A Nemzetközi Gyermeknap eredete körül elég nagy a homály, lehetett köze hozzá a Demokratikus Nőszövetségnek, de már a II világháború előtt is (aztán persze utána is) is tartottak valami hasonlót a nehéz helyzetű gyermekek érdekében, majd az ENSZ is kitalálta az Egyetemes Gyermeknapot, mégis állítólag legkorábban Törökországban ünnepeltek valami ilyesmit, aztán meg nagyon rákaptak a kommunista országok. Szóval nem egyszerű a megfejtés, mindenesetre a tojást tojó húsvéti nyúl nehezen legitimálható hagyományánál valamivel egzaktabb a kép, viszont a Mikulás tisztán levezethető eredetéhez képest egyértelmű a hátrány.

Ami a lényeg: május utolsó vasárnapja (legalábbis Magyarországon) a GYEREKEKÉ! Azon olvasóinknak, akik nem járatosak a témában, vagy ők maguk nem voltak, mellékelünk egy képet egy gyerekről. Így néz ki. Ingyen csak ilyen okoskát találtunk.

Ilyenkor aztán minden van, de tényleg minden! Mert hogy gyereknap alkalmával nemcsak a szülők fogják kézen a csöppségeket, de beindul a gépezet. Egyéni vállalkozók tízezrei indulnak egy jó kis kaszára (ilyenkor jól megy még a csattogó lepke is), de nem maradnak el tőlük a nagyobb vállalatok, multik sem (egy ügyes megjelenés a megfelelő helyen és időben jót tesz az arculatnak), a társadalmi és politikai szervezetek (egyszer minden gyerek szavazópolgár lesz), de a jeles napon még a BKV ellenőr is csak díszlet, s megpróbál rámosolyogni minden gyerekre.

Gyereknapon csak Norbi foglalkozik az egészséggel – egész biztosan tapossa majd valahol a zsírt a tömeggel -, a többiek... Az éves vattacukor fogyasztás egyharmadát simán erre a napra tenném, de szekérszámra fogy a perec, a lángos, a kürtős kalács, ezekhez meg jól csúszik a szőke és a barna kóla.

Végre egy nap, amikor az is hasznos része a társadalomnak, aki "légvárakat épít": mindenhol felfújható játékok és mászófalak emelkednek, törnek a dodzsemek, százával szabadulnak el a lufik, ingyér zakatolnak a kisvasutak, a plázákban és az utcákon egymást érik a bábelőadások és kézműves foglalkozások, és akárhova néz az ember, mindenhol bohócokat lát!

Persze nem igazi a gyereknap tömeg és kaland nélkül. (Felhívjuk a figyelmet, hogy Norbi a tömeget csökkenteni akarja, vigyázni kell vele.) Tán még Dzsínó is útnak indul a pulyákkal a "szeretet ünnepére", ki tudja. Mindenesetre a szülőnek lelkiekben nem árt felkészülni néhány dologra. Mondjuk arra, hogy:

• Már az elején anyázás megy majd egy-egy jobb parkolóhelyért a Városligetben
• Mindenhol tolakodni fognak a gyerekek. A szülők persze még jobban.
• Néhány nagyon kövér ember többször eltiporja majd a mi kis féltett gyermekünket
• Korántsem biztos, hogy időben megtaláljuk majd azt az átkozott wc-t.
• Korántsem biztos, hogy előbb találjuk meg, mint a melléhugyozó, vagy fészekotthagyó honfitársaink.
• A babakocsi kereke akkor fog tönkremenni, amikor a kocsitól való távolságunk elérte a maximumát. Onnantól csak kanyarokat leírva jutunk vissza az autóhoz.
• A gyereknek mindent megveszünk majd, amit valójában egyáltalán nem akarunk megvenni neki, vagy amit nekünk nem vettek meg, vagy amit nekünk is megvettek (tehát ismét: MINDENT).
• Vagy szimplán a "nem veszünk semmit" könnyen átfordulhat vásárlásba, amint meglátjuk, hogy a nálunk eggyel prolibb apuka bármit megvesz a gyereknek. Ilyenkor mi kettőt kell vegyünk. Meg gallyazórácsot a Suzukira.
• A kétségbeesett keresés közben a ricsajból meg kell hallanunk a hangosbemondót: „Pistike várja a szüleit a körhinta mellett, ismétlem, Pistike várja a szüleit a körhinta mellett”, illetve a klasszikus „kislány várja apukáját a főbejáratnál, anyukája küldte el apukájáért” (Belga)

Ami azonban a legszebb, az a csodálatos bemutató és hakniparádé! Egymást érik a különféle produkciók: minden amatőr csapat megmutathatja magát. Természetesen 5 éves kor felett minden kislány csoport aerobic vagy akrobatikus rocky bemutatót tart, de miminum Nyuszitáncot nyom a videózó apukák előtt (legtöbbjüket Dzseninek hívják), a fiúk meg segglyukig eresztett farmerban deszkáznak. Aztán ott vannak a „profi” előadók az igazi vén rókáktól kezdve (az esti buliban tán még Dévényitibi bácsi is megjelenik valahol piros bohóc orral), az ifjú tini kedvencekig mindenki, aki számít. Meg persze aki nem. Eljönnek a más énekhangjára tátogók is, az összes olyan előadót elhívják haknizni, akinek a mai napig CD-n nem, csak kazettán jelent meg a művészetük. Bár őket lehet, hogy a bábelőadások közt kellett volna említeni.

Néhány előadó, akik kihagyhatatlan szereplői a játéknak, vagy régen azok voltak:

• Kaláka– Szerencsére aktívak. Ott a helyük, valami jót is halljanak a kölykök! A számtalan remek gyerekdal közül a Pelikán már 1980-ban is a gyerekek kedvence volt.
• Halász Judit – Mint a Kalákánál! A gyerekdalok koronázatlan királynője, „Judit néni” , örök kedvence a gyerekeknek, egyáltalán nem érdemtelenül (stikában én is hallgatom néha, de ez titok). A Micimackó végén a káosz csak a Nirvána Teen Spirit videójához fogható.
• Dolly-Roll – Hát, itt azért már rezeg a léc, ha gyerekdalokról van szó. A Tipi-tapi Dínó maradandó károkat talán nem okozott, de azért nem baj, hogy már meg se lehet találni.
• 100 Folk Celsius – A gyereknapok abszolút királya. Orbán Józsi óriási! Társaival együtt remek dalokat írtak, zenélni is tudnak, ráadásul a Nemzet Sárkányát is nekik köszönhetjük! A Nagy-ho-ho-ho horgász élőben speedbe hajlik.
• Pap Rita és Bodnár Attila  – az elrettentő példa. Ritus és Atesz! Ez borzasztó! Ki engedte ezt meg?
  

Aki kedvet kapott, az uzsgyi, menjen, végül is a gyerekek biztos élvezni fogják! Meg ha a lurkók nagyon könyörögnek, hát..."hadd legyen gyereknap". Ráadásul úgy kifáradnak, hogy fél10-kor elájulnak, és utána végre BÁRMIT meg lehet tenni a lakásban, pl. játszani a legójukkal, vagy valakinek a valamijével. Én meg jól elmegyek a fiaimmal kirándulni. Csak az eső ne essen...

TOP5 dal anyák napjára EVÖR | Diótörő