Nincs időd zenélni? Nincs kivel? Nincs pénzed rá? Gyerekes dolog, fel kéne már nőni? Ha lenne hangszered, akkor tanulnál, de így minek? Van ugyan hangszered, ha tanultál volna, akkor játszanál, de így minek? Úgyse leszel híres? A popszakma egy szemét? Lemezeladásból úgyse lehet megélni? A csajod nem engedi? Gyerekkorban kellett volna elkezdeni, most már késő? Te úgyse lennél tehetséges? A szomszéd gyerek is zenél és nézzem meg, mire vitte? Hangos, a szomszédok nem tolerálnák? Jó, de hol legyen a próbaterem? Jó, de hol léphetnél fel?

VAN MÉG KIFOGÁSOD? Akkor legyél road, akkor nem kell zenélned, nem kell szembesülnöd vele, hogy sikerülne-e, vagy sem, meg sem kell próbálnod, mégis hallgathatsz zenét egész nap, és lóghatsz zenészekkel, és nem maradsz ki a buliból. És ismételgetheted az első bejegyzést egész életedben.

Ha ezeket a kifogásokat már mind elmormoltad, akkor ez a brazil szintiboy valamiben sokkal jobb nálad: