Mi a különbség a tátika és a harangvirág között?
- Az, hogy a tátika playback - hangzik el ha jól emlékszem, a Nagy durranás magyar változatában.

17 évesen volt egy zenekarunk, amivel (nyilván nem tehetségünknek köszönhetően) a szárnyait bontogató TV2 élő műsorában készült egy interjú, meg eljátszottunk egy saját számot. Mondanom sem kell, a hangcuccokból kilógó kábelek sehova nem voltak bedugva. Kíváncsian vártam, hogy a felvételen ki mennyire fogja a playback miatt túljátszani magát. Miután elhíresülésem első jelét videón megtekintettük osztályfőnöki órán, a legtöbb visszajelzés azt erősítette meg, hogy a zene nagyon jó, én viszont az interjú közben a nekem háttal álló műsorvezető lány seggét néztem végig, de pislogás nélkül, mintha needforspeedeznék.

Szerintem ez rendben van, meg az is rendben volt.

Nos nem járt ilyen jól a Monkees, akik a playbackelés úttörői, mi több, bár vitatottan - de nem zörög a haraszt, ha nem rázzák - az első, gazdasági sikerek elérése érdekében összerakott/megcsinált zenekar voltak EVÖR. A zenekarból csak a gitáros Mike Nesmith és a basszeros Peter Tork játszott bármilyen hangszeren, amúgy fizetett színészek voltak, és az volt a feladatuk, hogy eljátsszák, ahogy a számot eljátsszák, már ha értitek, mire gondolok. Első két albumukon csak az éneket rögzítették velük, a hangszeres sávokat nem ők játszották, ebből azonban a sikereken is felbuzdulva elegük lett, és megtanultak annyira a leosztott hangszereken játszani, hogy a további albumokat már maguk vegyék fel. Komoly sztori? A csörgődobost udvari bolondomnak fogadnám, a zene egyébként óriási, ha úgy tudnám, tudnak zenélni, azt mondanám, ez már jutalomjáték, örömzenélés:

Ki kell állnom a playback intézménye mellett, mert amit színpadi show és mozgás címén elkövetnek az előadók, ott bizony indokolt lehet. Ugyanez igaz a mai összetett stúdióhangszerelésű zenékre, utólag már késő homlokra csapni, hogy ijj ha tudom, hogy ekkora sláger lesz, nem tolok fel még 2 gitársávot. Hozzátehetnénk, hogy na de az igazi nagyok soha nem folyamodtak hozzá, vagy 100 éve nemigen lett volna lehetőség elhitetni a közönséggel, hogy "e!". Márpedig ki lehetne igazibb és nagyobb, mint Luciano Pavarotti, aki részben hasnyálmirígy rákja, részben a hideg miatt a 2006-os Téli Olimpián a Nessun Dormát már szalagról kellett előadja. Mint a pankrátor, kipacsizott a szorító szélére, hogy Paul Potts, vedd át! A legszebb, hogy emiatt a teljes zenekar pantomimezett hozzá, amint ez a karmester Leone Magiera későbbi emlékirataiból kiderül. A dalt egyébként nem sokkal korábban rögzítették egy közeli stúdióban, természetesen az utánozhatatlan Pavarottival.

A csúnya dolog a playback esetében a tagadás. Mindent meg lehet tenni annak érdekében, hogy a lebukást elkerüljük, ehhez a pókerarc, és különböző esések szándékosnak történő beállítása segíthet, melyekből TOP5 színpadi baki cikkünkben láthattok párat. Íme egy számomra ismeretlen előadó, aki gyönyörűen hozza vissza a produkciót, hiszen csak aprót hibázik, de ha VHS-en kikockázzátok, akkor azért 3-4-edszeri lejátszásra észrevehető egy kis botlás:

Magyar viszonylatban legtöbbször a Fresht próbálták nekem úgy eladni féltékeny népek, mint akik mímelik az éneket, de mindig megvédtem őket, mert rendes vagyok. Könyörgöm, annyira geci szarul énekelnek, hogy azok tuti ők. A múlt héten a Kalandra Fal!-ban Fresh Andi ebből szerintem méltósággal és ízlésesen csinált viccet, amikor csapattársai után őt is megkérdezték, tud-e énekelni: "hát rólunk az emberek szerintem már 10 éve tudják, hogy nem" :)

Enrique Iglesiasnak nem tudom, mi a munkahelye. Talán minimálbérre van bejelentve egy lángososhoz, csak az Adófigyelő blog vagy a Homár rá ne húzza a vizes lepedőt... bárhol is melózik, a kollégáit nem szeretném megörökölni. Ugyanis egy nagy nárcisztikus dülöngélős playbackjének valódi hangját 2000 körül rögzítette egy hangmérnök. Hát nem lett hibátlan. Pedig nem úgy táncolt, mint Fred Astaire. Utána rá is szóltak, hogy kevesebb tánc, több SZDSZ, inkább álljon egy helyben, de nyomja el a számot, és ha lehet, néha hagyjon ki egy-egy sort, de nem azért, mert elfelejtett 1-2 szót, meg azt is, hogy fiú-e vagy lány, mint Paksi Endre (Ossian), hanem hogy lássa a plénum, hogy ez bizony nem plébekk.

Óriási szopóálarc még Britney, akiről a 2000-es évek elején derült ki számomra, hogy nem egy kiforrott tehetség, pedig korrekt orgánuma van, ha telebankos lenne, naponta hívogatnám az egyenlegemért. A hang az övé, gondolom 40 felvételből megoldják és összevágják, az MTV díjátadóján élőben azonban sikítottam a fájdalomtól. Legjobbakkal is előfordul. Alkalmi smárolóstatisztája, Madonna is használ táplálékkiegészítőket, ő az Antares Autotune nevű effektre gyúr, ami egy előre megadott zenei skála legközelebbi hangjaira igazítja a mikrofonból érkező hangot, mielőtt azt kihangosítanák. Pont Madonna az, akinek ennél több fifikát is elnéznék, akár playbacket, hiszen elég komoly showkat láthattunk tőle is, ami mellett már rágózni is nehéz, nemhogy énekelni.

A rajongók persze általában a sztár mellé állnak, mintha Deák Billre azt mondanák "nem is féllábú", mintha az bármit számítana. Tudjuk, hogy pl. Madonna jó, és azt is, hogy ha a Himnuszt nekünk táncolva kéne előadnunk a ballagásokon, tisztavatásokon, ünnepélyeken és szilveszterkor, addig se jutnánk benne, mint Király Linda és papája.

Azt gondolom, a tehetség elengedhetetlen (volna) a zenéléshez, és aki nem jó előadó de jó dalszerző, mégis az ő hangján ismerünk meg valamit, akkor istenneki, plébekkeljen. Ugyan ki sértődik meg, amikor Márió és a harmonikás vagy Matyi és a hegedűs nem élőben nyomja (itt jegyzem meg, hogy AZ a hegedűs se tudott hegedülni, egy tévéinterjú szerint). Ebben a műfajban el se várják. A köztudott kamuzásnak helye van az előadóművészetben, én csak azt kérem, hogy ne basszanak át.

És ebből a szempontból el kell érkeznünk a csúcsra, a két német modellsrác történetéhez, akik közül nemhogy egyik se tud énekelni, de szerintem egyikük nem is néger, pedig úgy emlékeztem. Ez ugye a Milli Vanilli, azaz Rob Pilatus és Fab Morvan (akinek ugyanez a név jön ki Star Wars névgenerátorral, jelentkezzen), akik 14 millió eladott példánnyal hatszoros platinát produkáltak az USA-ban, majd egy rosszul sikerült buli következtében négy napon belül még a Grammyt is vissza kellett adják. Egy élő MTV koncerten beakadt a playback, Girl you know it's, girl you know it's, girl you know it's és elindultak lefelé a lejtőn.

A producer Frank Farian kitálalt, megfelelve a pletykáknak, hogy a két talált gyerek egy büdös hangot nem énekelt, sőt, a róluk elnevezett Milli sem mind tej, csak "reggeli ital". Egyiküket konkrétan egy mekiből kukázták össze. Náluk legalább volt már meki! Pár millió koncertjegy árát azért vissza kellett adni, 2-3 lemezt bezúztak... vállapot téptek, kardot törtek.

A producer Farian története érdekes. Előadóként sehogy nem tudott befutni - ám amikor álnéven Do you do you wanna bump? című száma óriási siker lett, azonnal előadókat bérelt, akik a TV-ben az álnév arca lettek. Az álnév Boney M. volt, a hozzá talált arcok utána élőben adták elő a dalokat, az albumokon azonban Bobby Farrel egészen a 80-as évekig nem énekelhetett. Frank Farian megmaradt hangnak. Én is ezt csinálnám, franc álljon ki tollboában meg flitteres jégtáncjelmezben egyslágeresnek, óriási tevepatával, meg haknizza végéig a Klub Panorámákat, ha nem muszáj. Pláne ha az ember nem egy Adonisz. Azt tudom Frank Farianra mondani, mint a valóságshowban a lópofájú pornós cafatra az életében egyszer okosat szóló lakótársa: egy ilyen test megérdemelne egy jobb fejet. Illetve egy ilyen arc megérdemelne egy jobb hajat. Kicsit Pumukli, kicsit Eder mester...

Talán belefér még egy videó a történetbe. Hogy nagyjából el tudjuk képzelni, milyen színpadképet jelentett volna Faria maga, nézzük meg a gondosan kiválasztott, majd maga helyett delegált Bobby Farrelt. Na ő a jobbik. Nemhogy énekelni nem hagynám, de polifómba csomagolnám a vázákat a lakásban, ha vendégségbe jön. Vegyünk nagy levegőt... Amíg röhögünk, azért figyeljünk oda a zenei alapra is, ami nagyon egyben van. Lélegezzük ki. Egészségünkre.

A Farian által produkált 800 arany és platinalemez közt ki tudja, hány kakukktojás akad még, a Milli Vanillit mindenesetre azonnal ejtette az amerikai Arista Records, és minden felvételt töröltek. Eközben Fariannak köszönhetjük a La Bouche-t és a No Mercyt mint terméket, és számtalan magától nagyra nőtt előadó sokadik fontos albumának felvételeit. Buga Jóska nem szép ember, de gavallér. Frank Faria nem szép ember, de nagyot alkotni tudó, racionális és tehetséges ember, és ezeket az erényeket én egyenként is tisztelem. Úgyhogy bábszínház Milli Vanilli ide vagy oda, ez a Faria abbé maximális riszpekt.

 TOP5 színpadi baki EVÖR | A plágium határai