KONG

KONG

2009.01.16. | mavo

Kedves gyerekek! Ma egy Magyarországon nagyjából teljesen ismeretlen holland társaságról mesélek nektek,  amely '92-93 tájékán volt a csúcson.  A civilzált Nyugaton bezzeg ismerik őket: éppen most láttam íbéjen a Phlegm cédét használtan, 160 dolesz táján jár, szóval  arrafelé még azért vannak, akik szeretik a jóságot. A fősodorhoz visszatérve kezdjük azzal, hogy tessék jól rámfigyelni, aki sutymorog, azt szétültetem, Dolly Roll és R-Go meg mindenféle Modern Talking rajongók pedig akár abba is hagyhatják az olvasást, mert pszichedelikus experimental-electro-industrial metálzene jön, vagy mi. Na jó, bevallom, igazából nem tudom őket hová sorolni, de tapasztalataim szerint, ha minimum három (de inkább négy) idegen hangzású szó szerepel a csapásirány megnevezésében, arra még a büntetésvégrehajtás-filozófia-részecskefizika-szakosoknak is leesik az álluk, ha ajánlom nekik a csapatot, és csak annyit tudnak kiszorítani, hogy de dög lehet. Kezdjük azzal, a nevük KONG. Fontos mert van egy abszolút ergya zenekar is Kong néven, de abban vokál is van (broáf) és harmatgyenge, míg a valódi KONG teljesen instrumentális, emberi hang csak samplerezve bukkan fel benne, és ötször akkorát  üt, mint a két ukrán fanyűvő együtt. Kezdjük egy lazább, játékosabb darabbal az első albumról.

KONG - P.r.o.k.ov. (Mute Poet Vocalizer, 1990)

Amikor rákerestem, hátha van használható videó a szimplán zseniális Phlegm albumról, megdöbbenve vettem észre, hogy az egyik videó életem talán legjobb koncertjén készült 1993. április 25-én, vasárnap a néhai Tilos az Á nevű szórakoztatóipari létesítményben.  A Gore volt az előzenekar, ha ez mond valakinek is valamit, mindenesetre akkoriban Danny Arnold Lommen név volt a szakmában, maradjunk annyiban. Mielőtt a vájtfülűek ugrálni kezdenének, hogy de a 24-én szombaton ugyanott tartott koncertjük jobb volt, biztosíthatom őket, azon is ott voltam, és a kettő nagyjából hajszálpontosan ugyanolyan döbbenetesen jól szólt. Az alábbi videó tehát a vasárnapi zenés-táncos magzatelhajtásról való, a Phlegm felvezető-lezáró száma hallható-látható rajta.

KONG - Horse L (Phlegm, 1992, live in Budapest 1993, Tilos az Á)

Említettem, milyen jól szóltak a koncertjeik. A Led Zep kapcsán fanyalogtam egy sort a sok rémes koncertfelvétel  miatt. A KONG többek közt azért is nagy kedvencem, mert tökéletesen adták a cédéken található zenét, természetesen jobb minőségben, naná.  Látszott, hogy profi session zenészek tolnak profi zenét, és én azt nagyon szeretem, mert a minőség régi vesszőparipám. Valamint az előző mondat alapján leszűrhető afféle tanulság is, hogy azért van érzékem teljesen igaz, ám rettenetesen rosszul kinéző mondatok előállításához is, de itt most nem ez a lényeg. A fenti videón sajnos nem érzékelhető egy tisztességes KONG koncert alfája és ómegája: a négy zenész a helyiség négy sarkában foglalt helyet egy-egy emelvényen. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a koncertjeiket quadróban nyomták végig, és ha esetleg ez nem elég valakinek, a (természetesen saját) keverősüknek  hála, aki a (természetesen saját) quadró keverőjükön kavarta, mint Piszkos Alfréd, az egyes hangszerek úgy kóvályogtak a quadró térben, mint gólyafos a levegőben.

KONG - Stockhuse (Phlegm, 1992)

Ha teszem azt beálltál a gitáros szakember elé, akkor éppenséggel a dobot, a billentyűket vagy a basszust is kaphattad az ő irányából attól függően, mikor álltál oda. De ha pár percen belül nem evett odébb a fene, akkor lopva kiúszott előled és egy másik szakember hangszere tolta magát az arcodba. Asszed, itt vége a sztorinak, mi? Természetesen nem, a KONG ugyanis rendelkezett még egy taggal, ő a fényeffekteket kezelte, és a pokol összes ördögére mondom, az az ember a többi négy tag nélkül is irgalmatlan mókát tudott rendezni. Nem véletlen, hogy amíg a többiek lassan kicihálódtak és elkezdtek  beállni, addig ő egyedül szórakoztatta a közönséget. Ha nem voltál ott, lemaradtál, ennyit mondhatok. Mi az hogy akkor még óvodás se voltál? Ez csak kifogás, óra végén hozod az ellenőrződet, beírok a szüleidnek. Hát micsoda dolog, hogy nem vittek el? Hát anya meg apa az ilyen? Sokat izgatsz ilyenekkel, ki kell mennem rágyújtani, aztán unatkozhattok.

Zeneileg Kurt Schwitters megfelelői: amit az utcán találtak felszedték és beépítették. Az elsők közt voltak, akik besamplereztek tücsköt-bogarat és beépítették a zúzósan pszichedelikus alapok közé. Természetesen a samplerezéssel ma már nem tűnnének ki, boldog boldogtalan rak zenei hulladékot a cuccai közé, a gitárzúzás meg önmagában sosem volt akkora szám. Ami a KONG egyediségét adja, az a mára ismeretlennek számító türelem a számok felépítésében, a kortárs zene messziről szagló ismerete (Józsika, ugye nem hitted azt, hogy a Stockhouse a tőzsdéről kapta a címét?!), a zeneszerszámok teljes egyenlősége, és persze a tömény pszichedélia, ami minden számukban ott kavarog hol a szélét épp csak megérintve, hol az utolsó hangot is ronggyá áztatva.

KONG - Tenfold Right (?)

Az előző videó érdekessége, hogy zsír új, a 2001 óta hallgató zenekar basszere 2007-ben elkezdte újraszervezni a gárdát, persze rajta kívül senki sincs az új formációban, és 2008 termelése össz-vissz három szám, de ki tudja, mit hoz 2009 ...


Utószó, avagy kunyera. A sok költözésben elveszett a Mute Poet és a Phlegm, ha egy jótét léleknek bármelyik megvan, és még be is rippelné nekem ...

De tudok jobbat! Dobjatok össze nekem 160 doleszt a cédére, esküszöm, nem ampullás töményre fogom elkölteni (na jó, nem mindet). Neeem? Tudtam, hogy smucig disznók vagytok, mint én magam is, legyen. Csak 9 doleszt kalapozzatok mán össze, annyiért mp3-ban odadják amazonon az egészet, és akkor segítettetek egy éhező művésznek, akinek reszkető felesége és beteg kisdede zokog a putrijában, bónuszként a világbéke is hamarabb eljövend, ezt megígérhetem. Ez már csak korrekt ajánlat, nem? De mé nem? Héhó, hát 99 centetek csak van, hogy akkor a Yakot megkapjam róla, ugye?

De egy cigitek legalább van, nem? Tűz is kéne, ha kérhetek ...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr98856414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása