Alig egy hetünk maradt a norvég A-HA 14-én a Sportarénában megtartandó búcsúkoncertje előtt és a birtokomba jutott egy setlist, mely a budapesti fellépés tervezett programját tartalmazza. Nem végleges, így biztosra nem mehetünk, de annyi látszik, hogy bő 2 órás koncert lesz, amibe minden slágert igyekeztek beletenni.

Mindjárt kezdésnek 2 dallal is indítanak a legújabb 2009-es Foot of the Mountain lemezükről, aztán kis lazulás következik, időt hagyva az ellazulásra, majd a Move to Memphis-nél kapcsolnak egy sebességfokozattal feljebb. Ahogy nézem folyamatosan feszesebb ritmusú számok is jönnek, én például nagyon várom a kilencedik Stay On These Roads-ot. Kíváncsi vagyok a Scoundrel Day-re is, ami a távoli 1986-ban egyáltalán nem fogott meg, de ha valóban jó szám, ennyi idő után már meg fogom szeretni. A vége nagyon ütős lesz és biztos vagyok benne, aki ott lesz, sokáig nem felejti el az utolsó négy számot. Populárisabb lélek lévén a Take On Me az, ami számomra fel fogja tenni a koronát a koncertre. Már ha minden eszerint a setlist szerint lesz, amit nagyon remélek.

1. Foot Of The Mountain
2. The Bandstand
3. Analogue
4. Forever Not Yours
5. Minor Earth Major Sky
6. Summer Moved On
7. Move to Memphis
8. The Blood That Moves The Body
9. Stay On These Roads
10. The Living Daylight
11. Scoundrel Day
12. The Swing Of Things
13. And You Tell Me
14. Early Morning
15. We're Looking for the Whales
16. Manhattan Skyline
17. I've Been Losing You
18. Cry Wolf

Ráadás:
19. Hunting High And Low
20. The Sun Always Shines On T.V.
21. Take On Me

[A cikk szerzője: dinnye]

A B-oldal büszkén látja, hogy idén ismét szerepel a GoldenBlog versenyen induló blogok között, még pedig a Kult-Szórakozás kategóriában!

A GoldenBlog oldalán olvasható infó szerint közel 600 blogból választották ki azt az 50-et, mely közül a zsűri választja ki a győztest. Természetesen idén is vesztegetünk, leitatunk, fenyegetünk, haverkodunk és megfélemlítünk, ahogy tavaly is, amikor a mainstream kategóriában 11. helyezést értünk el! Idén cél, hogy Czene Attila pályáján legalább a 10-ben legyünk...

Riszpekt, hogy még úgy tűnik, mindig olvastok minket. Mi vagyunk a blog, mi vagyunk az ééélet!

Bréking: Gyerekek, Balaton Sound ON. Magam részéről végig ott leszek. A szervezők és a Joobili gondoltak az iPhone tulajokra, elkerülendő a "hánykor kezdődik a ..." kezdetű kérdéseket. Sajnos a "hol a faszomba' vagy?" - "Heineken sörbárban, utána Borfalu!" SMS-ek ellen NEM VÉÉÉÉD, de hasznos.

Forrás: szifon.com

Ez a srác legalább annyira felesleges képesség birtokában van, mint az idióta tapskirály. Nincs több mondanivalóm a témában, csak felidegesítem magam.

A mai és a tegnapi nap vicceskedő kérdése a munkahelyen: "Milyen volt a VOLT, haha?" Pff. Fú, nagyon kezdett már elegem lenni, de hidegvérrel tűrtem a munkahelyi valóságba való visszacsöppenést...

Hát, idén csak 2 nap jutott, de az is tartogatott elég látnivalót. Sajnálom, hogy így is pár dologról lemaradtam, többek között a Hősöket, a  Bin-Jip-et, vagy pl. a Dub FX-et nem láthattam. Pénteki érkezésem okán Billy Idol is kimaradt, de belőle pont elég annyi, hogy tudom, másnak tetszett.

Szóval, itt vannak az emlékeim, csak úgy, összevonva, nem túlságosan kibontva:

Mark Knopfler 1977 óta ejti bámulatba a gitárzene híveit és játékát hallgatva nehéz elhinni, hogy túl van a 60 életévén is. 8 Zenésztársával együtt elképesztően jó koncertet adott a Sportarénában vasárnap este.

Legújabb albumának a Get Lucky-nak kezdőszámával, a Border Reiverel kezdődött a buli és a közönség az első hangok felhangzásától egy húron pendült vele. Nem volt előzenekar, de nem is volt rá szükség, az élményt, amit adott csak csorbította volna bárki, aki előtte a színpadra lép. A közönség rendkívül homogén volt, mintha a bejáratnál valaki csak a 20 40 közötti értelmiségieket engedte volna be és közülük is azokat, akik nemcsak értik, de fejből tudják is a számok szövegét. Kétórás örömzenélés és válogatás volt, egy több mint, 30 éves pályafutás legjobb szerzeményeiből, de sokan úgy voltunk vele, reggelig is elhallgattuk volna, ahogy a színpadon játszik.

Téglás Zolit azért legfőképp az Ignite frontembereként ismerheti a szubkultúra, bár néhanapján nem kevésbé híres, épp énekes nélkül maradt zenekarokba is beugrik egy-egy turnéra kisegíteni (Misfits, Pennywise). Ám létezik egy másik arca is (nem Travoltától kapta), a Zoli Band nevű side project, amiben szerzői vénájának egy másik vérmérsékletét élni meg. Hogy mennyire side project, vagy egy teljes értékű másik zenekar, azt talán csak ő tudná megmondani, bár a Zoli Band gyakorlatilag maga az Ignite a tagokat tekintve, talán csak a dobos más.

A Zoli Band zenéje lassabb, lágyabb, dallamosabb, mint az Ignite. Sőt, vannak kifejezetten lassú dalok. A szövegek leginkább csajokról, csavargásról szólnak. Ha hoznának egy olyan törvényt, hogy egy ember csak egy zenekar dalait hallgathatja egész életében, nem kérdés, hogy nap mint nap Zoli Bandet hallgatnék, minthogy ezt az elmúlt 10 évben rendszeresen megtettem.

Az első lemezük 2000-ben jelent meg, majd 2003-ban California United néven turnéztak, egy 5 számos demót készítettek, de azóta nagy csend volt felőlük, én már feladtam, hogy emberi időn belül újra életjelt adnak magukról. Ám idén kijöttek egy dupla lemezzel (Red & Blue) melyen a 2000-es debüt lemez (Blue) és egy új dalokat és koncertfelvételeket tartalmazó album (Red) kapott helyet. Az új dalok fantasztikusak, az első hallgatás után magukkal ragadnak.

Foglalkoztunk már a témával, sőt, anno titeket is megkérdeztünk a legjobb dobos kilétét illetően. Az alábbi videó kitörési pontként a metal vonalat is megnyitja, a sorrenden ismét lehet vitatkozni!

Dire Straits: 1985. május 16-17-18-19.
Budapest Sportcsarnok

1985. májusa történelmi jelentőségű hónap volt a magyar Dire Straits rajongóknak. A zenekar egymást követő napokon négy koncertet is adott a Budapest Sportcsarnokban! 1985. május 16-19. a Dire Straits megszállta a Sportcsarnokot, és naponta megtöltötte azt közönségével. Szintén ezekben a napokban május 17-én jelent meg világszerte a Brothers In Arms album, a Hungaroton pedig a négy magyar koncert tiszteletére villámgyorsan megjelentette a So Far Away magyarországon gyártott kislemez változatát, melyet a koncert helyszínén árusított is. Az alábbi összeállítás ezekből a napokból származó relikviákat mutat be.

Ma este a Papp László Sportarénában lép fel Mark Knopfler, mely információ így az utolsó napon minden bizonnyal nem villámcsapás egyetlen hazai rockzene rajongó számára sem. A bemelegítést a B-oldal is saját cikkel segítette elő, hiszen pár napja átismételtük az ujjal pengető gitáros legjobb alakításait egy TOP5 formájában.

Köszönhetően attis nevű kommentelőnknek (aki a knopfler.blog.hu szerkesztője is egyben), most már az sem kerüli már el figyelmünket, hogy idén májusban megjelent a Dire Straits zenekar új koncert DVD-je: az Alchemy Live. (Információk a DVD-ről)

Aki ott lesz a ma esti koncerten annak azért, aki nem, annak pedig azért: BEHARANGOZÓ TERI! 

Ezt is megértük. Filmklasszikusok vuvuzelán - avagy az alábbi dalok hangoznak el a lenti videón, az irritáló dél-afrikai hangszer tolmácsolásában: 

• Rocky
• Superman
• Mission Impossible
• James Bond
• The Good, the Bad and the Ugly
• Star Wars
• Indiana Jones
• The Sting
• Pulp Fiction
• Back to the Future
• The Godfather
• Terminator
• Star Trek

Felhívom a figyelmeteket, az alábbi videó a nyugalom megzavarására alkalmas. Mit érdemel a vuvuzela?

A '60-as évek végén alakult egy legendás zenekar, a legnagyobb hatású bandák egyike, mely nem más, mint a Led Zeppelin. Sajnos a LedZep John Bonham tragikus halálával 1980 megszűnt, mondhatni épp a csúcson, jelentős albumokat maguk mögött hagyva. Remélem senkinek sem kell bemutatnom a zenekart, jelen bejegyzés tárgya nem is ez lenne, hanem Robert Plant munkássága a Led Zeppelin után. A zenekar felbomlását követően szólókarrierbe kezdett, majd több általa alapított bandában is kipróbálta magát. Jelen cikk írója nem kimondottan ismeri ezeket a munkákat, ezért egy zenei kirándulásra hívlak kedves Olvasó, fedezzük fel együtt Robert Plant Zeppelin utáni korszakát. Aki nem mer velem tartani, az itt hagyjon fel az olvasással, és hallgassa meg a Zeppelin leghíresebb számát.

Hallottatok már Greg Note-ról? Ugye? Én sem. És ez valahol nagy szégyene a gagyigyáros popszakmának, amely már régóta a zenészség csírája nélküli macskajancsikat neveli ki és teszi sztárrá. Hát igen...

Mert kérem Greg Note egy igazi nagybetűs Zenész. Minden létező rézfúvós hangszeren profin játszik, legyen az trombita, pozan, szárnykürt, fanfár, vuvuzela, rézfaszú bagolykürt, stb. (A szaxofon valamennyi enciklopédia szerint fafúvós hangszer. a szerk.). Ezen kívül hegedül, villanydudujkázik, bizonyos percussion típusú ütőhangszereket is kiválóan igazgat, és egész tűrhetően énekel. Láttam már gitározni is, de azt inkább hagyjuk.

DJ-ként is tevékenykedik, az nem annyira komoly, ő csak az a playgomb megnyomó lemezlovas. Többet, ha megveszne se tudna kihozni magából, hiszen az általa elindított gépi muzsikákat kiváló jazzes improvizatív rittyenetekkel ékesíti a fent részletezett hangszer-arzenál segítségével. Ugye egyetértünk abban, hogy ez így sokkal jobb, mintha csak gombokat nyomogatna?

Hosszan tartó tárgyalásaim eredményeképp beleegyezett abba, hogy a B-oldal egy kis saját készítésű videóban emlékezzen meg tehetségéről. Greg a klipen majd' mindegyik hangszerét felvonultatja. Az alapot, amely a lounge, chillout, néha house, illetve népies dallamvilág ihlette folktronic műfajok határvonalán mozog, ezúttal Dj Zoohacker dobta össze neki.

Vigyázat, hosszú videó következik!

Greg Note from b-oldal.tv on Vimeo.