Egyáltalán nem vagyok Motörhead rajongó és nem vagyok kifejezetten Lemmy rajongó sem. De ez a dokumentumfilm kötelező darab minden zenerajongó számára. Sőt, ez a dokumentumfilm mindenki számára kötelező, aki mostanában a valóság show-k szerelmese. Ha nem vagy Motörhead rajongó, ebből a filmből megtudod, más miért az.

Hihetetlen az az áhítat, ahogy a zenésztársak, a rajongók, a barátok és az ellenségek beszélnek az elnyűhetetlen Lemmy-ről és ha már Ozzy azt mondja, hogy a heavy metal kitalálója talán a Motörhead és nem a Black Sabbath, az figyelemre méltó. Ha érdekel, milyen Lemmy lakása belülről, hogy vezet tankot Lemmy, milyen II. világháborús tőrei vannak, hogyan iszik le immár 40 éve mindenkit, illetve hogyan cserélt Lemmy barátnőt fiával, akkor mindenképp nézd meg a filmet. De akkor is nézd meg, ha az érdekel, mennyire szereti ez a rocker bácsi a zenét, hiszen ő máshoz nem ért, csak a világ leghangosabb zenéjének játszásához. Ráadásul ő már ott volt akkor, amikor a rock'n'roll nem létezett. Ja, és cipelte Hendrix cuccát, majd ő szállította a kábítószert is a gitárlegendának. Szóval ez a film nem egy unalmas történelemkönyv Lemmy életéről, hanem csak egy film Lemmy életéről. Ő így él. Leszarja, mit gondolsz róla.