Uraknak gondolom ismerős a szitu, amikor a strandon megláttok egy bitang jó csajt, aki nem néz ki 13-nál többnek. Ilyenkor a lány 20 méteres körzetében 360 fokban radarozunk, hátha a nővérével jött, esetleg az anyukájával. Ha megvan, szemünkkel egy MRI műszer alaposságával mérjük fel bokától fejbúbig a találatot, hiszünk benne, hogy a jövő nyári lánynak csak 10 pontos nővére vagy kellemes 40es anyja lehet.
Zenében azért többször fordult elő velem hasonló. Ha egy kedvencem többször hivatkozik az ő kedvencére, mint meghatározó zenei élmény, hangzást, stílust befolyásoló hatás, nem kérdés, hogy utána kell néznem kedvencem kedvencének, ha nem ismertem korábbról. Így szerettem meg például a Nirvana-n keresztül a The Vaselines-t, a POD által a Blindside-ot és a RATM vett rá, hogy megismerkedjek az MC5-al.
A legnagyobb riszpekt jelzés az a kedvencek részéről, ha kiadnak egy feldolgozás albumot, amin az egész lemezen keresztül az ő kedvenc előadóik kedvenc számait játsszák el. Ezek igazi zenei csemegék, gyöngyszemek lehetnek, nagyrészt azok is.