Paul Rodgers a Queen+PR projekt után visszatért a Bad Companyba és a lenti videó alapján úgy tűnik, hogy a Queen-turnéról mentett pár szívecskés pólót is a Chuck Norris hasonmás énekes.

A banda a 2009-es koncertek után nemrég jelentette be, hogy 2010-ben is ad pár koncertet, sőt a bámulatos című "Hard Rock Live" DVD-vel hergelik rá a népet a reunionra. Szegény Paul, itt nem játszhatja a Free-klasszikus "All right now"-t...

Már csak 4 hónap és itt a fesztiválszezon! Azért addig is lehet hova menni, sőt, illik, még a februári cidriben is.

A legélelmesebbek egy hónapon belül láthatják a Nemjucit, a Magashegyi Undergroundot, A Kutya vacsoráját, a Zagart, a Turbo-t, a Hangmást, egy napon az IHM-et és az Óriást, vagy akár Eat me!-t.

Az A38 e hónapban két estén át látja vendégül a Budapest Bár produkciót, ugyanott tart prédikációt Henry Rollins, míg Borlai Gergő lemezbemutató koncertet...

Ennyit akartam mondani a hidegrekordról, a többit a NAPTÁRBAN megtaláljátok. Amit nem, azt ajánljátok ti a többi B-oldalt olvasó kisgyereknek!

A Music Channel Company nevű román cég Magyarországon is elindította két új zenecsatornáját, melyek január óta már tesztadást sugároznak. A két csatorna jelenleg csak a Digi hálózatában fogható, melyből az Music TV, a Viva és a Comedy Central hopsz, ezzel párhuzamosan kicsúszott.

A két új adó állítólag főleg hazai előadók klipjeit fogja sugározni, HD minőségben. A legfiatalabb generációt megcélzó Music Channel és a szélesebb zenei skálát kedvelőknek szóló H!T Channel érkezését a legnagyobb szkepticizmussal fogadom. Először is: mit jelent hogy a "legfiatalabb generációt megcélzó"? 12-14 éveseket fogják traktálni? Uramatyám, ráadásul még "célozni" is fogják őket. Már látom a sok emós, körömfestő, szemébe lógó hajjal rendelkező "zenészt", valamint a picsájukat riszáló 16 éves bijonszékat, akikből ezek szerint nem kaptunk eleget még a Viva TV-n.

Hihetetlen, hogy a zenei ízlést legjobban meghatározó korszakba mennyire bele lehet tenyerelni. Míg az én fiatalságom az MTV Europe Most Wanted, vagy a Headbanger's ball műsorán, Ray Cookes és Paul King szavain csüngve ismerte meg a ZENÉT (és az angol nyelvet!), addig a mostani ifjúság (marketinges nyelven szólva: "legfiatalabb generáció", pff) arcába rakják a szart, de előtte azt még ventillátorba dobva, hogy minden olyan legyen. Ékes példa a Viva TV "Szexi, vagy nem" bicskanyitogató alpárshow-ja, vagy csak lessünk bele egy Club Rotationba. Kiváncsian várom, milyen felhozatallal debütál a két új versenytárs...

Áááh, amúgy VH1-t és Disco Deluxe-ot kéne adni a népnek! (Jah, és B-oldalTV-t!) Na, mindegy, én úgyse kapcsolom be a tv-t, mert a zene nem abban van. Pedig lehetne abban is.

Áprilisban jön ki a pulifejű Slash első szólólemeze, melynek címe, most vigyázzál: "Slash". A Guns exgitárosa valószínűleg felnyitotta a Santana-féle receptkönyvet, mert első lemezéhez igazi sztárbagázst hozott össze és szerencsére nem a We are the World-öt vették fel együtt, hanem 13 dögös rockdalt, mindegyikben más-más vendégelőadóval. A lemezen a nagy öregek közül feltűnik Ozzy, Lemmy, vagy éppen Iggy Pop, a régi játszópajtások közül ott van Izzy Stradlin és Duff McKagan, az újhullámos-villantós vonalat pedig Fergie és Nicole Scherzinger képviseli. Elég jó elegy, első blikkre, annak ellenére, hogy a bicikligatyás nincs a csapatban.

A lemez anyaga:

01. Ghost (feat. Ian Astbury - The Cult és Izzy Stradlin)
02. Beautiful Dangerous (feat. Fergie - Black Eyed Peas)
03. Nothing to Say (feat. M Shadows - Avenged Sevenfold)
04. Crucify the Dead (feat. Ozzy Osbourne)
05. Promise (feat. Chris Cornell - Soundgarden)
06. By the Sword (feat. Andrew Stockdale - Wolfmother)
07. Doctor Alibi (feat. Lemmy - Motörhead)
08. Saint is a Sinner Too (feat. Rocco DeLuca - Rocco DeLuca and the Burden)
09. Watch This (feat. Dave Grohl és Duff McKagan)
10. I Hold On (feat. Kid Rock)
11. Gotten (feat. Adam Levine - Maroon 5)
12. We're All Gonna Die (feat. Iggy Pop)
13. Starlight (feat. Myles Kennedy - Alter Bridge)

Hét dala: Chris Rea - The Road to Hell

Album: The Road to Hell (1989)

Miért pont ez? A "Come So Far, Yet Still So Far To Go" greatest hits turné keretében ma este a Papp László Budapest Sportarénában lép fel Chris Rea, aki szerencsésen felgyógyult 2001-es hasnyálmirigy-gyulladásából és azóta töretlenül szórja ki új dalait. (2005-ben például kiadott egy 11 cd-ből álló set-et, melyen 137 blues dal található.) Szerencsére azt a fogadalmát sem tartotta be, hogy kevesebbet fog koncertezni...

A legnagyobb slágerek mellett a hírek szerint pár ismeretlen, vagy korábban nem játszott dal is előkerül a budapesti koncerten. Sajnos, én már Gary Moora-ra ellőttem az idei blues-rock kreditemet...

Lajkó Félix csurig töltötte a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermét, ráadásul úgy, hogy néhány hete már nem sok jegy közül válogathattam. Lehet, botorság úgy írni valakiről, hogy őt magát, a zenéjét sem ismerem igazán, de még a hegedűhöz sem konyítok semmit. De ilyen alapon a koncertre sem kellett volna elmennem, mégis ott voltam. Mondjuk úgy: belekóstolni valami olyanba, amiről csak sejtem, hogy nagyon jó. Úgyhogy, most meg írok. Arról az élményről, amit szinte semmiféle várakozás, előítélet nem befolyásolt.

Néha segít, ha a közönséget figyeli az ember, de jelen esetben a nézők összetétele alapján nehéz lett volna bármit is gondolnom. Meglepően sok volt a – hogy mondjam szépen – a tini kor emlékét már csak halványan őrzők aránya. Most ez vagy azért van, mert Lajkó tényleg akkora nagy művész, hogy az idősebb korosztályt is simán zsebre vágta, vagy egyszerűen sok gazdag sznob szeret a MÜPA-ba járni. Mindkettőben lehet valami.

"Ó hol vannak már azok a régi szép idők. Én mondom néked fiam, akkor még tudtak zenét csiholni, hol volt még az a sok elektronikus vacak meg kütyü? Igaz, nem mondom hogy nem bélyeget nyaltak, vagy spanglit szívtak a nagy öregek! De hát így jön az igazi inspiráció, nem?"

Bizonyára mindenkinek megvannak azok a számok, dalok és művészek, akiket a régi nagy öregekként azonosítanak. Azok akik rendszeresen fölbukkannak a VH-1 klasszikusai közt, és akiket nem ismernek a mai elfajzott, dárrenbészes fiatalok / irónia off. Jelen szösszenetben saját zenei monda és legendavilágom szeretném feleleveníteni, s melegében kivesézni. Tehát biztos hogy ki fog maradni oly zenész/zenekar, ki a te kedvenced volt becses olvasó. De hát nem lehet mindenkinek az Ájrön Báttörfláj meg a Gördülő Kövek a messiás, nem is beszélve a Bitliszről, akiket én nem hallgatok, mégis mindenkit kijavítok hogy az helyesen the Beatles.

Kezdjük akkor a Jefferson Airplane-nel. Ők egy '65-ben San Francisco-ban debütáló pszichedelikus címkét a nyakukba vevő banda. Pszichedelikusságukat nyugodtan helyettesíthetjük az irtózatos gatyaszaggató módon betépett jelzőre, olyan lemezcímeket sikerült ugyanis produkálniuk mint például a Szürreális Párna (Surrelistic Pillow, 1965).

Kedvenc számuk tőlük a White Rabbit, amely Alíz Csodaországban történetét meséli el, új (beszívott) szemszögből. És igen, a szövegben az "etesd fejed" sor alatt nem a megfelelő és kiegyensúlyozott táplálkozásra, se nem a sok olvasásra gondoltak. Grace Slick énekesnő hangja azonban még a rabid anti-drog politikát fojtatókat is ámulatba ejti. 

Januárban az R33 stúdiót vette birtokba a Turbo együttes és a 2 napos session alatt állítólag 4 dalt is rögzített a banda. A zenekar már a második lemezén töri a fejét, mely valószínűleg ősszel jelenik meg.

Aki még nem látta őket, ne várjon eddig, hiszen a zenekar február 13-án a Hangmással és a Metrosectionnel a Gödörben lép fel.

Az év eleji koncertpangás és uborkaszezon alatt megjelent a Quimby új klipje, méghozzá az I've got a girl című dalhoz. Nos, hogy is mondjam... mit is lehetne rézandráskodni e videóról...?! Sommásan: egy klipben lévő legtöbb férfi nemiszerv EVÖR, ráadásul mindez viszonylag költséghatékony módon.

Örülök, hogy ezek a faszok nem veszik komolyan magukat.

Sanzonos világzene holnap este a Gödörben! Azt est fő előadója, a nagy világutazó Les Hurlements d'Léo együttes lesz, akik már négyszer is felléptek a Sziget Világzenei színpadán.

A francia csapatot legtöbbször a Mano Negrával szokták egy lapon emlegetik, de zenéjüket nem könnyű egy kategóriába besorolni, hiszen a tradicionális francia muzsikát ötvözik a cigányzenével, miközben néha felcsendülnek a ska ritmusok is, a nagybőgő és a trombita hangjának társaságában. A világzenei egyveleg előtt az este folyamán fellép a Folk Error és a Maszkura és a Tücsökraj is. Már csak 4 hónap a fesztiválszezonig!

A funkyforum.hu brékingjét közvetítve kürtölöm világgá, hogy majd' 2,5 év után élőben lépett fel a Red Hot Chili Peppers!

A banda - immáron John Klinghofferrel, és ugyebár John Frusciante nélkül - csak egyetlen dalt adott el (Neil Young - Man needs a Maid) a MusiCares 2010 rendezvényen. A fellépésről eddig sajnos csak egy nem túl jó amatőr felvétel látott napvilágot, de a nézőtéri beszélgetés mellett annyit azért látni, hogy valóban négyen vannak a színpadon :), Flea megvillantja Fleabass gitárját, Anthony Kiedis pedig Jack Blacknek van öltözve.

A MAHASZ és az Előadóművészi Jogvédő Iroda (de szép neve van) február 10-én rendezi meg a magyar zenei élet meghatározó eseményét, a Fonogram - Magyar Zenei Díj Gálaestet. (A díjról és a szavazásról részleteket a hivatalos weboldalon lehet olvasni, tesztkérdés lesz például, hogy mióta nem Arany Zsiráfnak hívják a díjat!)

Egy pillanatra elfeledve a magyar zenei élet tüneményes jeleneteit (kell-e DJ vizsga, már csak 5000 lemez kell egy aranylemezhez, mire vet ki díjat az Artisjus, stb.), a B-oldal szerkesztősége az egyes kategóriákon belül a kivastagított előadóknak drukkol és tapsol, szavazatunkat ezúton bökjük rájuk.

Az év hazai klasszikus pop-rock albuma
ÁKOS - 40 + (Fehér Sólyom)
BACK II BLACK - Funkybiotikum (Magneoton)
DEÁK BILL GYULA - A király meséi (Sony Music)
DEMJÉN FERENC - A lelkünk most is vágtat (R&R)
ISMERŐS ARCOK - Lélekvesztő (B.K.L.)

Az év hazai modern pop-rock albuma
ANTI FITNESS CLUB - Lélekzet (Magneoton)
KOVÁCSOVICS FRUZSINA - Fuss el végre (EMI)
MAGNA CUM LAUDE - 999 (Magneoton)
PÉTERFY BORI & LOVE BAND - 2 (Megadó)
TURBO - Turbo (Mamazone)

Nick Douwma! Ha kimondom ezt a nevet valószínűleg nem sokan kapják fel a fejüket, ám ha a "művésznevét" említem, valószínűleg minden drum and bass rajongó szívverése egyre hevesebb lesz: Sub Focus!

2003 óta borzolja a drum and bass szcéna kedélyeit, és már a kezdetek kezdetén is ontotta magából a veretős dallamokat, szigorú basszusokat no meg a zenéjében rejtőző hihetetlen energiát. 2004-től az Andy C felügyelete alatt működő Ram Records színeiben rakosgatja a lemezeket, ahol később olyan nevekkel dolgozik, mint az angliai elegáns-agygyilkos duó, a Chase & Status, a holland dnb-architektor banda a Noisia, továbbá Dj-Hype, Dj Fresh, Culture Shock, Nero, Xample and Lomax, Breakage, avagy Alix Perez (attól, hogy rájuk nem aggatok fura jelzőket, ugyanolyan nagy neveknek tartom az itt felsoroltakat is :D).

A 2005-ös X-Ray/Scarecrow kislemezzel beírta magába a Drum and Bass halhatatlanjainak sorába hiszen kinek ne lenne ismerős az X-Ray című szám, mely a hazai és külföldi dnb bulik nélkülözhetetlen eleme, ráadásul a kislemezzel felkerült az angliai Dance Chart-ra is! 2008 Júniusában jelentkezett a Timewarp/Join The Dots single-lel, mellyel ismét mély krátert hagyott a dnb rajongók agyában és bebizonyította, hogy van keresnivalója a szakmában.