Arra gondoltam, kicsit formabontó módon nem egy klasszikus toplistában, hanem egy "kedvenc koncert setlist"-ben gondolkodom a Quimby zenekarral kapcsolatban. Több mint egy éve összeszedtem a zenekar általam kedvelt TOP30 dalát, de a dicsőítés mellett egy kicsit ekéztem is a zenekart. Nem tehetek róla, a legjobb családban is megesik, nálam a Quimby partvonalra került és a kukoricán térdepel a sarokban. A Quimby-gépezet az én rajongásomtól függetlenül túlnőtt magán és ma már mindenkihez szól (pontosabban olyan 3-4 éve van ez), a diákoktól a háziasszonyokon át, a lakodalmak és fesztiválok közönségéig. Népszerűségük és megjelenésük Ákos-magasságokban, mely lehet dícséret és egyben szörnyű elmarasztalás is, ki melyik nézőpontot választja. Túlvagyunk már egy Sziget dedikált napon is, kisebb külföldi körútakon már belga és holland fiatalok is oda tudják tolni a biciklit a legendássá nőtt magyar zenekar koncertjére. Eközben én majd’ másfél éve azt mondtam, “viszlát, Aranykor”.
Mit szeretnék én a Quimby-ben? 2009-ben 9 Quimby koncerten voltam, nekem az volt a csúcs. Valószínűleg ekkor túl is adagoltam magamban a zenekart, ugyanakkor ezekben az időkben nem gondoltam volna, hogy valaha úgy fogok tekinteni egy Quimby-re, hogy majd “nem izgat a koncertjük” és unom őket. Kerestem magamban az okokat és – nyilván ízlésháborút nem elindítva – arra jöttem rá, hogy a koncert setlistjükkel van a legnagyobb bajom. Nyilvánvaló, hogy egy több mint 20 évet megélt zenekarnak már van annyit a tejbe aprítania, hogy ne kelljen ugyanazt játszania, mint 1996-ban, vagy 2009-ben, ugyanakkor szerintem az új albumok/dalok minősége felhígította a korábban nagyon masszív, ügyesen építkező koncerteket. Az új dalok üresjáratokat vittek az én általam hallott koncertekbe, ugyanakkor körülöttem mindenki ugrál és élvezi ezt. Velem van a baj?! Nem gondoltam, hogy a Quimby egy nap közönséget énekeltet és azt sem, hogy a zenészek között 15-20 méter távolság lesz a színpadon. Valahogy ők nem ilyen zenét játszanak. Persze nem ez egy zenekar értékmérője, de akkor is: hol van már a színpadon leejtett csilingelő tárgy, mely elég volt a varázszenéhez? Eltűnt, mint a zenekar svájci frank hitele. (Utóbbinak nagyon is örülök!)
Nem akarom a hájp antihájpja lenni és azt sem mondom, hogy ami sikeres, az szar is. Tulajdonképpen 1,5 éve semmit sem változott a véleményem a zenekarral kapcsolatban, kapcsolatunk stagnál. A Quimby egy szövegvilágában nagyon egyedi, áthallásos, néha pszichedelikus, kísérletező zenekar. Volt. Kiss Tibi egy igazi költő. Ma is. Ellenben ő sem a metaforák és érdekes képek végtelen tárháza, így az új lemezeik mélységben már nem tudják megközelíteni a korábbiakat, 1-2 jó dalocskán kívül laposabb az egész. Ha ízlés kérdése ez, ha nem, ezt akkor is kimondom. A Kilégzés óta a Quimby egy gép, mely forog, hiszen igény van rá. Az új lemezek minősége lehet ezért kevésbé érdekes (zenésznek és rajongónak egyaránt…?), hiszen a fesztiválon még mindig „jó buli” a Quimby, hiszen lehet dülöngélni az „Ajjajaj”-ra, lehet kiabálni a „Sehol se talállak”-ot és azért a „Fekete Lamoure” is odabasz a végén. A zenekar a könnyebb ellenállás irányába ment, vagy lehet úgy is fogalmazni, hogy végre learatják a babérjaikat? Végül is melyik Quimby-tag nem örül annak, hogy már nem az 2000-es évek eleje van, amikor társuk, barátjuk az elvonón volt, a zenekar sorsa pedig kérdéses volt, hanem 2013, amikor is akárhol-akármivel is lépnek fel, sikerük lesz. Szóval tulajdonképpen minden rendben van, csak nekem nem tetszik az új (rádióbarát) Quimby-korszak és ezzel el is lehet intézni az egészet.
Mi hiányzik nekem? A pszichedelia, a sötét hangulat, melyek elképesztően jó régi lemezeiket áthatották, egyedi hangulatot teremtve a klubkoncerteken. Szóval a gyökérok az új albumokban keresendő, melyek nem tetszenek nekem, ellenben a tömegeknek így is tetszik és ezáltal az új koncertek dallistáját is tematizálták. Ez akkor el is dőlt, hiszen én meg játszom kicsit a nosztalgikus öregembert és elmondom, milyen Quimby-koncertre mennék, már ha lehetne választani. Ülős, varázszenés, január 1-i, 3 órán át zsibbadó lábas, ilyen setlist-es Quimby koncertre szeretnék menni.
Az én álom Quimby koncert setlist-em:
1. Zéró dal
2. Egónia
3. Hoppá
4. Androidő
5. Libidó
6. Olé
7. Parafenomén
8. Kaviár és Bor
9. Mennyből az angyal
10. Ventilátor Blues
11. Legyen vörös
12. Autó egy szerpentinen
13. Lovakkal jöttél Viszockij
14. Hol volt hol nem volt
15. Nyina
16. As Perfect Strangers
17. Otthontalanság otthona
18. Fekete Lamoure
19. Sehol se talállak
20. Don Quijote ébredése
21. Magam adom
22. Halleluja
23. Majomtangó
24. Unom
25. Álmatlan dal
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rozsé drazsé 2014.11.14. 09:50:46
Koncert?
Ti ezért fizettek?
Kérdő101 2014.11.14. 10:17:10
Kérdő101 2014.11.14. 10:18:04
pqty 2014.11.14. 10:47:30
kgonzo 2014.11.14. 11:00:24
Bordély boogie
Káosz amigos
Finale (csak a régi idők emlékére, amikor még minden koncertet ezzel zártak.)
És nekem a Sip of storyról nagy kedvencem volt az Istanbul camel, de azt már a Majom tangó lemezbemutató koncerteken sem játszották. :)
Izolír doktor 2014.11.14. 14:30:15
Altorjai 2014.11.19. 14:47:03