:D jaja. Én bírtam Metényi Petit mér régebben, egyik kedvenc koncertélményem volt, amikor a Kongresszusi Központ megnyitása idején egyszer volt egy zártkörű koncertje ott, ahová többszörös protekcióval jutottam be, na ott hallottam először lemezminőségben szóló koncertet. Mondjuk, azóta se nagyon többet. De már ott is zavart például, amikor LÁTOM hogy gitározik, de TROMBITÁT hallok. Peti. Nemá.

És azért bosszantó ez, mert amúgy kurva jó gitáros lenne, lásd 80/81, vagy az Eric Bonával készített lemezeit.

ez nem tábortűzhöz, hanem erdőtűzhöz való.

Asszem túl sok papírt nyomtam, azt hittem, hogy gitárt látok, csakhogy gitárult a tudatom...

gitározni nem annyira gitározik, mint inkább hárfázik.

Cirkuszi mutatvány. Pedig a pasiról az hírlett, nem csepûrágó. Nyekk.

Ugyan már.... a legtöbbet a 6 húroson játszott, úgy könnyű! :)

Nem rossz a műszer, bár tényleg látványosabb, mint amennyire a hangja különleges; kuriózum inkább, mint progressio.
Tetszik viszont a nyúlfarknyi szöveg freudi elszólása... (Illene a nevet kijavítani, annak ellenére, hogy gitárosként szerintem is "nagyon állat":)

Én hallom rosszul, vagy tényleg nincs behangolva rendesen?

hát lehet, hogy kurva jó esztergál, de ennél a börtön ablakában is jobb...

Na látszik, hogy nem zenészek kommentelnek.
Amúgy tökrégi cucc, 90-es években használta főképp, de még a quiet nighton is előkerül.
Aki azt mondja, hogy cirkuszi mutatvány, az menjen, és képezze magát egy kicsit összhangból. A csóka elég tudatosan játszik, nagyon jól tudja, hogy rakja fel az akkordokat, nyilván a menzura nélküli részek vagy harmóniára, vagy skálára vannak hangolva. És van ám szólamvezetés is, lehet figyelni a belső regosztereket, ok, nem egy kettős ellenpont, de nem is csikicsuki megy, meg skála/arpeggio kombó 500 hang/másodperc alapon.
A finom elhangolás előadói/zeneszerzői okokból is lehet, illetve akusztikus effekt, lehet odafigyelni erre péel Steve Reichnél. Persze pár centről van szó, ami inkább érzetbeli, mint tudatos, aztán ki tudja, lehet elég jó füle van : )

regiszter, bocs

amúgy Stanley Jordan is cirkusz, mi?
www.youtube.com/watch?v=wmlbFLt_kko
most azt nem linkeltem, amikor két gitáron játszik egyszerre, de rá lehet keresni.

richard bona

@dark future: Tényleg nincs. Ő is észrevette, de szerintem fogalma nem volt róla melyik húrhoz nyúlt a hangolókulccsal. Gondolom mire sikerülne végighangolni az összes húrt ezen a tákolmányon, addigra az első már el is mászott.

Ez tényleg ezeréves, és szerintem nyilván móka, senki nem gondolja baromi komolyan -- mindettől függetlenül szerintem tök jó. És hát hát Mehldau is... két óriási kedvenc.

Remélem úgy érted, 10 a maximális 8-ból.

@SzocsO: Annyira cirkuszi, hogy csak a hang alapján aligha figyelne fel rá bárki. Ellentéte Seasick Steve, aki 3 húron játszik ennél 100x jobb zenéket.

Sajnos nem tudok gitározni, de ha "felül" penget akkor miért "lent" fogja le a hangokat? Nyemértem. :(

@Parmezanidész: namost ha bluest akarok hallgatni, nem Methenyt veszek elő, hanem mondjuk Otis Rusht, Rushingot, Slimet, nyilván milyent szeretnék. Hát fehér bluest nem nagyon, nem az én világom.
Értelmetlen összehasonlítani a két dolgot, Methenyt és azt akit te ajánlottál. Meghallgattam, mondom fehér blues számomra kb. olyan, mint a magyar népzenében az új stílusú népdalok - nem lebecsülni akarom persze, ki vagyok én ahhoz - de hamár blues akkor Son House, péel, vagy Leadbelly, Johnson.

www.youtube.com/watch?v=8jN5vqEyV7g
www.youtube.com/watch?v=kbje6cyAzqY&feature=related

megvan a jogod persze, hogy hülyének tarts, és véleményünk erősen különbözhet, a lényeg, hogy kafa zene a blues és Metheny is, kinek mi tetszik :D

@iovialis: á kösz, elírtam. ezt is képtelen voltam beilleszteni, már betettem:
b-oldal.blog.hu/2010/08/29/pat_metheny_hazistudioja

amúgy meg
en.wikipedia.org/wiki/Pikasso_guitar

@SzocsO:

Szerintem pár cent elhangolódás a létező legrosszabb. Ha ui. valami egyértelműen hamis, akkor az tudatosul benned, és akkor a hangszert hibáztatod, nem az előadót. Pár centnél viszont nem hamisnak hallod, hanem a legjobb előadás is valami lepukkadt, lehangoló, üres benyomást kelt.

@SzocsO: csak arra mutattam rá, hogy nem a hangszeren múlik, hogy mit lehet kihozni belőle. Nekem ez a Metheny-s videó olyan, mintha meg akarná mutatni, hogy ezen is tud játszani elfogadhatóan.

nem tudom, jó hallásod lehet, biztos érzékeled akkor a pl. cisz-desz között is azt a különbséget
a temperált hangzás lényege pont az, hogy a fülünket becsapjuk, ugyanannak halljuk azt a két hangot. Egy reneszénsz fül pont hogy hallotta a differenciát pl. (temperált hangzás a XVII század második fele óta van), de hogy ne menjünk messzire, a gitároknál pl. elméletileg pontos hangolás nincs is (van, egy olyan klasszikus gitár nyaka 6-8000 euro), ott van a nagyterc a g-h között, a hangszer konstrukciójából adódóan. Most ebbe nem mennék bele, meg ennél bonyolultabb a dolog, és nem ide tartozik, itt a zenét szeretjük, nem mindenféle apróságon vitatkozunk : )
amúgy pl. a blues az ami nem is jó tisztán, kell bele egy kis hamisság. Az arab zenékben többféle terc jólhangzó, egymáshoz egész közeli frekvenciák, de tisztán intonálják őket. Vagy ott a chorus/flanger effekt gitárokon, pont ezt a minimális hangolódást használják ki, vagy szintetizátoroknál az egyik jelet egy picit odébbtolják, hogy lebegőbb legyen a hang, főleg ha az egyik a másiknak a felhangja, stb. Na de tényleg elég, eleget okoskodtam, lehet, hogy nem is így van : )

Igen, elég jó a hallásom. Sajnos nincs abszolút hallásom, de ha megvan a viszonyítási alap, akkor nagyon kis hamisságokat is meghallok.

A zongora e téren különösen kényes, mivel a legtöbb hangot nem egy, hanem több húr adja. A művészet a hangolásában éppen az, hogy az egyes hangok húrjait úgy hangolják, hogy ne jöjjön létre zavaró lebegés. :)

És igen, érzékelem a különbséget, főképp akkor, amikor gordonka játszik zongorakísérettel, bár nem világos, ilyenkor miért a gordonkánál hallom az eltérést. Érdekes módon a hegedű-zongora felállásnál nem.

Döbbenj meg, én is hallottam már valami temperálásnak nevezett bűvészkedésről, sőt valami Back Sebestyén is mintha írt volna erről valami szösszenetet. De lehet, hogy Tinóssynak hítták. Azt se feledd, hogy kezdetben többféle temperálás is létezett, a mostani lényegében kompromisszum a kompromisszumok között.

"nem mindenféle apróságon vitatkozunk"

Bocsáss meg, nem tudtam, hogy vannak tiltott témák. Eddig azt hittem, hogy egy-egy előadás kiválósága igen gyakran bizony apróságokon is múlik. Hallottam már kiváló zongoristától lehangoló koncertet a rosszul hangolt zongora hibájából.

"Az arab zenékben többféle terc"

Nem csak ott. És a mi 12 fokozatú skálánk sem általános. Az én fülemnek igen furcsa, de többször hallottam már "hamisnak" hangzó idegen zenéket, aztán rá kellett jönnöm, hogy nem hamis, csak más skálát használ.

Nem Bach írt erről, és nem ő találta ki, csak népszerűsítette, a Wohltemperierte Clavierrel (bocs, ha rosszul írom, nem tudok németül).

Azért a gordonkánál hallod az eltérést, mert nincsen beosztva a menzúra, mint a gitárnál vagy a gambánál például, és ha egy picurkát is téved, már hamis a hang (ha a vonós sokat vibrál, akkor lehet, hogy a hangot keresi : ) A hegedűnél dettó, talán Heifetz volt az egyetlen hegedűs, aki még elrontani sem tudta a hangot (erről van egy vicces youtube video is). A vonósok fél élete abből áll, hogy az intonációt gyakorolják, lehet még keveset is mondtam. Gordonnál mélyebb a regiszter, és alacsonyabb rezgésszámnál jobban hallatszik a hamisság, és az "lebegés". Vonósnak tényleg csak az menjen, akinek nagyon kifinomult a hallása, vagy abszolút.
Zongora esetében pl. ott van az ún. honky-tonk piano sound, pont az a lényeg, hogy el vannak hangolódva a húrok egymáshoz képest, mégis van ugye olyan zene amibe az kell (pl. ugye a bluesban némelyik stílus, vagy country).
Nem vontam kétségbe az ismereteidet, bocs, ha esetleg kioktatónak érezted a hozzászólásom. Az hogy "nem mindenféle apróságon vitatkozunk" nem arra vonatkozott, hogy semmibe veszem ezeket a dolgokat, hanem el lehet ezen vitatkozni, meg okoskodni (ahogy én is teszem : ) de a lényeg a zene : )
Az arab zenét csak példának hoztam fel, az európai műzene nem nagyon bírja ezt, 12 fokú kromatika van és kész Kivéve a reneszánsz, barokk (Bach előtt főképp) és azelőtti zenéket, vagy XX. századi és kortárs + népzenék, pl. magyar (igen, régi stílusúak), de a népzene nem is műzenei kategória. Pl. a hamisnak hallatszó idegen zene sem a skála miatt az. A hang mindenhol ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal bír, csak más kultúrákban nem az általunk mondjuk kistercként nevezett hangköz, hanem "egy kicsivel felette", és ez aztán bármitől lehet, sose nem tudjuk meg : ) Kultúra, szokás, stb.?
A skála megint más dolog, európai zeneelméleti rendszerrel nem lehet igazán leírni más kontinensek, kultúrák stb. zenéjét, csak hozzávetőlegesen, kb., pont az általad említett okok miatt. Más a rendszer, ami itt hamis, ott teljesen konszonáns.

@SzocsO:

Hát.. szerintem ez nem néhány cent. Néha ugyan kimondottan "szitáros" a hangzás, ez lehet koncepció, de a felső, fogólap nélküli részen egyértelműen van néhány rosszul hangolt húr, ott ráadásul korrigálni sem tud menet közben. Pl. a 2:22 környékén elég jól hallatszik, hogy mire gondolok. Veszélyes szerszám ez :-).

@SzocsO:

"Nem Bach írt erről, és nem ő találta ki, csak népszerűsítette, a Wohltemperierte Clavierrel"

Tudom. :) Megvan jópár előadásban. Amúgy kb. jól írod, Bach még C-vel írta, bár ha elhagyod a Das-t, akkor erősen kell ragozni a melléknevet, de ez itt nem a német nyelvtan blog. :)

Én tökhülye vagyok a zeneelmélethez, csak igen sok klasszikus zenét és jazzt hallgatok. Mellesleg épp Pat Methenyt én csak fenntartásokkal merném jazz-zenésznek nevezni, az én ízlésemnek túl kommersz, már-már a smooth jazz határát súrolja - de ez ízlés dolga, nem érdemes erről vitatkozni.

Azért az érdekes, hogy amit mi más kultúrák zenéjében hamisnak hallunk, az náluk harmonikus. Az ember azt hinné, hogy a felharmonikusok automatikusan megadják, mi lehet harmonikus és mi nem. De mégsem.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@Goompah: Na igen, ez egy érdekes dolog, az európai műzene tényleg ezek alapján mozog, de gondolj bele, hogy európai mértékegységekkel.
Pl. az indiaiak az oktávot nem 12 félhangra, hanem 22-re osztották, és nem a XVII. században, jóóóóval korábban : ) Ezért is írtam, hogy lehet az európai értelemben vett skálákhoz viszonyítani a dolgot, csak nem az az eredmény jön ki ugye, amit az európai rendszer alapján elvárnánk.
Az arab zene szintén nem a mi rendszerünket használja, és még persze sorolhatnám. A magyar népzene régi rétegei is ide tartoznak, az öregek a régi felvételeken nem hamisan énekelnek ám, archaikus intonáció.

És hogy ezek hogy, miért, arról már nekem is csak sejtéseim, feltételezéseim vannak, vagy olvastam róluk, de nem vagyok zenetörténész, vagy népzenekutató, úgyhogy a teóriáimat inkább megtartom magamnak : )
Van egy nagyon jó könyv erről, ha érdekel a téma: Kárpáti János: Kelet zenéje.

@SzocsO:

Látom, működött a blogmotor. :(

Köszönöm a tippet, utánanézek, le tudom-e tölteni.

@Goompah: Ha még erre jársz.
Már én sem tudom hogy keveredtem ide,-de a macsekok-cicaoldal miatt - már mindeképp érdemes volt, mert ez a picasso gitár tényleg nem mai dolog. De ugyebár ízlésekről..., viszont írtad hogy sok jazzt is hallgatsz a klasszikus mellett, ennek ellenére Methenyt csak fenntarásokkal jazz zenész neked, és túl kommersz. Legyen!
((magánvéleményemként motyogom az orrom elé, hogy nekem sokszor a „mainstreem jazz” a már már kommersz. talán érthető hasonlat az hogy, pl. 7db Oscar Peterson lemez után már nem küzdenék a pénztárnál a nyolcadik megszerzéséért. Természetesen ez nem O.P ellen szól, legfeljebb ellenem, hogy messze vagyok a jazz-től, és én is kapok egy ilyen levelet:)) De ez persze nem menti fel Kenny G.-t. De idefirkantok néhány címet, hátha kevésbé lesznek fenntartásaid ha már JAZZ, és annak holdudvaráról van szó.
Már itt emlegették a 80/81 lemezt. Ő sosem akart a langyos vízben lubickolni, ezért nincsennek standard sorlemezei szerintem. A 75-82-ig lemezei progresszív lemezek voltak legyen az jazz-rock, fuziós jazz, vagy amit akartok, és kinek mennyire fos lemezek, az most nem ide tartozik.
Bright size life (74)
Song X (85) (az is a jazz egy vonulata... vagy Sign of 4 Derek Bailey-vel!!! (ennél bizonyos kockázatokra hívnám fel a figyelmet...)
Question and Answer (89 - trio)
trio 99-00 (99) / és a live
Day Trip (2005)
Mehldau-val.
De leginkább különböző formációkban demonstrálja a jazzhez a vonzódását, I Can See Your House From Here (94 - Scofield-al)
H.Hancock, Kenny Garrett, Joshua Redman, Gary Thomas, M. Brecker, C.Haden, G.Burton Stb. és rengeteg koncerten - vendégzenészként -nem hagy kétséget afelől hogy milyen műfaj markáns képviselője. Egyszer azt mondta, hogy ő nem akarja eljátszani a Giant Steps-et mert azt eljátsza otthon, vagy meghallgatja Coltrane-tól, ő a saját zenéjét akarja játszani. (Azért, csak eljátszotta a G.Stepset 99-00 lemezen - nem is könnyű ráismerni) Olyan védőbeszédnek hangzik ez, de ha már csak ez volt a kifogás, akkor legyen teljesebb a kép. Ha pedig ismered ezeket, akkor nem szóltam. Igazából ez a picasso gitár „projekt” nekem sem jön be, mert értem én hogy mit akar, csak nekem nem élvezhető, amit ezzel alkot, ha csak nem összhangzattani tanulmányt akar(né)k.