A munka ünnepét a szerkesztőség 2/3-a azzal ünnepelte, hogy a napközbeni fakultatív program után elmentünk a Dürerbe jól megnézni az Óriást, meg a 10 éves Fish! lemezbemutató koncertjét.

Már a májusi programajánló összeállításakor éreztük, hogy ha jót akarunk magunknak meg a sörgyáraknak, nem hagyjuk ki a bulit. A címben elsütött olcsó poén amilyen rossz, annyira jók voltak a bandák. Az előzenekaroknak adott lehetőséget és sokszor hálátlan feladatot a Peacetones és a Metrosection kapták, akik derekasan helyt állva megoldották a feladatot, hozták a kötelezőt, kicsit többet is, először láttam őket, ígéretesek.

Hasonlóan hozzájuk, az Óriást is sajnos csak most láttam először. Annak idején meghallani és megszeretni őket csak a pillanat műve volt, letöltöttem a 2007-es cuccukat az oldalukról, rögtön a fejemhez kaptam és rohantam megvenni a Jön albumot. Mindkettőt rongyosra hallgattam, nagy elvárásokkal álltam Dürerben. Már az első dal után megnyugodtam, olyan élményt adtak, amit az utóbbi időkben nem sok banda. Sorba jöttek a jobbnál jobb, zseniálisabbnál zseniálisabb dalok, penge hangzással, lendületes előadásban. Számomra kétségtelenül az utóbbi idők legjobb debüt lemeze a Óriásé és a legizgalmasabb rockzene képzeletbeli díja is az övék a hazai szintérről. Ezért is ütött szíven, amikor a Lángoló Gitárok interjújában olvastam, hogy tokkal-vonóval 250 db ment el eddig a Jön albumból. Ez méltatlanul és megalázóan kevés, én kérek elnézést a zenekartól. Ennyire nem jutott el az emberekig, ennyire nem kapták el a fonalat, vagy ennyire leszarják a CD-t és inkább leszívják valahonnan? Mindegyik gáz, pláne ha mind egyszerre fennáll. Ha nagyon kukacoskodni akarnék, max egy fogást lehetett találni a bulin, a szövegek egyszer-kétszer nem lettek 100%-ban kiénekelve. Kár is volt ezt szóba hozni, nem volt le semmit a koncert értékéből.

Végül jöttek a 10 éves halacskák, akiknek ráadásul ez a lemezbemutató koncertjük is volt. Ez utóbbi jobban lejött a buliból, sokat elnyomtak az új, magyar nyelvű dalokból. De erről később. A 10 az sok, még gombócból is. Ismerve a srácok munkásságát, látva már őket többször színpadon, nagyon itt lenne már az idő, hogy úgy igazán befussanak: mondjuk egy aranylemez átadós-Pecsás lemezbemutató, nagyművházas-ottalvós turné, győzzék visszautasítani az RTL Reggeli meghívásokat, nagy bulikat csapjanak a londoni és a torontói magyarok házában. Náluk nehéz a viccet félretenni, de ha most ezt tesszük, akkor is arra lyukadunk ki, hogy jöhetne már egy megérdemelt, komolyabb áttörés, reméljük ennek előszele a rádiós játszások, az egyre több és komolyabb fesztivál szereplések, a fasza klipek.

Ha nem említi Krisztián, hogy micsoda öreg, ráncos faszok és pont 10 évesek, senkinek sem tűnt volna fel a jubileum. Se régi tag, se torta, se 10 csöcsös csaj, se semmi. Vagy csak én hittem, hogy lesz valami? Nem vártam, hogy Zsolti szétkenjen egy tortát Senior Hal fején, de hogy ennyire szerények lennének? Megkapták viszont a legnagyobb szülinapi ajándékot, a közönség őszinte tapsát és szeretetét. Az új dalokat nem vesézném ki, kerítek erre majd külön alkalmat, legyen annyi még a végén, hogy a Fish! esetében minden együtt van, ami a közönségileg szélesebb és szakmailag szűkebb sikerre predesztinálja őket és ezt péntek este is alátámasztották.

A két zenekar aktuális klipje: 

Fish! interjú decemberből | 15 éves a Junkies