1977-ből csempészem ide Al Di Meola második szólóalbumát Elegant Gypsy címmel, mely történetesen az egyik kedvenc albumom. Ezt észre fogjátok venni...
Meola 8 évesen kezdett el gitározni, majd elvégezte a legendás Berklee School of Music-ot, míg 19 éves korában már Chick Coreaval hasított a leghíresebb fúziós bandában, a Return to Foreverben. Nem tudom mennyire igaz, de a legenda szerint a harmadik koncertjén már 40.000 ember előtt játszott...1976-ban már szólómunkái hirdették különös stílusát, mely a salsa és a flamenco felé is kileng, megfűszerezve nyaktörő fúziós jazz-rock mutatványokkal. Játéka számomra megdöbbentő, a "gyors" nem elég beszédes jelző ujjai játékának jellemzésére, nem véletlen, hogy léggitározásaim folyamatosan kudarcba fulladnak zenéje hallatán. (Gondolom egy sms-t is könnyedén megír, ha arról van szó...)

Az Elegant Gipsy albumot képes vagyok egymás után újra és újra meghallgatni, növelve a hangerőt, egyfolytában léggitározva, magamat hergelve. MEGINT. Aztán MEGINT. A szomszédoknak ez akkor kemény, ha a "Race with the devil" akad be és nem engedem szabadulni. (Zárójelben jegyzem meg, rajtuk az sem segít, ha a Toxicityre vetemedek a System of a downtól.) Eleve ez a szám rajta van a "bármikor meg tudom hallgatni" RISZPEKT listámon, egyszer talán abba is betekintést engedek. Na, vissza az Elegant Gipsyhez, hiszen ezen az albumon szerepel a Paco de Luciaval előadott akusztukus tébolyda, a Mediterranean sundance, a doboknál pedig végig az RTF-es Lenny White ül. Elég indok?

Ha nem, akkor lássuk az Elegant Gypsy album 6 összetevőjét:

1. Flight over Rio
2. Midnight Tango
3. Mediterranean sundance
4. Race with the devil on spanish highway
5. Lady of Rome, Sister of Brazil
6. Elegant gypsy suite

Brrrr. A libabőrért külön elnézést kérek. Meola szakállából az évek alatt borosta lett, de a Return to Forever tagjaival - a csapat reunion turnéján - hazánkba is ellátogatott, de én akkor a barátaimmal Erdélyt fedeztem fel...Összehasonlíthatatlan két élmény ez, de én természetesen az RTF-ről mondtam le. Szerencse, hogy viszont Al Di Meola valamiért szeret minket magyarokat, a legelképesztőbb helyeken lép fel hazánkban (pl. MüPától a gyulai vár tószínpadáig), így bízom benne, hogy csap ő még a húrok közé a szemem láttára. Mondjuk eme élő felvételhez (Egyptian danza/Race with the devil) hasonlóan, mely nem csak a Yoko Ononak öltözött billentyűs miatt fenonemális. Sóhaj. Még egy.

Mondom, hogy meg kell hallgatnunk az albumot...MEGINT...

(...és akkor Overdrive-ot az ápolónők szépen lassan visszakísérik a kórtermébe, "jól van Overdrive bácsi, persze, bekapcsoljuk azt a zenét, megint...")

Al Di Meola - Race with the devil on spanish highway