Üdvözöljük a Hotel California
Egy ilyen szép hely
Egy ilyen szép arca
Rengeteg hely a Hotel California
Bármely időszakban, megtalálja itt

(köszönjük a guglinak a fordítást)

Ha megszólal, a két és fél éves lányom nyelvét öltve ugrál az ágyon: mi az? Naná, hogy a Whole Lotte Rosie még Bon Scottal hetvenhétből, a végén gitárcsere közben rendületlenül szólózó Angussal — mit képzeltetek pupákok, majd a Csókszor csók, mi? Nem csoda, a Rosie annyira töményen zseniális, hogy pfffff. Nincs időm keresni a szavakat, bocsánat, érjétek be annyival érvként, hogy internélysönöl námbör ván, oszt kész.

Meg ott van a Sultans of Swing, és akkor Knopfler mester egyéb vackait nem is vettem számításba, állítólag a Telegraph Road vagy a Once Upon a Time in the West se kutyaütő, meg ott van a másik világhírű húllatta a Zeptől, sokan esküsznek rá. Smoke on the Water megvan azzal a szarrá híresült riffel? Te is tudnád folytatni fél hónapig, mi? De Paco se vacak, meg Steve, meg John, valami Meola nevűről is hallottam, de még ... mondom hagyjuk.

Ragozhatjuk bármeddig, mert annyi rakenroll sláger van, hogy ihaj, és ízlések és pofonok, szóval örülhetünk, hogy a rákerek nem késelnek a toplisták közti eltérésekért, mert elég medmekszesbe fordulna attól a világ. Ritchie Blackmore és Rod Stewart verekedett pár jó ízűt, ha érdekel.

De.

Igen, de.

A Jóisten tudja miért, de van egy de. Egy mind felett.

Hotel California (Eagles)

Van egy bő harminc éve nyomuló, tipikus egy nótás társaság. Szólok, egy echte amerikainak ezt sose süsd el, mert örök haragig tartó halálos késelésbe futhatsz bele, ami azért annyira nem jó. Tudod arrafelé a nyitó bontásoktól sikoltva zuhannak össze tisztes háziasszonyok és kokainfüggő sztárügyvédek egyaránt. Igen, nálunk is, de az kevésbé hangzik jól. Ettől függetlenül  egymás közt azért megkérem az Eagles második legnagyobb slágerének ismerőit, itt és most tegyék fel a kezüket. Ne le, hanem fel! Na jó, hagyjuk. Hogy mit mondasz? Innuendo? Majdnem, majdnem, de legközelebb inkább a Life in a Fast Lane-t mondd.

És mégis, nincs az a Stairway to Heaven, vagy Bohemian Rhapsody, ami ütné azt, amit ők egyszer megálmodtak. Egy vagy két toplistán az összes klasszikus nóta fenn van, némelyik húszon is, egyik-másik vezet talán kettőt is, de ez mindegyiken ott ténfereg valahogy. Van akinek Marley a szerelme, van akinek a Moby Dick agyonspilázott dobszólója a top, Tupacot is kedvelik páran, meg Madonnát is, de a Hotel California valahogy mindig becsúszik minden EVÖR listára — és tényleg tök mindegy, hogy gangsta hip-hop a lista, gothic, new wave, ambient, soul; netán Bartók összes. Egy ideig konkrétan féltem, hogy a sorok kezdőbetűi a rák ellenszerének képletét adják ki és ez miatt a kémiai Nobel-díjat is elnyerik valahogy, szóval tetszik érteni. Aki nem érti, azért meg nem kár.

Gipsy Kings Hotel California 1990

Ha még nem toltad be valami zörgő sípládába full hangerőn, amikor egy dögger csaj ült melletted, előtted, vagy legalábbis a tér valamelyik hozzád megfelelően közeli részén, és az a szám közepén de legkésőbb a „but you can never leave” környékén nem hullott az öledbe, és tapasztotta csodálatos száját szádra, nos ... akkor lúzer vagy. Én tudom, miről beszélek, hidd el.

Egyébként nem csodálom. Ha a valaha szakállas szépfiú a kétnyakúval, meg a turcsi orrú  grimaszolós hülyegyerek a mai napig szerelmetesen összevigyorog amikor elkezdik azt a bizonyosat a végén, amit te is vársz, meg én is várok, az csak jelent valamit, nem? Ráadásul ami addig a híresig lemegy, annak az ötödéért, akarom mondani a tizedéért is osztottak már Grammyt, ugyanis Don Henley konkrétan a Jóisten maga, ahogy énekel a dobok mögül. Nem egy Freddie, de ami fíling kijön belőle, az önmagában kiadja egy közepes afrikai ország energiaszükségletét, nem?

Szerintem tök nem véletlen, hogy miközben azt szoktuk számolgatni, hogy a No Woman No Cry vagy az Imagine hány feldolgozást ért meg, addig a Hotel Californiának nincs számottevő ismert feldolgozása (holott tucatnyian próbálták) a Gipsy Kingsén kívül, de az sem szokványos cover, ahogy hallhattátok feljebb. Közben tessék megnézni, hány skac vágott fel youtube-ra videót, hogy akkor ő most tolja a Hotel végéről a szólót, tessék nézni, ez a trúság. Ami ugyan nem szóló, mert ketten tolják, de hát Istenem.

És akkor is Don Henley az Isten. Tényleg.

Hotel California Live - Eagles