Egészséges esetben az ember egyszer házasodik egy életében. Én ezt szombaton megtettem. Rálf atya kimondta a boldogító igent. Bár 6 éve szárnyal a szerelem, fél éves a kislányom, nem kell papír hozzá, hogy egyértelmű legyen a helyzet, megbeszéltük, hogy persze majd egyszer nyélbe ütjük, ha már könnyedén szórhatjuk erre a százezreket, de a szocpol nagy úr, szerelmes pillantásokra nem adja meg az állam, csak papírra. Elmentünk, lepapíroztuk.

A fejem igazán akkor kaptam fel, amikor az időpont egyeztetésen a hivatalban azt mondta az anyakönyvvezető, hogy vihetünk saját válogatás CD-t, ami a szertartás alatt szól. Szépen megadta, hogy milyen szakaszai lesznek a szertartásnak, melyikre milyen zenét javasol, de ránk bízza.  Így összeraktam a saját esküvőm soundtrackjét. Íme, a fedélzeti kamera felvétele, én hogy éltem meg éles bevetésen a saját TOP5 (+2) esküvői szertartás zenémet.

1. bevonulás: Muse - Starlight

Komolyan, nem is értem, hogy az emberek miért nem erre a számra vonulnak be mindig. Tartok tőle, hogy nem esküvőre írták Mr. Bellamyék, de bízom benne, hogy egy hosszú életű hagyományt indítok el ezzel. A meghívott vendégek helyet foglaltak, a párom és én a két tanúval ott álltunk a terem zárt ajtói mögött, várva, hogy induljon a bevonuló zene. Kérdezte a  anyakönyvvezető segédje, hogy a zene mely részénél nyithatja az ajtót. Mondtam, majd ha belekezd a zongora. Közben arra gondoltam, hogy hány meglepett arc lehet odabenn, aki Vangelisre vagy a nászindulóra számított, de egy effektezett Jazz Bass-t kapott az arcába.

2. beszéd: Jose Gonsales - Heartbeats

Ha valakinek nem ugrana be, hogy ez melyik dal, annyit mondok, hogy a Sony Bravia reklámnak volt ez a zenéje, ha erre se ugrana be, akkor mindenki gondoljon a San Francisco lankás utcáin lepattogó több köbméternyi színes kis labdára. Na, ugye, hogy mindenki ismeri Jose Gonsalest. Azt viszont már valószínűleg kevesen tudják, hogy ez a dal a svéd The Knife testvérpár remek dalának még bravúrosabb újraértelmezése. Úgy gondoltam, hogy elsőrangú a dal arra, ha azt akarjuk, hogy ne csak a szülők érzékenyüljenek el a szertartás alatt, a dal szupravezetőként vigye a pár hangulatát és emelkedett érzelmi szintjét a hátsó sorokig, de legalább arra, hogy mindenki rájöjjön hol is van, mi a műsor tétje. Nem tudom, hogy végül bejött-e ez, mert mindenki mögöttem volt, csak az anyakönyvvezető volt előttem, ő pedig a legkevésbé Josera koncentrált.

Viszont ahogy haladt a beszédével, Jose gitárja elhallgatott és jött...

3. beszéd: Cranberries - Linger

Annak idején ez a szám pár hónappal azután jött be, miután apám meglepte a családot egy parabola antennával. A kettőtől ötig és a Mini Klip Mix után ez nekem olyan volt, mintha a télapó nem egy kis csomagot, hanem egy csokigyárat hozott volna. Teljesen rágyógyultam, mindent néztem a Chill Out Zone-tól a Tripple Trash Treat-ig. Ezt a Cranberries dalt is megnéztem több tucatszor, de kicsit sem kopott a fénye és az ereje az idővel. Még ma is el tud varázsolni teljesen, így nem volt kérdés, hogy az előző dalnál leírt funkciókat még ez a dal is kérdés nélkül meg kell, hogy kapja. Erre a dalra kortól, nemtől, bármitől függetlenül mindenki rá tudja mondani, hogy szép. Az anyakönyvvezető arcán is láttam a megkönnyebbülést, hát mégiscsak van ízlése ennek a fiatalembernek. Ahogy a gyertyagyújtás után visszamenten a helyemre, tudtam egy pillantást vetni a barátok, rokonok arcára, örömmel tapasztaltam, hogy a két meghatónak szánt dal után mindenki arcára rázsibbadt a mosoly, az anyakönyvvezető lassú, kimért, de határozott szavaira majdnem hipnózisba kerültek. Bármit el lehetett volna adni nekik, vagy hitetni velük, de nem ez volt a szándék, hanem eljött az ideje, hogy felpörgessünk mindenkit.

4. gratuláció: U2 - Beautiful Day

Manapság illik fikázni a U2-t. Én ezt nem értem, bár az utolsó album, ami tetszett, az az Achtung Baby volt. Az addig tartó időszakukat imádom, utána már lemezenként egy-két szám fogott meg. Például a Beutiful Day. Megtette hatását, mindenki mosolygott, jöttek, kézfogások, puszi hegyek, Bono pedig visszaigazolta, hogy ez egy szép nap. 

5. gratuláció: Tom Jones - It's Unusual

Tom Jones elég öreg ahhoz, hogy a szüleink is ismerjék, illetve bármelyik magára valamit is adó szalonzenekar az elsők között próbálja össze ezt a számot, aminek az ismertsége kb. Puskás Öcsiéhez fogható. Minden adott volt, hogy beteljesedjen a hangulat, ha csak egy-két lámpa maradt volna égve, biztos táncra is perdültek volna páran. Tom Jonest hallgatni olyan, mint a kulturált pálinkafogyasztás: alkalomszerűen, jól kiválasztva, hogy mit, mértékkel, társaságban, nagyon jól tud esni. Mindkettő állítólag segít levetkőzni a gátlásokat, közelebb hozza az embereket egymáshoz.

...és volt még két dal a CD-n.

+1. Mint ahogy a nagyvárosban minden gyorsabban zajlik, az esküvő is. Eddigi tapasztalatom szerint vidéken legfeljebb óránként rotálják egymást a párok és násznépek a teremben, a fővárosban ez fél órába annyira belefér, mint Terence Hill Bud Spencer farmerjába. Szóval a beszédre szánt 3. dalom lejátszására nem volt szükség. Ez a dal a méltatlanul ismeretlen Zoli Band lemezéről a "Hold Me" című, annak is a lassabb verziója. (Kettő van a lemezen a nyitó gyorsabb és a záró lassabb.) A banda az Ignite énekes Téglás Zoli projektje, még 2000-ben adták ki a lemezt, a banda később Long Way Home, majd California United néven reinkarnálódótt 2003-ban. Azóta sajnos se kép, se hang, pedig nagyon imádom amit csináltak, a saját TOP5 lemezem között ez bőven ott van. A Youtube sajnos csak ezt a gödöllői koncertet és ezt az m1-es felvételt ismeri. (Nekem mondjuk van tőlük egy műsoros VHS-em, lehet, hogy be kellene digitalizálni és feltenni?)

+2. A páromnak az egyik kedvenc száma az, amit én nem igazán szeretek... Sőt, Overdrive készül egy olyan cikket írni, ami azon dalokról szól, amiket ha meghallunk, igyekszünk elhagyni a táncteret. Ez a dal is köztük lesz. Marilyn Manson mellett a zenében talán John Paul Young Love is in the air című dala osztja meg ennyire az embereket. De mivel ez nem csak az én esküvőm volt, a párom kedvében járva ezt a dalt is lejátszottuk a násznépnek, amíg gratulációikat fejezték ki.

Ha lett volna klasszik lagzi, szívesen felkértem volna a már feloszlott The Mighty Mighty Bosstones-t vagy a Tony Hawk esküvőjén is fellépett Rancid-et. De az már egy másik post lenne...