A Nekrológ blog álhalálhírekkel foglalkozik. Több neves vagy éppen hirhedt blogszemélyiség vagy éppen közéleti személyiség lelte már méltó halálát sorai között. Ezt a vendégposztot a Nekrológnak köszönhetjük, ezek szerint a temetéseken szokott lenni zene...

A kilencvenes évek második felében, valamilyen Hyde-parkban tartott jótékonysági koncert apropóján olvastam az alábbi okosságot: „ A rockzene soha sem váltotta meg a világot, most meg már nem is akarja.” A popzene helyzete még ennél is egyszerűbb, hiszen művelőinek és rajongóinak soha sem voltak világmegváltó tervei. (Hogy a rock mikortól hígul poppá, abba most ne menjünk bele).

Íme egy szubjektív lista (a sorrend kizárólag időrendi) azokból a számokból, amelyek már gyárilag bikicsunájok. Őszinte, bájos minimalizmusukkal annyira nem akarnak semmit sem mondani, hogy az értelmes szöveget részben, vagy egészben mellőzik:

1. Afric Simone -  Ramaya (1975)

A mókáskedvű mozambiki már a nagyszüleinket is hülyítette

„Ramaya Bokuko Ramaya Abantu Ramaya
miranda Tumbala Ho Ho Ho
ramaya Bokuko Ramaya Abantu
ramaya Mitumbala
aricki Brr Mutuana Gipelile
aricki Brr Kewana Gipelile
aricki Brr Tatana Bitonga
hey Jamboji Bara Bara
hey Jamboji Bara Bara
mulangati Chilungati
hey Chira Ba Ba”

2. Trio- Da,da,da (1981)

Német precizitás + Halandzsa = Trio. Ahol a dobos a digitális szerkóját állva püföli, olyan rezzenéstelen arccal, ahogyan a Császár, Franz Beckenbauer, szövetségi kapitányként állva nézte végig az 1990-es VB meccseket. (Ahol (sajnos) a németek szerezték meg a kupát. Vérszegény, unalmas játékkal, Lothar Matthäussal, mint csapatkapitánnyal. A világ nem magyar kisebbik fele ezért utálja őket és nem az 1954-es Berni Csodáért. Csak, hogy árnyaljak, a mostani német válogatott szerintem sokkal látványosabb, szebb focit produkál.) Ráadásul halandzsájuk német-angol keverék, és a „da.da.da-t” akkor még nem is számoltam.

„Ich liebe dich nicht, du liebst mich nicht, da da da
da da da
da da da
da da da
Da da da I don't love you you don't love me”

3. Caramba  - Hubba Hubba Zoot Zoot  (1981)

A svéd Caramba együttes szintén 1981-ben ezzel az alkotással ért a minimál lakossági- technós, germán Trio által kitaposott  da-da-da-i út végére. Ennek a dalnak a semmitmondó hangutánzását már tényleg csak egy szellemi fogyatékosokat istápoló kisdedóvó gyermekkórusának szabad improvizációjával lehetne alulmúlni.

„Hubba hubba zoot zoot
Deba uba zat zat a-num num
Hubba hubba zoot zoot
Deba uba zat zat a-num num
A-hoorepa hoorepa a-huh-hoorepa a-num num
A-hoorepa hoorepa
HAH”

4. Dolly Roll- Wind Szörny (1983)

És ha már Dolly Roll, akkor óhatatlanul eszünkbe jut  szomorú sorsú Flipper Öcsi barátunk. Részleges rehabilitációjára halálának második évfordulóján szerencsére több cikkben és blogposztban is sor került. Egyik kedvencem az alábbi. ( http://hartay.blog.beol.hu/2010/11/25/mert-elni-kell-flipper-ocsire-emlekezem/ ) Azzal tisztelegnék kiváló előadóművészünk emléke előtt, hogy a Dolly Roll egyik zsengéjét szerepeltetem ezen a listán. És ez nem holmi vigaszdíj, a listatagság teljes jogú. Legyen neked könnyű a föld, Öcsikém. Ha jobban belegondolunk, egy ilyen polgári névvel, mint a tiéd (Jeszenszky (áthúzva: Zsolt) Béla Tibor) nem is olyan meglepő, hogy az alkoholba menekültél.

„Iminimi szeminimi juvapcsu vaminimi
Iminimi
Iminimi
Iminimi
Windszörny,hullám szörny
Windszörny-szörny-szörny, hullám szörny
Tü ,tüp-türüptü türüp
Tü, tüp-türüptü türüp”

5. Bananarama, - Na na hey hey (kiss him goodbye) 
(1969-es Paul Leka számot 1983-ban dolgozták át)

Már a lánybanda neve is büntet.

6. Snap! - Cult of Snap (1990)

Kultikus kígyóként erre vonaglottunk a kilencvenes évek hajnalán a Snap! Nevű német multikulti feka eurodance csapat slágerét skandálva.

7. Scatman John: - Scatman (ski-ba-bop-ba-dop-bop)  (1994)

A pörgősen dadogó bajszos jazz- rapper örökzöldje. Későn érőknek némi kecsegtetés: 52 éves korában jött ki ezzel a Fölgolyót seperc alatt taroló slágerrel, de a végén a feketeleves: rá öt évre már el is hunyt szegény.

8. Laibach:  Now You Will Pay  (2001? – 2003-as CD-n)

Szlovén barátaink, akik a Rammsteint már a Rammstein előtt tizenöt évvel feltalálták. Itt épp a milosevityi Szerbia nihilizmusát ekézik  a tőlük megszokottan mókásan-félelmetes, újratöltött wagneri zenei alapokra helyezett  nácizmus paródiájukkal   Mielőtt valaki meggondolatlanul vállalna velük szolidaritást:  a kilencvenes évek második felében voltam véletlen fültanúja Ljubljanában az alábbi „életbölcsességnek”: „ Most jöttünk Magyarországról, ugyanolyan szar egy ország, mint Szerbia!”
Sokak lehet, hogy ezt a számot kakukktojásnak tartják, mert nem egy tinglitangli halandzsa. Szerintem viszont a laibachosok sem veszik olyan nagyon komolyan magukat, halandzsaként is jól funkcionál a nóta.

9. Verka Serduchka  - Dancing Lasha Tumbai (2007)

Kelet-Európa válaszcsapása Dana Internationalra. A transzszexuális előadóművészet eurovíziós kigúnyolása. Egy síelésen az egyik egycédés hüttében a harmadik napon, negyvenedszeri kényszerhallgatást követően már nem is tűnt annyira mókásnak.

„Sieben, sieben, ai lyu-lyu
Sieben, sieben, ein, zwei
Sieben, sieben, ai lyu-lyu
Ein, zwei, drei”

10. Lady Gaga – Bad Romance (2009)

Ehhez ugye nincs mit hozzáfűzni.

10+1. Akik a nevükkel halandzsulnak:

Kajagoogoo (1979) (nem a Chumbawambára gondoltam, igen ők is, hanem egy még gagyibbra) – mert, hogy szerintük minden újszülött először így ordít fel. Ezen felül megajándékozták az emberiséget a kézápolókrémmel belőtt sérójú előadóművészek metroszexuális alfahímjével, Limahl-lal (Limahl-val?).

Ezekből a dalokból deklaráltan semmit sem tudunk meg a Világ Nagy Összefüggéseiről, de még a lélek apró rezdüléseiről sem. Viszont bulikon, akár egy négyes erősségű tudatmódosult állapotban is bátran ordítható a refrén, amikor már egy „Zsákmányállat máját mosod egy névtelen patakban”-ba belekezdeni  is reménytelen.

[A témát és a kifejtést köszönjük a Nekrológ blognak!]