2 dolgom van. 1) Lásd kép. 2) Ismét köszi Funkyforum.

Az elvetemült Volta rajongók már biztos számolják, hogy hányat kell még aludni március 27-ig, amikor is megjelenik a The Mars Volta új nagylemeze, a Noctourniquet.

Maga a The Mars Volta név a kreatív szerző párost, az énekes Cedric-et és a gitáros Omar-t takarja, kettejük szerzeményeit pedig a The Mars Volta Group adja elő. Ennek soraiban kis változás volt, új a billentyűkért és "sound manipulation"-ért felelős tiszt és a dobos is. Nem tudom Omarék honnan kukázzák ki ezeket a dobosokat, de nagy tehetségük van belenyúlni a tutiba. Jon Theodore és Thomas Pridgen (ők ültek huzamosabb ideig a Volta dobszékén) nehéz örökséggel bír, de az új arc, Deantoni Parks felveszi a kesztyűt. Meg az őrült ütemképleteket. Kis ízelítő, mely Omar szólóprodukcióját színesítette.

Úgy 1:00 körül jön, amiért nagyon szeretjük a srácot.

Nagy várakozás volt bennem a január 21-i Elektro Guzzi koncertje előtt, hiszen előtte csak pár Youtube-videóból tájékozódtam a techno-t kütyük nélkül játszó bécsi bandáról. Nagyon nem csalódtam, sőt, akkor voltam csalódott, mikor kb. 70 perc (vagy kevesebb?) után a srácok egy rövid ráadás után csendben elhagyták a színpadot. Nagyon tudtam volna még hallgatni őket. Gondolkodtam is, hogy kéne ezt az élményt elmesélni a barátoknak, vagy hogy lehetne az élményt a blog oldalaira vetni? Hazudnék, ha úgy érezném, hogy a srácok minden technikai fondorlatát el tudom magyarázni, ezért is örültem a netre felkerült videóknak, melyeknél jobb dokumentációval én sem szolgálhatok.

Köszönjük kultblog.hu!

A Youtube leírás szerint az alábbi videón látható a rage against the machine első koncertje. 1991-et írunk:

• California, kerti parti
• kezdetben pár bámészkodó, majd diszkréten dagadó nézősereg
• a nyitószám, a Killing in the name még instrumentálisan hangzik el, Zack a színpad szélén állva talán épp a sorokat faraghatja
• Zack színpadi mozgása már jellegzetes, de még csiszolandó
• ha tényleg ez az első, már ez is nagyon erős
• kicsivel több, mint egy év múlva a Sony kiadja a zenekar első nagylemezét, mely a világ legerősebb debut albumai között van és sokáig valószínűleg ott is marad...
   

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a B-oldal Facebook csoporthoz!

Azt valószínűleg már mindenki olvasta, hogy a Black Sabbath gitárosánál lymphomát, vagyis a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedést diagnosztizáltak az orvosok. A szomorú hír ellenére a 63 éves gitáros a Black Sabbath 2012-es turnéjára és az új lemezre készül, ugyebár Ozzy Osbourne-nal a fedélzeten.

A zenekar sajtóközleménye szerint a munka folyamatos, de a bizakodó hangok mellett nagy segítség, ha egy öreg barát tesz látogatást a betegnél. Tudta ezt Brian May is, aki otthonában látogatta meg cimboráját. Iommi engedélyével a képek felkerültek a netre is, Brian pedig megengedte nekem, hogy a B-oldalon is megjelenjenek. Jobbulást, Tony!



A haj őszül, a bajusz keskenyedik.... hát, nagyon megy az a kurva idő: 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a B-oldal Facebook csoporthoz!

Tavaly nagyon kivoltam, hogy nem tudtam jelen lenni Nadeah budapesti koncertjén, de most itt a jó hír: gyakorlatilag az összes Nouvelle Vague-énekesnő eljön a Hajóra idén, mindenki saját zenekarával!  

A menetrend a következő:

• Phoebe Killdeer & The Short Straws - Február 18.
• Melanie Pain (a kis szende barna) - Március 10.
• Hollywoord Mon Amour (benne Nadeah is) - Április 14.

Hirtelen jött a döntés, miszerint a Gödörnek mennie kell az Erzsébet térről. Gondolom azt már mindenki tudja, hogy február 1-től a Gödör Klub Akvárium néven folytatja pályafutását. A hír hallatán páran biztos legyintenek, hogy "nem mindegy", mások pedig kedvenc klubjukat siratják és kétkedve fogadják a döntést. Én valahol a kettő tábor között vagyok, egyelőre nem tudom, mit gondoljak. Azt viszont mindenképp gondoltam, hogy az egyik kedvenc szórakozóhelyem megérdemel egy búcsúcikket.

Hiszen volt idő (úgy 3-4 éve), mikor napi rendszerességgel tértünk be, akár csak egy baráti sörözésre, egy kis dumálásra, csajozásra, vagy céltudatosan egy koncertre. Tulajdonképpen a B-oldal indításának ötlete is a Gödörben ücsörögve pattant ki a fejünkből. Nagyon sok koncerten voltunk ott, a heti programszervezés origója volt a Gödör honlapjának böngészése. Felejthetetlen nyár esti iszogatásokat prezentáltunk a Gödör lépcsőin. Eleve hol találkozunk? Lépcső alján, vagy a lépcső tetején? Persze más itt a helyzet, nem ugyanaz, mint a ZP esetében, hiszen a lépcső teteje és a lépcső alja is marad. Azonban pár nap és ezek a lépcsők most már az Akvárium nevű szórakozóhely lépcsői lesznek. Kavarognak az érzések bennem, hiszen a Gödör eddigi üzemeltetői nagy-nagy köszönetet érdemelnek és nem csak a magyar könnyűzenei kultúra ápolásáért tett munkájuk miatt. A politikai háttérzajokat (és a Gamma Trade Kft. színre lépését a pultok akvirálásában) próbálom kizárni és nagyon bizakodom, hogy az új brigád hasonló hozzáállással, minőségre való törekvéssel és árpolitikával (sok ingyenes program...) áll az új klub működtetéséhez és a vendégekhez.

Bizakodom abban is, hogy az új programszervezők új életet lehelnek az Erzsébet téri szórakozóhelybe, hiszen én is éreztem már, a Gödörnek is változnia kell. Állítólag sokkal több program lesz kint és sokkal több elektronikus, ill. live act jellegű műsor lesz bent. Mivel az gondolom, hogy az elektronikus zene fejlődik legdinamikusabban, ezt én üdvözítőnek látom. Arról is duruzsolnak, hogy az MR2 Akusztik élőben ezentúl a Gödörben az Akváriumban lesz és talán a külföldi zenekarok piacán is erősebb versenytársként lép színre a hely az A38-cal szemben. (Remélem nem úgy, ahogy a kereskedelmi tévét piacán ezt látjuk.) Meglátjuk.

A régi Gödörnek nagy hirtelen van csak lehetősége búcsúzni (2 napos búcsú rendezvény keretében), aztán február 1-től már Akvárium a hely neve. Abban is reménykedem, hogy mi, régi gödrösök már csak azért is nyerünk majd az új helyzettel, mert talán a régi csapat máshol új életre kelti a Gödör Klubot és akkor osztódással szaporodó két jó szórakozóhelyünk lesz. Kívánom, hogy mind a lépcső tetején, mind az alján csak pozitív változást érezzük. Ezt is meg fogjuk látni. Az új név még nem állt a számra, mondjuk a Moszkva tér is Moszkva tér maradt...

Köszönöm, Gödör! Remélem még találkozunk!

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a B-oldal Facebook csoporthoz!

Mindig is azt gondoltam, hogy a gyerekekkel az a legnagyobb kibaszás, ha a városligetben, vagy bármilyen más gyerekünnepségen kifestjük az arcukat, főleg ha ez kiscicás változatban történik. Most viszont rájöttem, sokkal nagyobb kicseszés, ha úgy neveljük, hogy már 5 évesen KISS dobosnak akarjon öltözni.

Ez mekkora már. Mindenki vágja, hogy kb. 30 éve az Ebony and Ivory című dalban duettezett egy nagyot Paul McCartney és Stevie Wonder, de most Paul bácsi új lemeze ismét összehozta a két legendát. Stevie állítólag lement a stúdióba, 10 percig hallgatta a felvételt, majd ösztönösen rápakolta az ő részét. Ennyi.

Eleve Stevie a B-oldal egyik kabalája, mennyire jó arc már.

Úristen, micsoda vállalás lett volna. Nagyon riszpekt, hogy a nyíltan szexközpontú Shame című film plakátszinten is szégyentelen akart lenni, de a magyar filmforgalmazó nem vállalta be Kenczler Márton szenzációs plakátterveit.

Bár az utóbbi időben csalódtam azokban a filmekben, amiket nagyon vártam, itt most újabb löketet kapott (a szó szoros értelmében) érdeklődésem.

A napokban teljesen véletlenül meghallgattam a tape underground HÁLÓ című albumát és nagyon megtetszett nekem a zenekar. A "teljesen véletlenül" kifejezés persze nem igaz, hiszen az albumot a srácot küldték, de a többi állítást tartom, sőt, emelem. Gondoltam küldök pár kérdést a srácoknak, hátha páran elcsípik a hangulatot, amit új - ingyenesen letölthető - lemezük képvisel. Kifejezetten érdekel engem ez az elvarázsolt dolog élőben!

B-oldal: Mutassátok be a tape underground zenekart.
tape underground: A tape underground eddig tradicionálisan, mindenféle értelemben a casting-okat mellőzve, csakúgy emberileg, mint zenekar, egy teljesen átlagos formáció: Egyszerre, együtt, ugyanarról hasonló alapokon gondolkodó emberek, ezen túlmenően mondhatni barátok, legfőképp "ismerősök" zenekara, együttese... Részünkről, akik e ponton "bentről kifelé" kényszerülünk meghatározni saját identitásunkat, szerepünket, a tape underground csupán egy zenekar, ahol egyszerre azonosulva képzelt és ugyanakkor megérinthetetlen, de intuitíve valós önmagunkkal a hétköznapokban és szabadidőnkben, egyszersmind minket meghaladó megfogalmazása az Útnak, azáltal, ami körbeölel minket és magává az Úttá fogalmazódik meg bennünk, személyünket tekintve egyenként ugyanúgy, mint összességében: zene, zenekar.

B-oldal: Mely zenekarok hatottak, ill. hatnak rátok legjobban? TOP5 kedvenc zenekar?
tape underground: Értelmezés tekintetében ilyenkor, illetve a hasonló kérdésekben szívesebben távolodunk el, a merítésre adott, akár megfogalmazott Halmaz tekintetében is: Szeretnénk, illetve ugyanakkor próbálunk úgy zenélni, hogy minden hatással, hatásával legyen ránk, amit tapasztalunk - túllépve ezzel a kérdésfeltevés által is meghatározott zenei korlátokat - ,amit gondolunk, vagy érzünk, és legfőképp ezen túlmenően, amit érzünk és gondolunk egyszerre, mindez bennünk Valamiféle Úttá, Értékrenddé, önmagunk képévé, zenévé fogalmazódva. De, ha kérdezed, Portishead, Massive Attack, Tool, Radiohead, és mondjuk Bob Marley...ez 5...:-)

B-oldal: Mit kell tudnunk a HÁLÓ című albumotokról? Mennyiben lett más mint a banda első 2 lemeze?
tape underground: A Háló is ilyen értelemben véve tradicionális, csakúgy, mint az előző két lemezünk. Az, hogy elsőre teljesen másnak hangzik, hat, az talán csupán azért lehet, hogy ennyi "együtt eltöltött" idő után úgy éreztük, megpróbálkozhatnánk azzal, úgy veszünk fel és készítünk lemezt, mint ahogyan azok az általunk, mintegy tanítóként tiszteltek gondolkodtak erről, akik és - egyre inkább – amik többek közt azok "tanítói" és "tiszteltjei" is, akikre rákérdeztél az előbb: Mintegy önmagunk "meghosszabbításaképp" rendes hangszereket veszünk a kezünkbe, mindenféle "zenei photoshop" nélkül odaállunk egy mikrofon elé, és ily módon fogalmazzuk meg azt, ami összességében történt velünk mint zenekar, vagy egyenként mint Ember az előző lemez óta. Mondjuk...
Az, hogy ez, mint zenei hangzás, vagy felszínesen, általában zenei stilisztika tekintetében miben más, mint az előző két lemez, azt kell, hogy mondjuk, teljesen más, viszont ettől eltekintve azt gondoljuk és érezzük egyszerre: Semmiben sem más. Közelebb kerültünk ahhoz, amit csinálni szerettünk volna: Ennyiben. Reméljük, a következő lemeznél is így lesz ez, és annak kapcsán sem fogunk majd találni ilyen értelemben zenei hasonlóságot az előző hárommal. :-)

B-oldal: Hogy látjátok a jövőt? Gondolkodtok-e angol szövegekben?
tape underground: Idegen nyelvű szövegekben általában nem gondolkodunk. Ez nem egy elutasítás részünkről, egyszerűen nem vagyunk azon a szinten mondjuk akár általában nyelvészeti értelemben vett bölcsességünket, és/vagy lexikális tudásunkat illetően, hogy más nyelven hasonlóképp ki tudjuk fejezni magunkat. Ettől függetlenül is a jövőt tágabb értelemben véve sötétnek látjuk, és pillanatnyilag talán a zenekar tekintetében is, nem általában a zenével, szűkebb értelemben nem csupán a zenénkkel kapcsolatban megfogalmazva persze ezt. A zenének, mint minden művészetnek, gyökereit tekintve, azokból kiindulva számára sötét jövőt kell osztályrészül éreznie és vennie. A nemrég múlt zenei történései és azok utóélete, következményei összességében azt láttatják be velünk, pl. tape undergrounddal, hogy nincs szükség ránk. Az emberek többre vágynak, pl. ha a zenét általában vesszük - és más tekintetben is -, amit a zene jelen pillanatban meg tud adni nekik. Mondhatnánk a zene, vagy, hogy ne legyünk nagy-hitűek, a zenénk már arra sem képes és lesz egyre inkább, hogy "szemeket nyisson fel", hogy „csak szóljon, mondjon” legkevésbé, hogy "próféciákat" nyújtson a megváltáshoz, mint pl. pár rájuk szánt másodpercben a reklámok, csak pillanatnyi termékként képes érvényesülni és ez sajnos egyszerre mindannyiunk tehetetlensége.
Ettől függetlenül mi továbbra is tervezzük tenni a "saját dolgunkat", gazdasági értelmezéstől és hírnévtől, vagy az ezek tekintetben vett megítéléstől függetlenül zenélni úgy, ahogy minket tanítanak és tanít minden, amiből táplálkozunk, mint emberek: újabb dalok, új lemez, pár koncert és talán még közelebb kerülni ahhoz, amit tisztelünk és egyszersmind ahhoz, amik külön-külön is, mint személyek vagyunk valójában...

B-oldal: Igaz hogy dobost kerestek?
tape underground: Igen, ebben a formában határozottan. Másképp tekintve, olyan hozzánk, többek közt az előbbi gondolkodásban is hasonló embert, zenészt keresünk, aki ráadásul dobos is. Mondjuk...
Mondhatnánk, ennek a hozzáállásnak és/vagy kísérletezésnek és egyszerre önfejűségnek lett az is a hozadéka többek közt, hogy majdnem képtelenek lettünk elképzelni a zenét dob nélkül. Olyannyira, hogy elkerülhetetlenül fogalmazódott meg ezen túlmenően bennünk például az, hogy nem a "dobgép" helyett keresünk, és nem is elsősorban dobost keresünk. Sajnos e tekintetben a kilátások hasonlóan értékelhetőek, mint az előző kérdésre adott válaszban megfogalmazottak, viszont igényeink érvényességétől ez alkalommal sem tekintettünk el. Hátha...

B-oldal: A közeljövőben hol láthat titeket a közönség?
tape underground: Piaci tudatosság és e tekintetben részünkről vett bármilyen igény és következésképp menedzsment hiányában fellépéseink nem idomulnak a szokásos formákhoz, gyakorlathoz. Ez azt jelenti, hogy ahová hívnak, ahol játszhatunk, oda megyünk is, ha módunkban áll, itt persze arra gondolva, hogy elsődlegesen technikailag megvalósítható e. Ezért adekvát választ nem tudunk adni a fenti kérdésre. Egyenlőre nincsenek koncert-időpontjaink a közeljövőre nézve, ami persze változhat, és változni is szokott olykor heti gyakorisággal. Mindent összevetve és kikényszerítve magunkból a választ, azt mondhatnánk, hogy a facebook-on, vagy a youtube-on, de a mi esetünkben az sem kizárt, hogy valamelyik nap véletlenül egyszer csak valamelyik "vidéki" város valamelyik klubjában találjuk magunkat, vagy találnak minket.

Gróf Balázs, aki a Pesti Estben szereplő rajzairól, valamint ARRÓL a Blind Myself-klipről ismert, most a pécsi éjszaka kultfigurájáról, a Rockfaterről készített többrészes rajfilmet, melynek márciusban érkezik bemutatója. Itt a trailer, csesszétek meg.

B-oldal: Mutassátok be a B-oldal olvasóinak az Anton zenekart!
Anton: Öt bonyolult srác vagyunk. A zenekar magja már évek óta együtt zenél, igaz a mostani felállás néhány tagcsere után jött létre. Igyekszünk nem megszokott zenéket írni, próbálunk kitörni egy-egy műfaj skatulyáiból. Idén szeretnénk előrelépni, mind zeneileg, mind ismertség szempontjából.

B-oldal Mely zenekarok hatottak, ill. hatnak rátok legjobban? TOP5 kedvenc zenekar?
Anton: Sokféle hatásunk van, de nem hasonlót, hanem újszerűt akarunk csinálni. Egy konszenzusos zenekari toplista valahogy így nézne ki: Tool, Isten Háta Mögött, Anathema, Down, Them Crooked Vultures.

B-oldal: Mit kell tudnunk az új EP-ról? Mennyiben lett más mint a banda előző anyaga (Periféria, 2011)?
Anton: Úgy gondoljuk, látszik a fejlődés a két EP között, kiforrottabb a második anyag. Több időnk volt foglalkozni az Origo felvételével, mert a Periféria EP rögzítésének lehetőségét egy tehetségkutatón nyertük, ezért akkor szorított minket az idő. Fontos különbség, hogy más basszusgitáros játszik a két kislemezen, így az Origo-n határozottabban szólal meg ez a hangszer. Hangzásban merőben más a két anyag, utóbbi keményebben szólal meg, többször bukkan elő a torzított gitár. Egy bizonyos mértékig megvillantjuk benne a sötét perverzióinkat is. A zenekaron belül mi az Origo EP-t a Periféria gonosz ikertestvérének tartjuk.

B-oldal: A közeljövőben hol láthat titeket a közönség?
Anton: Legközelebb a Rohamban játszunk február 16-án, csütörtökön, a Presszó Tangó Libidó társaságában.

Origo EP by Anton zenekar