Az 1991-es évről sokat nosztalgiáztunk idén, jöttek az emlékek az eurodance korszakról, vagy éppen a 20 éves, legendás albumokról.
Sajnos az 1991 egy nagyon szomorú emléket is jelent, hiszen ebben az évben hunyt el Freddie Mercury, a Queen énekese, zenei géniusza, mondhatni központi agya. Hihetetlen belegondolni abba, hogy már 20 éve történt, az meg még hihetetlenebb, hogy ezek szerint kb. 19,5 éve bámultam fogalmatlanul az emlékkoncertet, ahol mindenki ott volt, kivéve ő.
A Queen eközben 40. életévébe lépett, melyre számos újrakiadás, tv műsor, könyv is emlékeztet minket, viszont semmi sem képes betölteni azt az űrt, amit ez a nagyfogú, balettruhás frontember hiánya okoz. A legnagyobb bajt ebben látom. Kedvenc együttesem legendás története hiába válik egyre legendásabbá, sajnos az utóbbi évek szánalmas "középpontban maradni próbálása" már engem is érzékenyen érint. Elfogadtam, hogy John Deacon úgy döntött, Freddie nélkül nem akar semmilyen zenei kollaborációban részt venni. Elfogadtam, hogy az ereje teljében lévő Brian May és Roger Taylor, egyfelől missziós tevékenység okán életben tartja a legendát (Paul Rodgers segítségével ugyebár számos fiatal rajongó kaphatta meg azt, amire úgy tűnt, már nincs esély), de azt már nem fogadom el, hogy senki sem mondja azt, hogy köszönjük szépen, ennyi volt. A shownak már nem kell folytatódnia.
Kifejezetten nem örülök már a Queen + XY fellépéseknek, nem örülök a Lady Gagás híreknek és nem örülök annak, hogy a zenei gépezet a Queen-t ugyanúgy beszippantja, mint bármelyik együttest. A Queen volt az az együttes, mely mindig a saját útját járta, alkotásban, turnézásban, koncepcióban (a pályájuk elején lévő kiszolgáltatottságot most hagyjuk…), ellenben a Universal-hoz való átszerződésük miatt ismét jönnek a szánalmas újrakiadások, az Észak-Amerikának szóló promóciós felvételek és az ügyesen csepegtetett hírek (Adam Lambert-tel való fellépés, Jacko-val készült közös felvételek, Lady Gagával való összeállás hírek, stb.) Bármennyire is hihetetlen, USA a Queen szűz piaca, szóval értem, de a címben szereplő állításomat továbbra is tartom.
De hogy mondjak jót is... Az év egyik nagy eseménye a Days of our Lives című dokumentumfilm (jön DVD-n!), mely végre azt mutatja be, ahogyan a Queen-re emlékeznünk kell. Négy önálló angol zenészt, a kreativitást, az együttest, melynek központi figurája és katalizátora Freddie volt. Pont ez a baj. Ő már nincs, így nincs aki katalizálja az alkotói, művészi és marketing folyamatokat. Az egész egy átlagos termék lett, melynek piacot kell találni. A legenda, a tartalom, a minőség pedig kopik, hiszen annak ellenére, hogy a rajongók már 10-15-20 éve birtokolják azokat a felvételeket, melyek elvileg kiadatlanok, mivel promóciós célokra, nagy USA profitra nem alkalmazhatóak, csak a Queen archívumban porosodnak. Ezek helyett marad a huszadik Greatest Hits újrakiadás és nem jön a beígért Rainbow 1974, vagy például a Live Killers 1979 DVD és még sorolhatnám...
Freddie halálának 20. évfordulóján én ezek miatt vagyok szomorú és nem amiatt, hogy minden idők legnagyobb frontembere már nincs közöttünk. Mostanában nagyon ritkán hallgatok Queen-t, vagy nézek koncertfelvételt, de 1-1 pityókás alkalommal, ha hazaérkezem és váltogatom a DVD-ket, mindig rájövök, eltelhet bármennyi idő, de ilyen zenész már sosem lesz. A legenda mindentől függetlenül tovább él, de szerintem nem ezekkel a mesterséges eszközökkel kellene életben tartani.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Leadfoot 2011.11.24. 14:27:27
harger 2011.11.24. 14:48:06
Szóval, én hiszek abban, hogy ez egy természetes folyamat, és higgyétek el, hogy néhány év múlva már a napjainkban megfertőzöttek nagy része is nyitottabb lesz az értékesebb darabokra és igazi "műértő"-vé érik...
A rossz szájízt meg egyáltalán nem tudom megérteni. Mitől rossz nekem, hogy a Queen-t Lady Gaga-val akarják lenyeletni a mostani fiatalsággal? Attól én még bármikor meghallgathatom a Prophet's Songot és az élmény ugyanaz marad. :-)
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2011.11.24. 15:13:09
A rossz szájízre: nekem rossz nézni azt, hogy ezredszer elnyomják a Rock You-t és kicsit magukat is lehúzzák azzal, hogy bár Brian-ék lelkesek, de a minőség gyengébb, az a plusz érzés pedig nincs. Csináljanak bármi szólót, vagy instrumentális anyagot, vagy menjenek le a klubba zenélni, hiszen ez az életük. De úgy érzem fordítva sül el a legenda teremtés. Eleve már az...
harger 2011.11.24. 17:34:19
És azzal is egyetértek, hogy ez már nem ugyanaz a feeling, nem ugyanazt jelenti a Queen manapság mint 20 éve. De ha körbenézek az élet bármelyik területén, az ikonok/legendák sorsa mindenhol ez. Belesimul a mindennapjainkba és természetszerűleg elveszti a korábbi eredetiségét. Szerintem ezt el kell fogadni, mert természetes...
Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2011.11.24. 20:53:03
Agent Cooper 2011.11.24. 21:02:08
Viszont azt is látom, hogy ez a nemdivatosság kifejezetten hátrány is tud lenni. Hard rocknak túl puha volt, diszkónak túl rock, alternatívnak, progrocknak túl mainstream. Soha egyik korszakban épp menő zenének sem voltak a fő képviselői, nem ilyen mozgalomból nőttek ki, mint amúgy nagyjából az összes többi híres rockzenekar, így aztán nem is lesznek újra népszerűek, amikor előjönnek az új és új retrohullámok.
mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.11.24. 21:11:35
*
Két saját megjegyzés:
- bármilyen legendáról is van szó, addig é, amíg a zenéje él - és hogy ezt egy új énekessel (énekesnővel!) vetődik fel, aki részint pop, részint elismert, részint extrém, részint Gaga - ez számomra a dolog lehetséges izgalmát, ÉLETét jelentheti.
- A Queen nekem úgy 75-76-ig tart, az utána (be kell valljam) nem igazán szeretem (azok a korai lemezek, hangszerelések.. a dalok ritmikája, gazdagsága, rétegzettsége!...), számomra már "csak" popzene, így már csak emiatt is jó és pont helyén való felvetésnek tartom egy mostani popénekessel való együttműködést, akivel megint ÉLETre kelhetnek ezek a dalok.
Őszintén szólva engem direkt érdekelne is - önmagában a késői Queen se nagyon mozgat meg, a Paul Rodgreses helyettesítés se zaklatott fel, de ebbe a Gagás koprodukcióba belehallgatnék, kíváncsi lennék rá. Lehet benne izzás, elektromosság.
Hans Lopkowitz 2011.11.24. 21:44:16
SzJ1982 2011.11.24. 21:55:02
SzJ1982 2011.11.24. 21:57:41
chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2011.11.24. 22:17:09
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2011.11.24. 23:40:10
Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2011.11.25. 07:14:38
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2011.11.25. 15:58:15
mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.11.25. 17:40:48
Megnéztem a neten pár Lady Gaga videót. és azt láttam hogy elég profi a nő - profi pop-produkció. Amivel a Queen IGAZÁN nagyszabású és világhírű lett, az a hetvenes évek végétől tartó pop-kanyar: egyszerűbb, slágeresebb dalok, némelyik billentyűorientált, erőteljes, döngő basszusokkal (és, khm, néha igen egyszerű és gyorsan befogadható szövegvilággal: "Radio Ga-Ga"?...). Amihez persze tartozik egy karizmatikus személyiség, aki VALÓBAN meg tud mozgatni 50-80-ezer embert.
Namost Lady Gaga PONT ugyanez fiatalban és nőben: pár botrány itt-ott a kanyarban, erős hang, elismert személyiség, aki meg tud mozgatni 50-80ezer embert. És pont abban a pop-ban erős, amitől a Queen igazán világhírű lett (nem feltételezem, hogy a White Queen-t és társait szeretnék megturnéztatni).
Show hát ez is, az is - miért ne folytatódhatna?
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2011.11.25. 18:12:11
Amúgy a Queen már a 70-es évek végére bőven világhírű banda volt, csak már zenei fuvallat is megérintette őket, és hát igen, a pop pestise azért gyorsabban terjed :)
mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.11.25. 18:39:26
Nem tudom hogy ez így kijelenthető lenne - kinek lehetne ez DIREKTE előnyös, kinek hozna még több hírnevet azon kívül ami vár van neki? A Queennek direkt rizikós (lásd szinte az ÖSSZES fenti kommentet), Lady Gagának meg azért mert PONT most van csúcson, miért kéne neki egy 20-éves zenekar a "kommerszséghez"?...
Az én olvasatomban (és a kommentek tényleg ezt húzzák alá) ez inkább rizikós (és bátor) lépés lenne, ami nekem az izgalmát is jelentené. Azt még hozzáteszem, hogy az utóbbi időben (DVD-extráknak, tévéműsoroknak vagy személyes élményeknek köszönhetően) láttam pár "mega-produkciót", amelyek mögött azt kellett hogy lássam hogy sok sok közhiedelemmel ellentétben NEM a pénz mozgatja elsősorban, hanem az elhivatottság, a munka, a munka becsülete és szeretete és még munka és munka (pár éve olyasmi történt velem amit magam sem hittem volna: leesett állal néztem végig (!) egy Madonna koncertet a tévében).
Amúgy meg nem is hiszem hogy bármelyik fél is rá lenne szorulva a milliók mellé újabb milliókra, és már csak magamnak is megteszem azt a szívességet, hogy zenészekről (szeressem bár őket vagy sem) inkább beszélek mint zenészekről semmint minden hájjal megkent gengszterekről. :-) (Gengszeterek ritkán visznek el a hátukon másfél órás show-kat ;-) ).
quart.hu/cikk.php?id=5647
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2011.11.25. 19:10:51
Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2011.11.28. 12:34:44
Igen, színpadi és fényképezőgép előtti feltűnősködésben körülbelül ugyanott van, ahol Freddie volt a hetvenes évek közepén, aztán itt véget is érnek a párhuzamok. Mert a Queen azért a legkommerszebb időszakában is össze tudott hozni egy It's a Hard life-ot, szó szerint haldokolva is egy Innuendót, és az elvileg ZS-kategóriás Hegylakóhoz is tudtak olyan zenét írni, hogy az azóta is a köztudat része. Igen, a Queen tudott popos is lenni. Is.
mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.11.28. 14:53:28
<i>"színpadi és fényképezőgép előtti feltűnősködésben körülbelül ugyanott van, ahol Freddie volt a hetvenes évek közepén"</i>
Nekem a hetvenes évek közepe a White Queen, a March of the Black Queen, stb. kora - az igazi (gazdag, míves, érzékeny, pompás) ZENE. Fotókat, videókat ekkorból nem igazán ismerek, így a külsőségekről sokat nem tudok. Ehelyett viszont kábé a nyolcvanas évekre teszem a pop-korszakot - ami őszintén szólva számomra elég érdektelen: ahogy írod, profi popos számok kora: I Want To Break Free, Radio Gaga, stb. De egy mostani turné (feltételezem) nagyrészt ezekre épülne, és ha valamiben, hát ebben pont helye lenne a Ladynek. SZERINTEM. :-) (És Brian May szerint).
mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.11.28. 15:04:36
Interstellar Overdrive · http://b-oldal.blog.hu/ 2011.11.28. 18:04:24