Az underground top10-es lista után késztetést éreztem arra, hogy egy ugyanilyen listát készítsek a mainstream rapdalokról is.

Tudni illik, hogy mainstreamnak az számít, amit pörgetnek a médiában, klipjét játssza a tévé, írnak róla az újságok, satöbbi. Ez olyasmit enged feltételezni, hogy a mainstream előadók "celebek" lennének... A listában lesz ilyen bőven. Olyanok is lesznek, akik mainstreamban kezdtek, de mára már underground előadókká váltak (gondolok itt Subbára, Bustára meg Funktasztikusra).

Általánosságban elmondható, hogy mainstreamban leginkább a gengszterkedés hódít, de ez mellett van, aki kommersz témákhoz nyúl, van, aki elvicceli és van, aki tényleg komolyan mondja. Igyekeztem a listát mindenképpen úgy összehozni, hogy legyen benne mindenféle mondanivalójú szám.

A Chubby Checker feat. Mojszejev feat. Cseh Tamás feat. The Kinks jellegű zenét játszó YAVA zenekar ma 23:00-tól az MR2 Akusztikban. Óriási stílusegyveleg, amely az akusztikban reményeim szerint elektromos gitár helyett akusztikusra cserélődik, ami szerintem minőségi csere a legtöbbször. Fontos tudni, hogy a zenekart nem a segédmotoros kerékpárról nevezték el, amiből a szomszéd Olivérnek narancsszínű volt, a másik szomszéd Karcsi bácsinak pedig sárga, bár ezt ti úgyse tudjátok.

Az akusztikus koncertre a YAVA különlegességekkel is készült. Nemcsak egy magyar zenekar dalát dolgozta fel és formálta a saját stílusára, de ugyanezt tette Yayat Suhiryatna indonéz kortárs zeneszerző egyik kompozíciójával is. A dal ősbemutatója az mr2-Petőfi Rádióban lesz. Az esemény kapcsán H.E. Mangasi Sihombing, Indonézia budapesti nagykövete elmondta: a szigetvilág hagyományait többen próbálták már modern zenével párosítani, de ez csak akkor sikeres, ha megtalálják a jávai zene lelkét. A nagykövet szerint a YAVA koncertjein megszületik ez a spirituális légkör, ami rendkívül boldoggá teszi. Éppen ezért találónak érzi a zenekar nevét, hiszen – mint mondta – amit játszanak, az mindennek a legjava.

Az Antropos Kulturális Online Magazin keresi 2009 kedvenceit, figyelemre méltó kategorizálásban.

SZERINTED KI 2009. LEGJOBBJA?
antropos.hu
 

Ha netán megszorulsz szavazás közben, mi büszkén vállaljuk - kihagyva, amihez mindenki ért, és azt, amihez mi egyáltalán nem - a B-oldal teherhajó elé ragadt csónakok, akiket szívesen vinnénk fel a vállunkon fel a hegyekig:

Na, behozok egy kis feszkót. Killing in the name vs. Give it away! Nem könnyű igazságot szolgáltatni... 2 hihetetlenül energikus dal, egyik sem lányregény. Igazi "szomszédok kedvence". Mit mondotok?

Kérném a tisztelt zenekarokat, álljanak a rajtvonalhoz! A nap levezető elnöke: Gundel Takács Gábor. Gundi, kérlek, add meg a jelet! A versenyzők családtagjait, anyukáit, nagymamáit kérem, hogy a célvonalnál várakozzanak. A versenyről felvétel készül, kérjük a mobiltelefonok és egyéb képfelvétel készítésére alkalmas készülékek kikapcsolását, a szotyizás befejezését. Sárga vonal fájdalom, piros vonal halál!

Eltekintve attól, hogy nyáron napszemüveg, és életigenlő popdalok mögé bújtatom általános elégedetlenségemet a világgal, télen, és egyébként is szeretem mindezt feloldani, és belevetni magam a világ igazságtalanságait hömpölygő őszinteséggel megzenésíteni kívánó, indie címkével beárazott zenei termésbe, ami ma már mindenki számára könnyen elérhető.

Ez a nyaram viszont olyan határozottan hurráoptimistára sikerült, hogy elhatároztam, nem játszom tovább a meg nem értett lázadót, és próbálom megkeresni az őszintén pozitív zenéket. Nem tagadom, talán ez az öregedés első jele. Ez egy optimista kritika lesz a Freelance Whales erősen optimista Weathervanes c. albumáról.

A téma tehát adott, minekutána mostanság egyre inkább elmerülök a hip-hop körökben és egyre kevésbé tetszik már az amerikai -muthafucka- gengszterkedés (Eminemnek azért respekt), így a műfaj honi kínálatába igyekszem minél mélyebbre belevetni magamat. Tetszik a magyar rap, a szép magyar szavak végtelen tárháza lehetővé teszi a mély értelmű, választékos szövegű rappelést. (Az már más kérdés, hogy ezt a lehetőséget nem mindenki használja ki, de ez mindegy is.)

Nem akarok dogmatikus kijelentésekbe bocsátkozni, hogy a mainstream fos, az underground meg a legesleg. ("Kár, hogy a teteje a legalja".) Nem, én ezt nem vallom, de az tény, hogy amit a tévében nyomnak, az nem tartalmaz olyan üzeneteket, mint az ándörgránd előadók (szókimondó, találó, odapörkölő) dalai.

Ja igen, azt is szeretném előrebocsájtani, hogy a lista teljes mértékben szubjektív, vannak előadók, akiket nemigen csipázok, így ők vagy lemaradtak, vagy hátul végeztek a rangsorban.

Nem szaporítom tovább a szót, jöjjön a lista inkább:

Kritikám alanya a The Mars Volta gitárosa, zeneszerzője, egy kortárs művész: Omar Rodriguez-Lopez. Róla érdemes tudni, hogy munkaholista, a Mars Voltán kívül otthonosan mozog John Frusciante dolgaiban, és nem utolsósorban csak úgy szarja a szólólemezeket, melyeket saját kiadóján keresztül juttat el a nagyérdeműhöz. Virtuóz stílusa mellett jellemző rá, hogy koncertjein hihetetlen dolgokra vetemedik, nem riad vissza az elektronikától, és képes a dalait ilyen-olyan noise-irányokba elvinni. 

Új zenekara, mely a frappáns El Grupo Nuevo de Omar Rodriguez-Lopez nevet kapta. A banda 2006 óta járt össze jammelgetni, aztán 2009-re elérkeztek odáig, hogy munkásságukat kiadták. A zenekarban Omart jóbarátai, profi zenésztársak veszik körül: a TMV-ből hozta magával Cedric Bixler-Zavala énekest, Juan Alderete de la Pena basszert, a dobos és a szintis egy Hella nevű formációból szállt be az El Grupo Nuevóba: ők Zach Hill és Jonathan Hischke. Jelentkeztek egy lemezzel, melynek címe: Cryptomnesia.

Korábbi TOP5 Star Wars zene részlet EVÖR cikkünkre kommentelte be Péter Bence saját zongorázását, ami nem szerényen egy közel 8 perces John Williams antológia:

• Csillagok háborúja főcím
• Jurassic Park főcím
• Klónok támadása szerelmes jelenet + vége főcím
• Cápa főcím
• Harry Potter Hedwig's theme
• Mesterséges értelem
• Csillagok háborúja The throne room
• Birodalmi induló

Több szempontból is óriási, egyrészt mert nagy metszete van a saját TOP5 Csillagok háborúja részletünkkel, másrészt láttunk már őrülteket a Youtube-on, akik a Star Wars II-t zongorázták, vagy éppen C64 játékok zenéit és csengőhangokat gondoltak újra, de Péter Bence nem Bensz Pítör, hanem Péter Bence.

Csak az az ember nem tud előre nézni, aki a B52-es farkában kezeli a gépágyút. Nekünk más a küldetésünk, nézzük végig, mit várunk 2010-től, a punci mellett:

Imádom az idiótákat! A Soerii & Poolek formációról például sok mindent nem tudok elmondani, de azt igen, hogy imádnivalóan nem normálisak. (Réges-régen még interjút is készítettünk velük.)

Hogy mennyire nem azok, majd kiderül az Elton John című daluk klipjéből, de jelenleg sokkal fontosabb, hogy a csapat bemutatkozó albuma 2010 legelső lemezeként jelenik meg a világon, egész pontosan 2010. január 1-én 0:01-kor.

Übereld!

Úgy ahogy van utálom a szilveszteri kötelező bulizást és jópofiskodást, ellenben jó apropó, hogy megemlékezzek a leghosszabb ideig folyamatosan, (amerikai) országos televízióban futó műsorról: a Soul Trainről. Olyannyira rekorder ebben a tekintetben a program, hogy 1971 és 2006 közötti 35 éves fennállását csak 2016-ban döntheti meg az Entertainment Tonight, vagy ha az nem élne meg 36 évadot, akkor 2017-ben a Szerencsekerék (természetesen nem a Klaussmann Viktor és Gajdos Tamás féle).

A Soul Train a soul zene, a disco és a rythm & blues műfajoknak szentelt tévéműsor, nem igazán tudom, hogy mihez hasonlítsam, ha sorolom a hazai rokon műsorokat, egyre jobban röhögök: Táncdalfesztivál, Popdaráló, Tátika, Kifutó, Ász, Úgy táncolnék veled...

A műsorvezető Don Cornelius mindenképpen Rózsa Gyuri előtt úszott jég- és úttörőként, minden adásban más olyan zakó, amivel ha ma bárhova bemész, és nem dobnak ki, tuti ingyen pia reggelig. A csávó ugyanabba a varázserejű csodaszeres üstbe esett bele gyerekkorában, mint Samuel L. Jackson és Cordazar Calvin 'Snoop Dogg' Broadus.

Holnap este új életre kell a Nyugati téri Skála Metró áruház, hiszen szilveszteri buli keretében nyitja meg kapuit az áruházba költöző West-Balkán.

Mi máshová megyünk lencsét és virslit zabálni (valamint konfettit szórni), de még a buékoskodás helyett álljon itt egy csodálatos emlék és tisztelgés a történelem előtt!

Ma este az Arénában lép fel az egyik legnagyobb magyar zenész, Demjén Ferenc és zenekara. Kit érdekel, hogy iszik-e még, vagy elesett-e bármilyen koncerten (nem mellesleg számomra csak szimpatikusabb ezektől hihi), dalai a mai napig állják a sarat és most, hogy megszűnt a Sláger rádió, talán az Iskolatáskán és a Hogyan tudnék élni nélküled-en kívül mást is megismerhet a fiatalabb korosztály.

Szüleimnek 4 éve veszek Demjén jegyet karácsonyra (tavaly nem vettem, V'Motorock volt), hadd' szóljon. A legenda szerint apám még az ősidőkben "járt össze" Rózsival, havi egyszer jól hangzik a sztori, mikor Demjén a kis klubban még ismeretlen zenészként vegyülgetett és kérdezte a fiatalokat, "na, hogy szólt?". (A Radics Béla-sztori a másik, de most azt nem mondom el.) Érdekes időszak lehetett, nyilván trapéz gatyában, vagy egy nagyon picit erősebb szerkóban.