Vendéglátós reggae

Vendéglátós reggae

2009.08.04. | Horváth Oszkár

Nem szeretnék komolyabb fejtegetésbe menni, csak egyszerűen vegyük észre, hogy a ska zene és az esküvői mulatós pop szoros rokonságban vannak. Persze le lehet vendéglátósozni a ska gyors felütéseit, van, aki erre őrül meg. Sőt, mennyien! Ugyanis a ska-nak azok szerint, akik értelmét látták boncolgatni, három hulláma volt, az eredeti 50-es évekbeli hullám után angliában a 70-es években kapott másodszor erőre, amelyhez kapcsolódva teljesen perverznek tartom, hogy egy jamaikai eredetű zenét a szkinhedek tartsanak sajátjuknak, de a jelenségben legalább az érthető, hogy furcsa dolgokat agyatlan emberek produkálnak. A harmadik hullám a 80-as évek, amely évtizednek ennél meredekebb dolgokat is köszönhetünk.

Aki szemfüles, annak az 50-es éveken fennakadt a figyelme, és kiszámolta, hogy bizony a ska nem a reggae-ből kifejlődött mulatós ág, hanem éppen fordítva. Ahogy az amerikai aktuális pop zene az 50-es években a gyors rock'n'roll volt (a mai napig kifekszem attól az emléktől, ahogy házibulikban besózott picsák benyögik, hogy "ROKIZZUNK!", és rúgdossák a levegőt, mintha bajuk volna vele), a ska is tekert. Aztán lehiggadtak a kedélyek az USA-ban, és előkerültek a 60-as évek nyugodt, lassú, érzelmes soul zenéi, aminek a csúcsa szerény véleményem szerint James Brown - It's a man's world című száma. Nagyot nem tévedek.

Szerintem ugyanúgy, ahol az 50-es évek végi amerikai jazz hozta ki a maximumot a kubai zenéből (lásd: Arturo Sandoval - A mis abuelos - 3:26!) a soulból és a 60-as évekből sugárzó energia ölte ki a ska-ból az idétlenséget, és töltötte meg igazán lélekkel, így lett belőle előbb fellángolásként rocksteady, és így virágzott ki belőle a reggae. VÉGRE.

Tán csak én vagyok ilyen ünneprontó, de sem a ragtime-ot, sem a dixie-t nem tudom annyira tartani, mint a jazzt, és a happy hardcore éppen annyira nem okoz egyáltalán örömet, mint amennyire a deep house igen. Éppen ahogy szívesebben intézném félholtra Németh Jucit, mint Karády Katalint, és ezt a tézist még akkor is vallanám, ha utóbbi élne, mert így persze, hogy nem él, érthető. Csapongok basszus, ha most még elkezdem, hogy a Hamvadó cigarettavég szövegötlete a These foolish things című számból jön ("A cigarette that bears lipstick's traces"), akkor elmegyünk rossz irányba.

Mindezt egyetlen nagy kérdés feltevése miatt vezettem fel. HOVÁ FEJLŐDHET A MULATÓS? :)))) Csak mert akkor történelmet írhatnánk. Talán ezt a felütés alapú zenét még kiegészítheti némi input az angol 2-step zenéből, amire UK garage-ként hivatkozunk gyakrabban, és az elektronikus zenét kiválóan kategorizáló egyik példaképem szerint a legidiótább értelmetlen szar, amit valaha kitaláltak, én viszont nagyon szeretem, és érthetetlen, hogy 1998-2001 között tudott csak kitörni Angliából, még hazánkba is, aztán valahogy hazazavartuk. Pedig még létezik.

A fentiek figyelembe vételével alkossuk meg azt a fícsöringet, ami Kozma József, Seress Rezső és Rózsa Miklós után újra csontig hatolna a világ zenehallgatóinak testében. Mondjuk a következőkből lehessen választani:


A végül egy kis dokumentáréj a nem lakossági, nem vendéglátós, nem mulatós reggae-ről, óriási fazonokkal:

 Szágáboná kundzsáni vená | Money can't buy life - Bob Marley

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr721287915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2009.08.04. 13:01:30

A reggae belassultsága a szkához képest a rossz nyelvek szerint a THC egyenes következménye :-))

A mulatós pedig kurva jó, sokkal jobb annál, mint amilyen a társadalmi megítélése. És így van, aki egy állat mulatós ska-t akar hallani, annak ajánlom az öreg KO Lacit.

Kamuszaxi, terebélyes vokalista csaj, táncosok helyett pedig boxolnak a háttérben, világbajnok.

(További lakodalmas motívumokat fedezhetünk fel a Depeche Mode Told you so c. számában is)

Horváth Oszkár · http://oszkarsag.blog.hu 2009.08.04. 13:16:25

@Modor Tibi: el tudom képzelni, hogy így van, bár sokkol, hogy ezek szerint a ska atyjai nem szívtak? Az úgy elég nehéz lehetett...

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.08.04. 13:29:22

@nosferato: a jó ska nem mulatós

mint ahogy a jó mulatós sem mulatós, hanem mulatós:))

2009.08.04. 15:24:42

Amúgy érdekes cikk, mint mindig! Szeretem olvasgatni ezt a blogot!
Megtennétek hogy jelentkeztek a nyereményjátékra!

bakik.blog.hu/2009/08/04/nyeremenyjatek_46#comment-form

2009.08.04. 16:07:42

Nem annyira tartozik ide, de a napokban a gyulai nyaralásom alatt kint állt egy szintis fazon, valamelyik szórakozóhely kiülős részén zenélt. Louis Armstrongot játszott és énekelt, de az ő hangján is. Elég jó volt, pedig nem kicsit viszolygok az ilyen "szintisemberektől". :)

Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2009.08.04. 17:04:32

@BekonyX: :))) Ha azt akarod, hogy mi nyerjünk, küldd el nekünk az ajándékot csak úgy!

Köszi, hogy olvasol minket!

madstunt 2009.08.05. 15:05:00

Öhm kérek egy kis homályoszlatást.A dub is a skaból fejlődött a reggae mellett vagy a reggaeből.Tudtommal a reggaeből de nem vagyok biztos a dologban(a klasszikusabb king tubby meg augustus pablo féle dubra gondoltam)

szatyi 2009.08.05. 16:45:19

Jaj istenem, de betalált ez, meg a KO Laci!
Tavaly egy lagzi vége felé a vőlegény beült a dob mögé és elmagyarázta a zenekarnak, hogy a ska alap simán beférne ide, a zenészek ráéreztek és valami fergeteges táncolóst nyomtak oda hajnalban. Mashup élőben. Sajnos felvétel nincs róla, de leginkább a Skatalites-don't cha hangulatát hozták a vonatozós slágerekkel.

Rálf atya 2009.08.05. 20:19:00

A skinheadek úgy jönnek a képbe, hogy eredetileg munkásosztály srácok voltak, akiknek kivolt a faszuk a munkanélküliséggel meg úgy eleve. Voltak közöttük fehérek, feketék, jamaikaiak, minden. Szentek nem voltak, de azé a rasszizmus állt tőlük a legtávolabb. Van is egy olyan mai iránya, ami pont ezt hangsúlyozza. Skinheads Against Racial Prejudice. SHARP.
A köcsög nácik csak úgy felvették ezt a fizimiskát, mert ugye ennyire egyéniségek. A mai embernek meg sajna összemosódik a fajgyűlölet a szkinhedekkel. Erről is lehetne írni egy-két postot.
Szabó Albert & Potyka bácsi feat. Pákó: Száll a turul Zion felett

Horváth Oszkár · http://oszkarsag.blog.hu 2009.08.05. 22:33:38

@madstunt: az alábbi linken éppen King Tubbyt említik a dub kiindulópontjának, én nem hallgattam. Augustus Pablo annál inkább gecikirály. Nem látom így ránézésre nyomát, hogy mind a reggae, mind a ska "versenyt futna" a címért, hogy "vázze belőlem alakult ki a dub", egyértelműen ska, abból reggae és abból dub. És abból mulatós.

www.potentbrew.com/skaregdu.html
Ha megtudsz belőle vmit, zanzásítsd ide, én csak pár bekezdést olvastam el. Elég jó.

madstunt 2009.08.05. 23:25:40

@nosferato: Kösz a linket átolvasom. Mellesleg van egy olyan film aminek az a címe hogy Rockers. Nincs benne semmi bonyolult történet inkább az akkori hangulat megörökítésére szolgált,állítólag jó hatásfokkal de a rohadt jamaikai english miatt sosem volt kedvem megnézni mert ahozz a felsőfokú nyelvvizsga is kevés olyan az akcentus
Szereplők közt King tubby meg asszem augustus is befigyel mindketten magukat alakítják

ehh bekéne fejeznem az offolást :D

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2009.08.05. 23:58:46

@Rálf atya: hát igen, a szubkultúrák is változnak. Ki emlékszik ma már a náci pankokra meg a piros cipőfűzős boot-boyokra?

Patkany 2009.08.06. 12:06:36

Volt szerencsén kint járni Jamaikában, és alátámaszthatom, valóban van egy mulatós életérzés az ott játszott reggae-ben.
Különösen gyanus szintihangokat tudnak használni, valami gagyi 90-es évekbeli szerkezetekből törnek ezek elő szerintem.

VISZONT: a ritmusszekciók (dob és basszus) elképesztő precizitással és ízléssel dolgoznak odakinn, nem beszélve arról hogy a frontemberek (némely bandában 2-3 is van) hihetetlen jók.

Elképesztő neveken futnak ezek a csávók, ott van például Charlie Chaplin.

Összességében: a fehér zenészek nem nagyon tudják azt az életérzést hozni, hazajönni és itthon elmenni egy reggae koncertre maga volt a borzalom..

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása