Fesztiváldepresszió és fájdalom sújtotta testemet alig tudtam rávenni, hogy megírjam a 2011-es Sziget fesztivállal kapcsolatos érzéseimet.

Mondjuk egyáltalán van-e erre szükség? Hiszen nyilván mindenki el tudja dönteni, hogy jól érezte-e magát, a nagyszínpados műsor kielégítette, vagy sem, drága-e a napijegy, vagy korrekt áron van, avagy jól szóltak-e a színpadok, vagy megint minden csak recsegett és halk volt. Persze, fontos kérdések ezek, de mivel nem csak a 10 millió futballedző, hanem a 10 millió közgazdász és hangmérnök országa is vagyunk, ezekkel a kérdésekkel annyira nincs kedvem foglalkozni, de tegyünk helyre 1-2 dolgot. (Amúgy szerintem kurvajól szóltak a színpadok, pont.)

Mivel a Szigetet már (régóta) nem lehet azzal elintézni, hogy "sár van és punkok", így azon gondolkodom, min lehet még bosszankodni. Oké, a benti árak és az, hogy maholnap megtudjuk, veszteséges volt a Sziget. (A drágaság ellenére én a költségtervemnél kevesebbet költöttem, így az én Szigetem NYERESÉGES volt. Ennyi.) Aztán lehet idegeskedni a féktelenül "szórakozó" külföldi hordán... no igen, ez legyen, vagy a punkok? Mert tény, a Sziget a külföldiek fesztiválja lett, így - a fő zenei felhozatallal karöltve - kaptunk jó sok 16-20 éves viháncoló holland lányt, valamint félmeztelenül óbégató francia srácot. A lengén öltözködő lányokkal kapcsolatos félmondat tulajdonképpen a Sziget erénye is lehetne, khm...

A programmal kapcsolatban fanyalgó, ÁMDE kinn lévő polgártársaimat meg végképp nem értem. Hónap óta nyilvános, hogy kik a fellépők, éppen melyik indie rock pojáca csapat jön a Nagyszínpadra, vagy az, hogy hazajár a Prodigy és a 30 Seconds to Mars. A -1. nap kivételével minden estét végigcsináltam és találtam annyi jó programot, hogy azt mondjam: bassza meg, aki nem tudja jól érezni magát és ezért még hajlandó ilyen sokat fizetni. Valószínűleg ez már mindig így lesz, hiszen tavaly is így volt.

Na, akkor felsorolom, mi volt az én programom, fért is bele és ki is maradt belőle. Lábamban sok-sok kilométer, fülemben még több napig visszhangzó zene, az alábbi koncertek miatt:

-1. nap: Bojkottáltam a Gesztivált.

0. nap: Prince

1. nap:
Láttam: Rise Against, Les Hurlements d'Leo, Ojos de Brujo, Motörhead, Quimby
Kimaradt: Suicidal Tendencies

2. nap:
Láttam: Lajkó Félix, Irie Maffia, Gotan Project, Chemical Brothers
Kimaradt: ColorStar

3. nap:
Láttam: Szubjektív Panasz, Turbo, Skunk Anansie, Zagar, Deftones, Prodigy, Bin-Jip
Kimaradt: Oi Va Voi, Dizzie Rascal

4. nap:
Láttam: Ska Cubano, Debout Sur Le Zinc, Csík Zenekar, Goran Bregovic
Kimaradt: Digital Mystikz, Gaslamp Killer

5. nap:
Láttam: Choc Quib Town, Kerekes Band, Cheikh Lô, Sadant, Selah Sue
Kimaradt: már nem éreztem, hogy bármi is kimaradt volna...

Ahogy látszik, pár eltervezett dolog sajnos kimaradt, ennek ellenére én elégedett vagyok, mind a saját, mind a fesztivál teljesítményével. Eső és sár nem volt, a fesztiválkártya jól működött, sérülést nem szereztem. Összefoglalásképpen annyit tudok még, hogy mélyebbre kell ásnom a Kerekes Band, az Ojos de Brujo, a Digital Mystikz, valamint Selah Sue jelenlegi és múltbeli munkásságában.

Tulajdonképpen mondatnám azt, hogy kiégtem, de lássuk be: 2-3 nap pihenő után ismét kezdődhetne elölről. Jövőre úgyis lesz, ráadásul a 20. Sziget-fesztivál...