Hit, Remény, Zsűlölet

Hit, Remény, Zsűlölet

2010.10.06. | Horváth Oszkár

Dzsefi érzett rá a múlt héten, amikor a Tiloson egy lírai szám helyett véletlenül betett pinás számot említettem, hogy a Hit, Remény, Zsűlöletről meg kell emlékezni. Mikrofonnál Paavo Miki és Párizsi Miki. Még egy Punxnotdead Miki belefért volna ennyi Miklósba, de így is világos, hogy nem hiába jártak be dolgozni.

Miután két különböző korról van szó, és rohanó világunk nem engedi meg, hogy a 2002-es rádió és a 2006 utáni internet figuráit mind összekössük, ezért külön rámutatnék, hogy Jamaican tour guide bizony Párizsi Mikitől lopta a röhögését. Tehát a Jamaican tour guide magyar! Ennyi!

Az alábbi részlet az "A oldal 3. szám" jelenséget fogja meg, amikor oda volt tekerve a kazi, a szalámikat már rég leetted a megmaradt szendvicsekről, és képtelen voltál betenni a Vékszupákszupákszot a Richard Sandersontól.

HRZS Paavo kíván by dzsefi

A műsorról a YouTube is megemlékezik, itt már azért érezni, hogy a sírva röhögést intézményesítették, és Párizsi személyében valamit interpretáltunk Johnny Crunch karakteréből ("Hé! Szart nem szabad mondani a rádióban! Basszameg, nem kimondtam én is?").

Igazából volt (van) egy rádióműsor (adó), ahol a következő szám előadóját, a hírek alatt a külföldi (és bizonyos esetben magyar) közszereplők nevét rendszeresen nem tudják hiba nélkül felolvasni. Na azt kellene vaccsolni és audioblognak vágni belőle fél perceket. Az élő műsorok örömet okoznak. Rádiót hallgatni jó. Minden felnövekvőnek be kell látnia, hogy ha 20 évesen nem is, 30-40 között már tuti várható a rádiózás, és ne legyenek kétségei, hogy 70 évesen vonyíttatni fogja a teraszon ebéd után a Hajmási Pétert, csak a Prodigytől.

Ezt a felismerést tudná egy rendszeres hangválogatás előbbre hozni, valamiféle digest blog, ami minden nap tol egy jól sikerült fél-egypercest közöl bármelyik műsorból, kicsit áttolva a rádiózást az internetre, nemcsak úgy mint "webrádiózás", vagy "a rádiók honlapjai", és a nagyon riszpekt Tilos archívum, hanem egy naaaagy, közös, szerkesztett és rövidre vágott kis ízelitő. Akkor soken megtudnák, hogy mit volna kedvük egyébként hallgatni, pedig nem tudtak róla, vagy mibe nem hallgatnának bele a büdös életben sem, és azt mikor és hol kell elkerülni.

Még egy kis szemelvény a műsorból:

Emília és anyja by dzsefi

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr382333816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drogosmacska 2010.10.06. 08:39:02

minden idők vitathatatlanul legnagyobb műsora, sírva röhögtünk minden szerda este a rádió előtt

dzsefi 2010.10.06. 15:28:40

valamennyire ide kapcsolódik, hogy a neo-n lelőtték az Ezeröcsit, pedig az sem volt rossz műsor... de az EstFM úgy, ahogy van, nagyon jó emlék! Az állandó telefonálók, Mihály, Adrienn és a két Miki, fergeteges volt :)

Adrienn kéziájlávju 2011.05.01. 14:53:23

@dzsefi: nekem is nagyon hiányzik a HRZS,bár igy 9év mulva nagyon vicces visszahallgatni a betelefonálásaimat:)

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása