Megszűnik a Winamp - 15 év

2013.11.21. | Horváth Oszkár

15 év után megszűnik az a zenelejátszó, ami sokak számára évekig volt, vagy talán mai napig megoldás zenehallgatásra. Köszönet jár a Nullsoftnak és Justin Frankel eredeti fejlesztőnek, valamint az AOL-nek, ami megvásárolta, és fejlesztőivel, Stephen Tag Loomisszal, Taber Buhllal, Ben Allisonnal és Maksim Tyrtyshnyjel továbbvitte. Mi a SocialDailyről értesültünk erről tegnap, de amint a Winamp Download oldal tanúsítja, december 20-tól már nem lesz letölthető a legutolsó verzió sem.

Rengeteg emlék kapcsolódik a programhoz, ezek nagy része persze az eredeti skinhez kötődik, habár talán az egyik első olyan program volt, amelynek a kinézetét testre lehetett szabni, és akár saját skint is rajzolhattál, ami a hasznos alkalmazások világába emelte a Boulder Dash játék pályaépítő fícsörjét, de valahogy egy csomó skinről lemaradtak a további ablakok, ekvalizer, playlist és társainak dizájnjai.

Az első legkeményebb dolog, hogy 97 körül 20-30 percekig, de lehet, hogy 2 óráig is eltartott egy mp3 fájlt 128 kilobitbe letömöríteni, pedig az még szarul is szól, de hosszú idő volt, mire erre az ember rá is jött. Konkrétan, amikor elkezdtem zenéket gyűjteni mp3-ban, valójában csak archiváltam, mert lejátszani nem tudtam, hiszen akadozott. DOS-os kódolók, meg "dir *.mp3 /o /b>00.m3u" paranccsal playlist készítés, fáljok akkurátus átnevezgetése, számcímek után kutatás, nfo és sfv gyártás, release csapat indítás, mappák rendezgetése, próbálgatós kalkulációk, mint amikor a matekdolgozatnál csak azt nézed kisgyerekként, hogy kijön-e az a), b) vagy c) válasz, ha bénázol, és ha igen, akkor bejelölöd -- valahogy így próbáltam egy 640MB-os CD-re úgy feltenni albumokat, hogy ne 45MB hely maradjon, hanem csak 13...

A plugin kultúrának is jót tett ez a szoftver, gyárilag benne volt a Disk Writer, amivel bármilyen webes streamet, leginkább eleinte RealAudiot a lemezre lehetett menteni mp3-ban, szó nem volt még mp3 streamekről. Aztán lett Pitch Bender meg BPM számoló plugin, crossfader, automatikusan mixelő kütyü, és hasonlók. Most már a bakelit lejátszóim is 2-3 éve csak porosodnak, de legalább jól néznek ki, de sok időutazást kell tennem, hogy a laptop, meg a CD lejátszók elé visszaugorjak arra a szilveszterre 1998-1999 között, amikor két winamp között beatmatcheltem és húzogattam át tini fejjel a zenéket, és berheltem olyan kábelt, ami 2 mono jelet csinál 4 RCA-ra, hogy az első rendes keverőpultba bedughassam, mert ruppótlan tinédzserként kinek van pénze két hangkártyára, meg aztán össze is akad. Minden teljesen más volt, a zeneírás is, sehol a VST-k, sehol az Ableton, a legtöbb ember örült, hogy DAW-ban írt zenét, meg voltak MIDI-s szintijei, meg hogy lyuk volt a seggén és már nem modtrackerezik, és még ebben az időben is akadtak, akik ugyanabból a 0 forintból iszonyatosan jó elektronikus zenéket tudtak kiadni, minden elismerésem az ő szorgalmuké és igényességüké. Egy szar cuccon jó minőségűt alkotni 20 perc művészkedés, és utána 8 órán át olyan meló, mintha zacskót ragasztanál a böriben. Ezt ők megcsinálták, mi meg hallgatthattuk azon a számítógépen, ami szarabb volt egyébként, mint most bármelyik mobiltelefon.

A mai napig embert nem tudok mondani, aki nyomott volna egy Ctrl+D-t, hogy dupla méretben fusson a lejátszó, olyan rondán, mint ahogy én ide fentre képnek betettem :) Ellenben ALT+3, kényszeres taggelés, mániákusan töltöttük ki a hiányzó információkat, mérgelődtünk, hogy ID3v2-t még mindig nem tud, és közben a világ minden élőlényét szidtuk, amiért az évszámot nem írta oda.

Ez most legalább akkora esemény, mint amikor az Alta Vista bezárt, vagy a Geocities, a Winamp állócsillag volt az internetezés és PC-s világ egén (bár van Linuxra és Macre is), ráadásul ingyen, ami elképesztő.

Az még megfejtendő, hogy a szerző irodalmi szándéka mi volt a "Winamp, it really whips the lama's ass" mondanivalója, azaz hogy a Winamp igazán seggenveri a hozzánemértőket. Eleve a lámázás mint olyan, nem tudom, hogy létezik-e még, mint ahogy fórumban sem kommenteltem 10 éve, nyilván nem BBS-ezik senki, nem telnetelek be a hixarénába (a Hungary Network is évek óta felszámolta magát), meg nem írom oda a hozzászólásaim végére, hogy milyen gépem és telefonom van hány mega rammal. Az #mp3.hu IRC-zés, első FTP-zések és rengeteg minden kapcsolódik nekem a Winamp idejéhez, köztük a ParaRadio tündöklése és meghaladása is. Nagyon szomorú, hogy idén egyébként a C3 is jelentősen leépítette állományát - nekik köszönhetjük az első magyar online rádiót, rengeteg magyar online fejlesztést, és a freemailt is - igazából ami a magyar internet kezdetén inkubátorházként üzemelt olyanok számára, akik már a 90-es évek közepén online dolgokkal foglalkoztak, lassan elengedi szerepét és életkedvét. Szomorú vagyok, én ezeknek az intézményeknek sokat köszönhetek, és soha nem felejtem el. Igazából mindenki sokat köszönhet, maximum nem tud róla.

Egészen elképesztő, hogy míg mondjuk 92-ben azért váltottam PC-re, mert nem volt egy bolt Budapesten, ahol a C64-hez egeret lehetett volna szerezni a rajzoláshoz, úgy 97-98 körül konkrétan azért cseréltem PC-t, mert akadt az mp3. Úgy árulták a jó és szar PC-ket is, hogy "multimédiás PC", az egy külön kategória volt, ha videót akartál vágni, akkor 2-3x annyit is elkölthettél, ha meg nézni akartál videót, akkor azt emailben kaptad, vagy az asztali géped fiókos kis szarján másoltad át egyben... megváltozott a világ, a Winamp megy, neki köszönünk szépen mindent, az mp3 marad.

nosferato (új tag)

486 DX4-100, 8MB RAM

QuickShot II joystick

Nokia 5110, Palm V

Winamp 2.81

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

4 hozzászólás

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://b-oldal.blog.hu/api/trackback/id/tr275646971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.