Őrült? Zseni? Náci? Arrogáns? Elmeháborodott? Direkt idióta? Ki ez az ember? Miért feszegeti a határait és ezzel együtt a mi határainkat. (Egyébként meg de jó, hogy ezt teszi.) Egyszer úgy fogalmaztam, hogy Lars von Trier olyannak mutatja be az életet, amilyen az valójában. Azaz néha nem jó, legtöbbször egyáltalán nem az. Ez alapján természetfilmesnek is mehetne, plusz ezen kijelentésemkor nem tudtam, hogy a valóság hű ábrázolásához ő a csiklónyisszantásig is elmegy. Az utóbbi években kicsit úgy érzem, már nem tudja, mit találjon ki, hogy önmaga maradhasson, így kicsit saját világának (valóság?) rabjává vált. Ennek ellenére nagyon sokat köszönhet neki a művészfilmes világ, vagy éppen a skandináv filmművészet, hiszen ha ő nem lett volna sikeres sokkoló munkáival, sok más egyébről is lemaradtunk volna. Amúgy minden rendező egy kicsit szeretne Lars von Trier lenni, csak nem merik...

A nagy elvárásokat magával szemben saját maga teremtette, nem csoda, hogy minden filmrajongó nagy kíváncsisággal várja, mit talált ki legújabb munkája A nimfomániás égisze alatt. Így vagyok ezzel én is, pedig tudom, valahol egy picit fájni fog.

Holnap indul a Toldi Moziban a Lars von Trier fesztivál, melynek végén, vasárnap a A nimfomániás premier előtti vetítése is műsoron lesz, de előtte is tekintsük át minden idők legmegbotránkoztatóbb rendezőjének életmávét, avagy kötelező olvasmányokat diktálnék.

TOP10 Lars von Trier-film EVÖR

1. Hullámtörés / Breaking the Waves (1996)
2. Dogville – A menedék / Dogville (2003)
3. Táncos a sötétben / Dancer in the Dark (2000)
4. Főfőnök / Direktøren for det hele (2006)
5. Idióták / Idioterne (1998)
6. Antikrisztus / Antichrist (2009)
7. Manderlay (2005)
8. A bűn lélektana / Forbrydelsens element (1984)
9. Melankólia / Melancholia (2011)
10. A Birodalom / Riget (1994)

Nem szúrok be előzeteseket, ezeknél a filmeknél semmi értelme. Úgysem azt kapod, amit remélsz. Utólag meg már nem remélsz.