-ben is toltak egy-egy turnét a jakuzák földjén. A mellékelt klip állítólag egy üveg Absinthba került. Mondjuk pár este elment a drótok hajlítgatásával.
Habár anyagi okok miatt nem jutottak ki, de meg kell, hogy említsek egy székesfehérvári zenekart, akiket a japán Eclipse Records (is) adott ki. Ők grindcore stílusban mozognak, szolíd világszínvonalon, a nevük Gutted. Európát végigklubbozták, a névjegyüket a kontinens összes grájdkórosának az asztalára letették. Nem egyszerű a zene, egy átlag háziasszony inkább a porszívót hallgatná egész nap, mint őket, de mit értenek ők az igazi grindcorehoz. 100.000-ből ritka az egy ember aki képes eldobolni egy könnyebb grindcore számot.
Matekból mindig öt alá voltam, így biztos vagyok benne, hogy most is kihagytam több érintettet, kérem a kedves látogatókat, pótolják, legyen teljes a kép.
Ha a "felvonulók kértékben" talán egyik bandát sem hallottuk, legyünk büszkék rájuk, legalább is arra, hogy minden korban vannak olyanok, akik öregbítik hírünket. Szeretgessük őket, de legalább is tudjunk róluk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Pingback: B-oldal » Beatallica az A38-on 2009.04.03. 08:30:26
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
fostos recska 2008.10.10. 08:23:29
asdfg 2008.10.10. 08:46:38
lijo 2008.10.10. 08:48:00
play_off 2008.10.10. 09:00:11
rendezvényszervező · http://rendezvenyszervezo.blog.hu/ 2008.10.10. 09:01:14
Jó kis cikk! Valóban, az igazi jó kvalitású zenekarok kint is szerepet kaphatnak. Igaz, a kijutás sokszor nem egyszerű, sokat kell házalni külföldi ügynökségeknél, de megéri, mert sokszor nagyobb kint az elismerés, mint itthon! A zenekarok szerint is érdemes kint próbálkozni, mert sokkal nagyobb a piac. Ez így is van! Például a Creol gitár duó-nak (www.horizontiroda.hu/creol-egyuttes/) két lemezét is Dél-Koreában adták ki. Megjegyzem, nagy sikerrel! A tapasztalatom szerint leginkább a világzenei stílusban játszó produkciók járnak nagyobb sikerrel. Ennek nyilván nyelvi okai vannak. Sok zenekartól hallom, akik különböző hajókra, szállodákba és egyéb helyekre mennek ki zenélni, hogy az egyes előadások után nagyon szép számmal adnak el lemezek, ami itthon szinte elképzelhetetlen...na mindegy! Hosszú lenne ez a mese! :)
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2008.10.10. 09:49:34
Pl.
1) Az idén 20 éves születésnapját ünneplő Banchieri Énekegyüttes 2008. október 1-től 15-ig hetedik alkalommal utazik a felkelő nap országába:
www.zene.hu/cikkek/cikk.php?id=14918
2) Ha jól tudom, a Moog második albuma 2009. elején jön és Japánban, USA-ban és Nyugat-Európában is megjelenik. Bár mikor a basszusgitárosukkal beszéltem, ő nem volt ilyen eufórikus. A Gödörben lehet vele találkozni. Mondjuk velem is :))).
Zool 2008.10.10. 10:03:12
everybodry 2008.10.10. 10:12:22
Több albumuk is megjelent, tudomásom szerint többször turnéztak is ott.
everybodry 2008.10.10. 10:32:03
Rálf atya 2008.10.10. 10:38:28
kozakz 2008.10.10. 22:03:22
kozakz 2008.10.10. 22:07:35
1971 November
A zenekar Japánba utazik a tokiói World Popular Song Festivalra. Az Érints meg angol változatával indulnak: Touch Me, Love Me, Rock Me. A Gyöngyhajú lány előző évi sikere nyomán az LGT-t protokollvendégként kezelik.
Rálf atya 2008.10.10. 22:40:30
Nyelő 2008.10.11. 10:37:16
Nyelő 2008.10.11. 10:38:15
kozakz 2008.10.11. 22:13:08
1970
Janos Kober & Omega Group
Pearls In Her Hair
1971
LGT
Touch me, Love Me, Rock Me
1972
Kati Kovács
Van Jó Minden Rosszban
1973
Zsuzsna Koncz
Hey, Mama
1974
Viktoria Vincze
Hány Ejjel Vartam
1975
Locomotive G.T.
A' Lomarcu Lany
'76-'78 No selection
1979
Judit Szücs
A Tender Loving Touch
'80-'82 No selection
1983
Newton Family
Time Goes By
1984
Klâri Katona
Amig Varok Ra'd
'85-'86 No selection
1987
Viki & Flirt
Rock And Roll Ride
1988 No selection
1989
Adam & Eva
European Rock
Total entries
11
Grand Prix
1 (1983)
Other top 5 rankings
3rd: 2
Finalists
5
Average score (Final)
6,4
Semi-Finalists
5
Awards
GP (1), MOPA (1), OSA (2)
Languages
Hungarian, English
Representation
Male: 0 – Female: 5 – Duo: 1 – Group: 6
Horváth Oszkár · http://oszkarsag.blog.hu 2008.10.12. 01:07:58
Az a sztori megvan - lehet, hogy urban legend -, hogy a Pressert elhívta a Yamaha, hogy nézze meg néhány készülő zongoramodelljüket? Elmondta mindegyikről, hogy melyikben mi tetszik (pl. hogy fehér...), és mi nem. Aztán egyszer csak küldtek neki egy olyat, ami azokból az összetevőkből készült, amiket jónak emelt ki. Csak úgy. Lehet, hogy nem igaz, azt viszont tudom, hogy legutóbb pár éve, amikor néztem, egy Yamaha versenyzongora 17M Forint volt. És erkély meg parkolóhely nem is volt hozzá.
Lehet, hogy ez annyira igaz, mint hogy a szőke magyar ZS-celebnek volt-e valami Richard Burtonnel, rohadjak meg, ha tudom, mi a neve, de a Fábry ezt 23x kérdezte meg tőle egy műsorban. Én sikítottam, és akkor bejött a Hofi (óó!!), és első mondata a luvnyához: és mondd már, Richard Burton és közted volt valami? :)) Beh csudálatos.