Tehetné fel a kérdést a memóriazavaros csellista, vagy az Alzheimer-ház zeneklubjának egyik állandó tagja. És feltehetik ezt a kérdést maguknak azok, akik minden héten véletlenszerű formációban, véletlenszerű zenét játszanak: ez a Random Trip, múlt héttől újra kedd késő esténként az Instantban. (Itt jegyezném meg, hogy később legyen hol kikeresnem: ma is kedd van. Vagy pl. azt, hogy ingyenes a belépő.) Egy mentőöv, mert keddenként van a legkevesebb mozgás a városban.
A Barabás Lőrinc Eklektricből kinőtt Random Szerdát sokszor néztük meg tavaly az A38 tetőteraszán (tádáá: szerdánként!). Nemrég még egy csütörtöki napon is, ami arra utaló jel, hogy nem jó a koncert helyszínét, időpontját és a tagok nevét a zenekarnévbe betonozni (lásd: Alice Cooper). A Random Szerda (MySpace itt) erősen jazzes hangulatához képest a Random Trip igyekszik populárisabb hangot megütni, a 2009-2010-es idényben (ha úgy tetszik, tanévben) keddenként.
Tényleg nem beszélnek meg semmit előre? - Nem :) Van talán egy elképzelés a tempóról, az ütemmutatókról, kedvenc hangnemekről, de a próbatermi ökörködésekből sokan tudhatják, hogy mennyi jó zene születik úgy, hogy valaki elkezd maszatolni valamit, és beszállnak mellé még ketten, aztán a végén jön a "basszus, de kár, hogy nem vettük fel". A Portishead például időnként így dolgozik: eleve stúdióba mennek le "próbálni", aztán ami groove összejön, azt otthon kiszínezik, és írnak belőle számokat.
Akik eddig énekesként megfordultak a Random Tripben:
- Judie Jay (Realistic Crew, Beat Dis!)
- Fábián Juli
- Columbo (Brains)
- Sena (Irie Maffia)
- Fehér Balázs (Carbonfools)
- Busa Pista (Zuboly)
- Kasai
- Pély Barna
- Nagy Laci (Gitano)
- Polnauer Flóra (Planet 55)
- Voga Viki
- Farkas Zsófi
A múlt heti Random Tripet alkották:
- Delov Jávor (dob) - BLE, Turbo
- Premecz Mátyás (billentyű) - Kéknyúl, BLE, The Qualitons
- Bata István (basszus) - BLE, Special Providence
- DJ Q-Cee (lemezjátszók, sampler) - BLE, Vinyl Warriorz
- Judie Jay (ének) - Beat Dis, Realistic Crew
- egy francia, kicsit klasszikusabb vérű szaxofonos,
- később pedig egy izraeli-amerikai orvostanhallgató srác, szintén szaxin, jóval funkysabb programozású hozzáállással
- aztán a harmadik szettben előkerültek Jávor régi francia szomszédai, és bár ez nem az a jam, ahol bárki bármikor beugorhat, a szomszéd urak óriási rappelést rendeztek, mivel amellett, hogy főállásban szomszédok, másodállásban La Conspiration néven alkotnak hip-hop bandát :)
A későbbiekben akikre még számíthatunk fellépőként:
- Kozma Orsi (ének)
- Harcsa Veronika (ének)
- MC Kemon (rap)
- Gyémánt Bálint (gitár)
- Romhányi Áron (billentyű, United, Fusio Group, Loop Doctors)
- Cséry Zoltán billentyűn (Subscribe, Special Providence)
- zenészek az Óperentzia, Brains, Planet55, Irie Maffia zenekarokból
Ilyen alkotóelemekből már igazi migirihiphápjólll zenét lehet pakolni. A pontos program és összeállítás viszont mindig meglepi!
TOP3 momentum a koncerten számomra:
- Valami James Brown alap ment kezdés előtt, vagy ahhoz hasonló funk/soul (brada) zene. Flottul megoldották a kezdést, mert egyszerűen elkezdtek halkan játszani azzal a számmal, ami éppen szólt, míg végül már csak a zenekar játszott, és a CD nem is szólt. Ezt elhúzták úgy 15 percben, hogy közben legalább 4-5 különböző szám "jött létre", egyenként, az azonos tempó ellenére teljesen más hangulatban.
- Az egyik kiállásnál, amikor új hangot, új tempót, új kapaszkodót keresett a zenekar, kezdett kialakulni valami blues, ami ugye kijön az emberből akkor is, ha oda se figyel, de a populáris zenébe egyáltalán nem fér bele egy sima blues jam szerintem (pláne gitár nélkül, pláne egy DJ-vel a fedélzeten). A dob csak nem szállt be, csak nem szállt be, amíg a basszusgitár egy kis tempóváltással reggaet nem csinált az egészből. Na akkor azonnal elindult a dob, és ment minden a maga útján, óriási volt. Jávor kisztrájkolta tulajdonképpen, hogy márpedig ez ennél lazább buli.
- Ami nagyon nagy ráérzés volt, az DJ QCeetól jött. Ő egyébként elég visszafogottan szkreccselgetett, több is belefért volna, szerényen tolta. Jött egy olyan rész, ahol valahogy mindenki visszavett magából, a dob gyakorlatilag már nem is hallatszott, azt hittem, vége lesz a számnak. Csak cinek, óriás kuss. És akkor QCee elkezdett 2-4-re lemezről egy snare hangmintát pakolgatni, ráadásul igen jót, amire mindenki feléledt, visszajött a zene hangereje, és a dob egyáltalán nem ütött snare-t percekig, maradt a lemezjátszóról mindig csak az az 1-1 hang. Ettől a kis elektronikától olyan volt az egész, mintha albumról szólna, nagyon jó példája annak, amikor a "mi értelme van egy lemezjátszónak a színpadon" kérdés elhangzik.
Nem az a klasszikus besétálok a trombitámmal és jammelek filckalapban, mint a filmeken, annál szerintem összeszedettebb, és kevésbé zenészeknek, hanem zenehallgatóknak is szóló élmény. Sokkal ehetőbb, de még mindig egy finomság. Nincs összeszedetlen hangulat, nem olyan, mintha egy tinizenekar próbájára esnél be, gyakoriak a váltások, és Jávor mindig tesz róla, hogy ne maradjon sokáig ugyanaz porondon, és ami jó volt, az térjen vissza. Nagyon színvonalas rögtönzés és helybenkomponálás megy a színpadon.
El tudnám képzelni, hogy nem állok, hanem ülök közben, az Instantban ehhez vagy kreatívnak, vagy nagyon fokhagyma-seggűnek kell lenni, mert a koncertterem a pinyóban abszolút állóhelyes (tribute to DOH-nányi Ernő). Így is két levegőzéssel jól bírtuk. Aki esetleg úgy érzi, volt már Random Tripen, mert fent ült a kertben és "hallotta", hogy lent játszanak, az legközelebb ballagjon le a pincébe, mert teljesen más dolgok történnek, mint amire esetleg gondolnátok. Hasonló kezdeményezéseknek amúgy adott már otthont az A38-on és az Instanton kívül a Take5 és a Dürer kert is, zenészeknek időnként kötelező, zeneszeretőknek olvasható, és esküszöm, ha gondoljátok, sznoboknak se rossz :)) Nyugodtan jönnenek ők is, ugyanis van annyira jó, hogy nekik se legyen ciki bevallani :D A buli előtt, a szettek között, és az élőzene után olyan amerikai ős soul, funk, és discofunk felvételek szólnak bakelitről, amit más helyen nem hallani, ezt a kuriózumot az Instant nyitottságának köszönhetjük.
Úgy tudom, Salvador Dalí kelt néha fel úgy reggel, hogy azt sóhajtotta: "vajon mi zseniálisat fogok ma alkotni?" :D Ennél szerényebben, de hasonló kíváncsisággal léphetnek színpadra a Random előadások szereplői is, és bizonyos mozdulatok zseniálisan is sikerülnek. Tehát: ma is kedd van.
TOP10 jel, hogy Barabás Lőrinc ultrajó | Meglátni és megszeretni: Turbo
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.