Jó utat, Robin!

Jó utat, Robin!

young-robin-williams.jpg

Elhunyt Robin Williams, mely hírt meglepődnék, ha tőlem tudnátok meg, ugyanakkor mindenképpen meg akartam róla emlékezni, hiszen fiatalságom talán egyik legtöbb filmes élményét tőle kaptam. Rohan az a rohadt idő és gyermekkorunk nagyjai szépen lassan távoznak közülünk.

aa_1.jpg

Williams-ről közismert volt, hogy a drog és az alkohol rabja, démonai pedig már stand up-os korszaka óta hol hosszabb, hol rövidebb ideig kísértettek nála. Egyszerű filmrajongóként és hírolvasóként ennek ellenére megdöbbentő volt a reggeli ébredés után látni, hogy 63 évesen – állítólag – öngyilkos lett. Utoljára Philip Seymour Hoffmannál kapkodtuk így a fejünket és kérdezünk értelmetlen dolgokat, miközben csak sejthetjük, hogy mi minden törhetett el kedvenceinkben. A legnagyobb mulattatók közé tartozott, ráadásul képességeit az is bizonyítja, hogy akár egy filmen belül tudott komikus és drámai színész is lenni a kívánt hatás érdekében. Az improvizáció nagymestere volt, ez minden alakításán érződött, de legfőképpen természetesen vígjátékaiban és egyszemélyes stand up fellépésein, melyben hiperaktív személyisége csak úgy lubickolt. Elképesztő belegondolni, hogy ez az ember (csakúgy mint sok más híresség) mikor egymagában volt, szomorú volt és depresszióval küszködött, pályatársai és kollégái pedig mind úgy emlékeznek vissza rá, hogy egyike volt a világ legviccesebb embereinek és nem volt nála jobb társaság. Filmjei és alakításai olyat adtak nekünk, melyek okán nem érzem úgy, hogy egy pillanatig is bánthatjuk azért, mert nem tudott az alkohollal, vagy a droggal leszámolni. Belegondolva azt érzem, hogy ő a filmjeiben és fellépésein mindent kiadott magából, csak az számított, hogy mások jól érezzék magukat a társaságában, de eközben magával nem tudott zöld ágra vergődni.

Filmográfiájában egytől-egyig kiváló filmek és alakítások szerepelnek, a Jó reggelt, Vietnam! (magyar hangja az egyik változatban Bajor Imre…), a Holt költők társasága, az Ébredések, a Mrs Doubtfire, a Madárfészek, vagy a Good Will Hunting bármikor és bárkinek üdítő szórakozást jelentenek, akár többszöri újranézés után is. Nem szerettem volna TOP10 filmlistát írni, de felsorolásommal ez majdnem mégis teljesült, így ne hallgassuk el a talán nem annyira zajos sikereit jelentő borongósabb, sötétebb filmjeit sem, mint például az Álmatlanság, vagy a Sötétkamra. Nagyon kerek karrier van mögötte, talán pont emiatt nem tűnt fel senkinek, hogy az utóbbi években kevesebb (vagy kisebb) szerep találta meg.

Állítólag még 4 filmje vár bemutatásra, a régi filmkockák pedig örökre megőrzik bohókás, önfeledt énjét. Valószínűleg ő is úgy szeretné, hogy ezekre a pillanataira emlékezzünk. Szomorú vagyok Kapitány, Kapitányom, de nagyon!

A montázs képet A hetedik sor-os blogger barátainktól loptam

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr516598515

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nanu nanu 2014.08.13. 12:06:15

Az öngyilkosság nem jó dolog gyerekek. Pláne ha az illető humorista színészként éldegélt. Még egy harakirire és egy 3 szavas haiku (vagy mi a fenére) sem futotta. Legalább annyit írhatott volna elköszönésül: Elölt a bú, nanu-nanu ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása