Dream Theater: Black Clouds & Silver Linings

Dream Theater: Black Clouds & Silver Linings

Hírértéke már nincs, mindannyian tudjuk, hogy idén júniusban megjelent a Dream Theater 10. stúdióalbuma a Black Clouds & Silver Linings. A lemez különböző formátumokban kapható: az új dalokat tartalmazó hagyományos CD mellett például egy 3 CD-s speciális változat is megjelent, melyen 6 feldolgozás és az album dalainak instrumentális verziói is megtalálhatóak.

Érdekes, a lemez csak pár hete került a birtokomba, de azóta többször végighallgattam. (Munkatársaim legnagyobb örömére jó hangosan.) Az egész korongot külön egységként kezelem, távol álljon tőlem, hogy az Images and Words, vagy az Awake albumokhoz hasonlítsam. A lemezről ugyanaz a véleményem, mint a júliusi budapesti koncertről. Nem állok be a Dream Theatert imádó, DE szapulók sorába. Ahogy korábban is említettem, a Dream Theater rajongó fura állatfaj. Semmi sem elég jó neki. Minden rajongónak megvan az az album, amely után "ez már nem is Dream Theater". Sokan fanyalognak, fintorognak az új albumra is. (Döbbenetes, hogy az internetes fórumokon micsoda ellentétek feszülnek egymásnak és mennyi önjelölt zenei megmondó kér szót.)

Tegyék, ellenben nekem nagyon tetszik a Black Clouds & Silver Linings. Az album koherens egész, akárhányszor hallgattam eddig, mindig az elejétől a végéig végigment. Pontosan ezért nehezen tudok kiemelni kedvenc pillanatot, de ha mindenképpen kell, akkor a sötét hangulatú nyitó dalt, a három tételes "The Shattered Fortress"-t és a Mike Portnoy édesapjára emlékező "The Best of Times"-t emelném ki (Petrucci gitárjátéka itt emberfeletti). Ha pedig mindenáron negatív dolgokat keresünk, persze azt is találhatunk. Igen, vannak túlságosan elhúzott témák (4 dal is 12 perc feletti) és talán észre sem vennénk, ha a lírai Wither nem szerepelne az albumon. 

Elfáradt volna a Dream Theater? Én nem hiszem. Szerintem "csak" Dream Theater albumokat készítenek, ennyi az egész.

Az album dalai:

1. "A Nightmare to Remember" – 16:10
2. "A Rite of Passage" – 8:35
3. "Wither" – 5:25
4. "The Shattered Fortress" – 12:49
5. "The Best of Times" – 13:07
6. "The Count of Tuscany" – 19:16

A bónusz CD-n szereplő feldolgozások:

1. "Stargazer" (Rainbow feldolgozás) – 8:10
2. "Tenement Funster / Flick of the Wrist / Lily of the Valley" (Queen feldolgozás) – 8:17
3. "Odyssey" (Dixie Dregs feldolgozás) – 7:59
4. "Take Your Fingers From My Hair" (Zebra feldolgozás) – 8:18
5. "Larks' Tongues in Aspic, Part Two" (King Crimson feldolgozás) – 6:30
6. "To Tame a Land" (Iron Maiden feldolgozás) – 7:15
 

Dream Theater: a szemünkbe néztek | A legjobb Queen feldolgozás EVÖR

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr461348444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2009.08.31. 10:13:34

Az album valami elcseszett jól sikerült, de itt is áll a tétel, miszerint az igazán minőségi zenék esetében szükség van idő a megemésztésre - távolról sem dúdolható Rihanna-slágerekről van szó.

B-oldal

Zenék és képek, amelyek meghatározták és meghatározzák az életünket. Koncertek, filmek, helyek, zörejek, képszerű emlékek a hangszóróból és a vászonról - ha mondanivalód van, írd meg: nosferato | Overdrive | rálf atya

A hét dala

Kövess a Facebookon!

süti beállítások módosítása