Rocknovellák

Rocknovellák

Bár azt vallom, hogy dalokról olyan könyvet írni, mint egy focimeccset lerajzolni, teljesen véletlenül két könyv "akadt a kezembe" az Interneten, melyeket most itt ajánlani szeretnék nektek.

Az első könyvet bizonyos Göbölyös N. László jegyzi, címe LP - Lemezlényeg portalanul. Hm. Bevallom, Göbölyös neve - vagy ahogy magát hívja GNL - nem volt számomra ismerős, de az munkássága után kutatva megtudtam, hogy szenvedélyesen szereti a zenét, írt már könyvet a Led Zeppelinről, Jim Morrisonról, vagy éppen a Genesisről, mely könyv a Passzió honlapján elérhető és elolvasható. Az általam bemutatásra kerülő könyvében az 1965-1975 közötti időszak zenéiről, megjelent korongjairól (66 LP!) ír. Szóba kerül a Beatles, a Led Zeppelin, a Cream, John Mayall, vagy éppen a Pink Floyd e korban születő remekműve, természetesen az író szemüvegén keresztül "bemutatva". Sokszor belegondoltam már, hogyan tekintenék bizonyos zenékre, ha "abban" a korban születek. Például, ha ott vagyok, mikor elindul a Cream együttes. De nyilván nem voltam, sőt nekem "csak" a 2005-ös Reunion DVD-jük jut, melyet itthon nézhetem. Vagy milyen lehetett várni, hogy mikor jelenik meg az új Pink Floyd, vagy az új Queen album. (A zenekar neve egyéni hóbort alapján cserélhető.) Milyen lehetett megélni, hogy a kedvenc együttes 300 nézős klubzenekarból stadionokat megtöltő legenda lesz. "Én már akkor ott voltam, mikor a Marquee klubban 200 fő előtt léptek fel!" okoskodás, mondás. Érdekes. Valaki megélte és megírta helyettünk. Na, de mielőtt belekezdenék apukám sztorijába -  amelyből kiderül, hogy egy házban lakott Radics Bélával - nézzük a következő könyvet.

(Megrendelhető: Bookline)

A másik górcső alá vett kötet Békés Pál - Tóth Krisztina szerkesztésében jelent meg a minap, címe: Hasítás. Magyar rocknovellák. A bakelitlemez külső itt is adott, a téma, melyről a két szerkesztő által felkért 26 író és egyben zenerajongó (a szerkesztőkön kívül például Vámos Miklós, vagy Grecsó Krisztián és más kortárs író) ír pedig kézenfekvő. A könyv hasonló időszakot ölel át, felvonultatja Elvist, Jimi Hendrixet, Janis Joplint, de ugyanúgy a Nirvanát, az Iron Maident vagy éppen a Sex Pistols zenekart. (Részleteket a könyvből az e-kultúra oldalán találtam.) Lemezek, megjelent korongok, dalok, koncertélmények, vagy csak jelenségek, melyek hatással voltak a szerzőkre, kitörölhetetlen és nosztalgikus emlékeket idézve fel nekik és a könyvet olvasva nekünk.

Ha megengeditek, hogy kicsit hazabeszéljek....hát, mi sem csinálunk mást, mint megírjuk, amit megéltünk, vagy éppen azt, amit mostanában élünk meg. Zenék, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Dalok, koncertek, helyek, zörejek, képszerű emlékek, melyek folyamatosan szólnak a hangszóróból, üljünk akár kocsiban, csináljunk reggelit, vagy éppen dolgozzunk, összejöjjünk, vagy szakítsunk. Hangulatunk filmzenéi. Picit irigylem is a szerzőket, hogy könyv formájában, megérinthetően, kézzelfoghatóan tehették meg mindezt, azaz írhattak élményeikről, emlékeikről.

(Megrendelhető: Libri)

Ha valaki (valamiért) ajándékot szeretne nekem venni, akkor csukott szemmel válassza ki az egyiket. Vagy a másikat. Hú, de komoly voltam végig. Ijesztő, nem? A cikk címe lehetett volna "Terhes férfi rocknovellákat olvasott madárszülés közben", vagy "Megette a saját rockkönyvét a hűtőben rekedt fiú", de az a stand up műsorunk része. Most nem akartam keverni. Jó olvasást és zenehallgatást!

Cream - White Room (2005)

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr86792248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.11.29. 09:58:53

Azért nem igaz amit a bevezetőben írtál, mert neked is sikerült élvezetesen írnod a két könyvről :)))

mikka 2008.11.29. 09:59:51

Zenerol beszelni olyan mint lerajzolni egy focimeccset...az idezet David Coverdale szajabol valo :) egyebkent meg megelhetesi emberek ne irkaljanak konyveket olyasmirol amihez nincs kozuk.. Talan egy jo konyv szuletett magyarorszagon a temaban.. Boros Lajos Sakalok cimu konyve. De az is csak valami felresiklas lehetett, vagy fenyt kapott a Lajos mert se elotte se utanna nem tudott semmi maradandot alkotni..

Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2008.11.29. 10:05:28

Mbemba! Köszi!

mikka! Coverdale idézet? :) Hm. Ezek szerint egyre jár az agyunk.

üdv,
Interstellar Coverdale

SzocsO 2008.11.29. 10:25:25

mikka,
azért a Stage Passt ne hagyd ki a Borostól lécci : )

alvering 2008.11.29. 12:10:58

GNL a progresszív rock mai sztárjai könyve nekem nagyon tetszett. Sztem átjött nagyon, hogy mennyire szereti azokat a zenekarokat/zenéket akik szerepelnek benne vmint eléggé alaposnak tűnt.
Habár nem teljesen csak zenéről szól de sztem ragyogó alapos gyűjtemény Szőnyei az új hullám évtizede 1. 2. könyve is.

Kepkocka · http://zenelokepkockak.blog.hu 2008.11.30. 13:00:21

GNL könyvei nekem eléggé ellentmondásosak. A már említett progresszív rockos könyve tényleg nagyon jó (főleg a Peter Gabrielről szóló rész) de ahogy az idő múlt és ahogy a szerző próbálta magát egyre jobb dalszövegfordítónak beállítani, úgy lettek a könyvei egyre laposabbak, nemritkán a tényeket is figyelmen kívül hagyók. Szegény Jim Morrison erre a legjobb példa, az ő szövegeiban annyi félrefordítás-átértelmezés van, hogy néha teljes szövegeknek más értelme lesz GNL fordításában, mint ahogy azt Jimbo megírta. De a legbődületesebb hülyeségeket egy Joy Divisionról szóló "szösszenetében" hozta össze, ahol sikerült a "Heart and Soul/One will burn" refrént "Szív és lélek/igazat érzek?"-nek fordítani, de a Dead Souls-os "keep calling me"-t "Hívjatok, csak hívjatok"-nak fordította, magát a dalt meg emiatt a félrefordítás miatt a "legextrovertáltabb" JD számnak nevezte... Szerencse, hogy GNL aztán inkább megmaradt '68 felett kesergő öreg hippinek, a New Wave-et átengedte Szőnyei Tamásnak, aki valóban bámulatos munkát végzett a két Új hullám évtizede-könyvben. Bár neki sosem tudom megbocsátani a második kötetben lévő "2000 felé" c. fejezetet, ahol sikerült a belterjes, sárban dagonyázó hazai underground szcénát TELJESEN a nyálas világzenei hókuszpókusz felé taszítania, ahelyett, hogy a londoni raktárakat és az acid-robbanást vizslatta volna meg közelebbről...azt hiszem mindenki jobban járt volna.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2008.11.30. 13:02:14

Göbölyös lassan őskövület lesz. Alapvetően Doors-buzi amúgy, azon belül is Morrison-buzi, annak idején Morrisonból vezette le a darkságot. Másik toposza a progresszív rockzene.

Egyébként a Narancsnak is volt egy időben munkatársa, de nem ragadott meg nagyon.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2008.11.30. 13:04:16

Ja, meg Cohen dalszövegeket is fordított, bár szerintem Göbölyös fordítónak azért nem akkor durranás.

rettentó 2008.12.01. 09:49:45

Kepkocka: Göbölyös tényleg agyonértelmezte Morrisont, pedig ő maga írja a könyvben, hogy ezer arca volt. Leginkább el nem ismert költőnek látta. Amikor Stone filmje alapján sokan fölfedeztük a Doorst, azért jó volt az a könyv, olcsó, viszonylag vastag, jó kis képekkel és (amennyire meg tudom állapítani) ténybeli tévedésektől mentesen (ellentétben Ungvári Tamás könyveivel). Ma már másképp látom Morrisont én is: szvsz nem volt akkora költő, de piszok jó frontember és énekes volt. Manzarek (a billentyűs) pedig utálta a filmet, mert Jim ennél jóval vidámabb, barátságosabb fickó volt. Na, ez nem jött elő GNL könyvében sem igazán.
Göbölyös Led Zep könyvében is szerette a saját értelmezését, szubjektív benyomásait leírni hosszú oldalakon keresztül (nem a ZOSO-ban, hanem a korábbi könyvében, a ZOSO-t nem olvastam).
Egyébként a Világ Ifjúságába írogatott egész jó ismertető jellegű cikkeket, meg olyan összeállításokat, amikben pl. városneveket tartalmazó számcímek voltak (Belfast a Boney M-től és a London Calling a Clashtől egy cikkben! :-))

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása