BRÉKING: egyik szerelmünk jövőre kövérebb lesz, de attól még akár járnánk is vele. ~dá~nál olvastam, hogy ő meg az Octogonon olvasta (korrekt linkelés, ha már sajnos nem bennfentes információ), hogy jövőre, azaz a tervek szerint 2010. augusztus 31-ig egy 55 méter hosszú és 11 méter széles úszóművel bővülhet a hajó.

Az Octogontól muszáj idéznem egy mondatot, mert minden betűjével egyetértek, nemcsak a tényekkel: "2003. április 30-án megnyílt az A38 Hajó, ami az elmúlt hat év során Budapest egyik leglátogatottabb és legszínvonalasabb kulturális központjává vált". A durva a leglátogatottabb kifejezésben, hogy a hajó gyomrában lévő terem ajtaján fityeg valami olyasmi tábla, hogy "Férőhelyek - Álló: 350", ami ha úgy van, akkor bizony nem elég. És milyen jó, hogy nem elég, és számos alkalommal nem csak lézengenek az itt rendezett eseményeken.

Pozitívumot a hír címe is éppen eleget tartalmaz, de hadd tegyem hozzá, hogy az új építmény akadálymentesített lesz, ami ha hanyatló memóriám nem csal, a jelenlegi hajó lépcsőinél is lifttel megoldott. A beruházást 300 millió forinttal az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából feltöltött Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programja támogatja. Köszönjük. És a 15% önrészt is.

A hajón olyan előadók léptek fel az elmúlt években, akik korábban akár egyáltalán nem jártak Magyarországon, és mivel nem mainstream művészekről, hanem sokszor jazz, hip-hop, vagy változatos underground irányok képviselőiről van szó, nem mennyiségi (még egy hely, ahol felléphetnek ugyanazok), hanem minőségi kultúra támogatásról van szó.

Sokszor hallom különböző támogatások kapcsán, hogy "miért kell az én adómból olyan filmeket támogatni, amikben leszbikus cowboyok pudingot esznek". Mivel sikerült magamévá tenni a közjószág értelmét, a társadalomban betöltött szerepemért cserébe én ilyen égbekiáltó hülyeségeket nem nyöszörgök, azt viszont pozitív irányban muszáj megjegyeznem, hogy ez kifejezetten olyan, mintha egyenesen rám költenének el félmilliárd forintot. Jól érzem magam tőle. Már csak mellé kellene parkolni Délre (a parttal párhuzamosan) a B-oldal úszó stúdióhajót egy közepes színvonalú bűnbarlanggal, felmatricázni a rakpartot, hogy "Kis-Amszterdam - és még annál is kisebb Párizs", és mint Alessandro Baricco monológjában (avagy Az óceánjáró zongorista legendájában) az a bizonyos '1900', soha többé nem mennék a partra. 5*!