Új Animal Cannibals, örüljünk vagy ne? 1994 körül hódították meg a köztudatot, és csináltak viccet abból, hogy senki nem tudja kimondani a nevüket. Azóta azért a magyar hip-hop szépen lassan felmutatta, hogy van még benne lehetőség, ahányszor azt gondolnánk, hogy nem, még mindig lehet újat hozni, rengeteg stílust meg lehet magyarul is valósítani, mélyebbre nyúlni a lelkekben. A kannibálok megmaradtak a klasszikus rímeket használó osztály bohócainak. Ha negatívumot keresünk ebben, találhatunk. Ha pozitívumot keresünk benne, az is adja magát, hiszen Fenyő Miki szárnypróbálgatásain kívül nekik köszönhetjük, hogy a nagymamák portfóliójába is bekerült a "rap", igaz inkább "a szomszéd kis útonálló haramia egész nap ezt a borzalmas rapzenét üvölteti" kontextusban, de legalább felkerült számukra is a térképre.

Első demóik a 90-es évek elején, első albumuk talán 1995-ben jött ki. Emlékszem, ahogy röhögtünk az "Addaaaapénzt" demófelvételen, és később a Takarítónőt meg a Kanni-bált és még számos dalt fejből tudtunk a haverokkal. Utóbbi zenei alapját egyébként a Neoton Família 1983-as Aerobic LP-je adta, akikről nem győzöm széllel szembe hugyozva hangsúlyozni, hogy zeneileg mennyire patentek voltak a kor lehetőségeit tekintve.

Az elmúlt 10 évet többszöri comeback-kísérletnek minősíteném, illetve valami olyan tanulságot tudnék levonni, hogy ez a zene mindig ugyanannak a korosztálynak szól, és a közönség nem öregedett a két MC-vel együtt. Végül egy 20-30 év széles generációs massza mondhatja majd el magáról, hogy rövidebb-hosszabb ideig ő is hallgatott Animal Cannibalst.

A nagyjából a kannibálokkal egyidős, elkóricáló rajongókat már nem érték el, hiszen leghangosabb üzeneteik olyanok voltak, mint a rettenetes ellenérzést kiváltó Kérek egy puszikát, Remiksz albummal, illetve saját bohóckodásukhoz passzoló filmek soundtrackjével foglalták el magukat (Hangyák a gatyában, Csajok a csúcson). Ezekből hozzám már nem jutott el az a vonal, amit mondjuk a Telepi srác napja képviselt, és amiből egy teljesen más utóélet alakulhatott volna ki. Néhány évig minden gólyabálon őket hakniztatták a Padödövel, és ebből az elánból maradt is szépen, a mai napig egymást érik a fellépések. Az Animal Cannibals nem lett kevesebb, mi mentünk el más irányba.

Azt ne felejtsük el, hogy nevük - mint a mainstreambe elsőként áttörő hip-hop csapat - felhasználásával, 1996 óta viszik a Fila Rap Jamet. Ettől válnak a rap úttörőjévé, egyrészt közönséget találtak neki magyarul, akik aztán elkezdhették keresni a saját útjukat, és ezt az útkeresést a Rap Jam keretében új előadókkal táplálták. Mintegy maguk alatt vágva a fát, mint amikor a mester saját hátán dobja át a drótkerítésen a tanítványát. Én azt mondanám, elfáradt az a fajta rap, amit ők hoznak, DE hogy ezt egyáltalán fanyalgó hangulatomban kimondhatom, az is nekik köszönhető. Maguk színesítették meg a palettát annyira, hogy mindenki ott legyen, aki számít, sőt, még többen. És ez mindenképpen fény és riszpekt.

Nos így, hogy tisztáztuk elvitathatatlan érdemeiket, ejtsünk szót arról, hogy 2 hete felütötte fejét egy új videó, Budapest nyáron (sokkal szabadabb) címmel, kicsit ráülve a Critical Massre, de azért tekintélyesen lekésve azt. Számomra a két legérdekesebb motívum egyike, hogy az egész klipet digifényképezővel lőtték (az egyik piacvezető tükörreflexes gép komolyabb verziójával, reklámot nem csinálok neki), a másik pedig, hogy két fícsöring ártiszt is helyet kapott a számban. Ami jó ötlet volt! Egyikük a freestyler MC Gőz, másikuk pedig nagyon bemondja a tuti a bicikliről, ő a korábbi IMMC-ből ismerhető Buppa, Budapest legismertebb biciklis futárja, aki saját zenéje mellett a Ludditák csapatát is időnként erősíti. Megmondom őszintén ez a megírt szövege nekem 100x bejövősebb, mint a rögtönzött jó dumák. Sőt, még az Animal Cannibals is színvonalat ugrik tőle.

A számban egyedül az "ingyen van a békávé" felkiáltás nem szimpatikus, nem ebben az irányban szeretnénk továbbtanulni, és Budapest mint város sem ennek az égtájnak az irányába halad. Amúgy az ilyen lokálpatrióta, "helyi érdekű" zenék tudnak ütni, ha sikerül olyan tiszta szívvel befogadni, hogy nem a mesterkéltség cukormázát kocogtatom egy képzeletbeli mokkáskanállal. Ilyen szempontból nálam szeplőtelenebb a Realistic Crew fővárosról szóló száma, a Zagar-féle Sound & Lights a Szigetről, illetve CopyCon állásfoglalása Szolnok cityről.

Lássuk, miről is van szó:

TOP5 bringás szám EVÖR | A kutya vacsorája