Kéne többet moziba járni, ez jár a fejemben. Érdekes, a zenével kapcsolatos filmek rajongói sosem voltak elkényeztetve, és most nem arra gondolok, hogy szegény Jacko még ki sem hűlt és már ki van adva 1 DVD és még jön a mozifilm...

Ellenben nagyon megörültem, mikor hallottam, hogy október elsején mutatják be a hazai mozik az Underground Superstarz című koncert-dokumentumfilmet, amely tíz magyar alternatív zenekart mutat be.

Tudod, miért lehetünk őszintén hálásak a manga pornón kívül a japcsiknak? Hát a Mr. Big reunionért! Bizony mondom, ha a kis sárgák nem esküdtek volna fel arra, hogy életben tartanak, vagy épp feltámasztanak minden jobb-rosszabb dallamos amerikai rock zenekart, most nem lenne miről írnom. Így viszont elégedett mosollyal az arcomon jelentem, hogy a Billy Sheehan basszus- és Paul Gilbert gitár fenomén által vezetett brigád Pat Torpey dobossal és Eric Martin énekessel a japán koncertek sikerein felbuzdulva tovább folytatja turnéját, amelynek keretein belül szeptember 27-én este a Diesel-ben koncertezik!

Hét dala: Muse - United States of Eurasia

Album: The Resistance (2009)

Miért éppen ez? A Muse-ról könnyű írni, hiszen a zenekar tálcán kínálja mind azokat a pontokat, melyek előtt az ember kalapot emel és ugyancsak ott vannak a kirakatban azok a kisebb-nagyobb részletek, melyekre az ember vércseként tud lecsapni. Eleve ott az énekes hülyegyerek frizurája, nem? :) A Muse-t hallgatva mindig azon jár az agyam, hogy ezt és ezt a harmóniát melyik számban is hallottam MÁR?

Aki egy kicsit is rajongója az Alice In Chainsnek, az gondolom már piros betűs ünneppé nyilvánította november 27-ét, amikor is 3 nappal Marcus Miller után és egyel az Ossián előtt, a Pecsa sokat látott deszkáira lépnek Jerry Cantrellék. Először hazánkban, dacára egy lemondott 3 évvel ezelőtti bulinak.

Bemelegítésnek tökéletes lesz a pénteki buli a Kék Lyukban, a Basement, a Flop és a Kabalabébi (nem Kabalababa) fognak dalokat megidézni az AIC-től. Tetőzik ezt azzal, hogy vendégeket is hívtak: Szekeres Andrist a Stereomilkből, Junkiesból, Pálinkás Tamást az Istehátamögöttből, Mohácsi Matyit a Shell Beachből (istenem, az Azfeszten micsoda unplugged bulit nyomtak!), valamint Somló Danit, akit az Esclin Syndoban és a Seenben látni, de főként hallani.

Az előbb villámként csapott belém a fájdalmas hír... A háromtagú lánycsapatnak gyakorlatilag 10 év kellett a teljes kicserélődéshez, hiszen bréking news - és szerintem senki sem fog tudni innentől este nyugodtan aludni - miszerint az utolsó eredeti tag is távozott a Sugababesből. Óóó, neee. Na, de tényleg, mein Gott!

Mint egy jó power point-os vezetőségi értekezleten, a későn érkezőknek foglaljuk össze a csapat tagjainak bandában töltött idejét, egy csodás (Wikipedian kezembe akadt) idődiagram segítségével.

Bréking: Megjelent a Kispál és a Borz első DVD-je! Bár 2009-et írunk, egy 2 éves időutazásban lehet részünk, hiszen a korong a banda 2007-ben Pécsett adott 20 éves jubileumi mulatságát tartalmazza. Nem csak a kegyetlen frappáns cím üt ("Koncert"), hanem az is, miszerint a DVD-vel minden vásárló kap egy kódot, amivel letölthet magának egy vadonatúj Kispál és a Borz EP-t, amin négy eddig kiadatlan, vadonatúj stúdiófelvétel található!

A Prodigy cikk kapcsán, pontosabban szerencsés éter-megismerkedésünknek köszönhetően a következő pár hétben a Feldolgozás alatt blog szerzőjétől olvashattok cikkeket. Köszönjük Lidércnek! Első tanulmánya a felkelő nap házát írja le, a legkülönbözőbb építési stílusokban! Overdrive

A következő dalt én eddig a The Animals-nek tulajdonítottam, de kiderült, az is csak egy a sok feldolgozás közül, és az eredeti egy régi népballada. Készüljetek fel, mert rengeteg jó verzió készült. A dal szövege is különleges, mert van női és férfi szemszöge. Az előbbi főszereplője egy lány, akit egy részeges fazon követ New Orleansig, ahol belép a bordélyba és örömlány lesz (vagy pl. Joan Baez verziójában börtönbe kerül). Míg az utóbbi főszereplője a férfi, és az alkoholizmus káros hatásairól szól. Mindkettőből kapunk példát az alábbiakban.

Itt a B-oldal ízléskommandó! A bennünk rejlő sztájliszt - cikksorozatot indítva - egy-egy csodás zenei entitás elé állít majd görbe tükröt és kérdezi: ezt vajon anno hogyan gondolta? Rosszindulatúságot ne feltételezzétek, sőt, a "saját házam" előtt kezdek sepergetni, az első kiszemeltem egy igazi nagy kedvencem.

Név: John Deacon

Zenekar: Queen

Ismertetőjele: laza alvós / kutyasétáltatós póló és nagyon rövid színes sort az 1986-os Magic Tour alatt

Mit kell még tudni róla? Ugyebár ő (volt) a Queen néma tagja, ennek ellenére olyan klasszikusok szerzője, mint az "Another one bites the dust", az "I want to break free", vagy a "You're my best friend". Freddie halála óta bojkottál mindent, ami Queen, zene, vagy nyilvánosság. Az utóbbi években tulajdonképpen 2 kép jelent meg róla: az egyiken egy sztriptíztáncosnő előtt hever, a másikon pedig egy családi esküvői fotón láthatjuk.

Bréking: A világ egyik leggyorsabb jazz dobosa, Jojo Mayer ismét tiszteletét teszi hazánkban, egész pontosan szeptember 22-én az A38 hajón lép fel.

Ingyenes, gyorstalpaló életrajz tanulás: állítólag már 2 évesen volt saját dobszerkója, felcseperedve nemes egyszerűséggel minden jelentős jazz fesztiválon fellépett, majd dobfelszereléseket tervezett, sőt, kiadta a sejtelmes és kicsit akciófilmes elnevezésű a "Modern dobos titkos fegyverei" című oktató DVD-jét is.

A jazz oktatófilm valószínűleg kedden is be lesz fűzve, megspékelve mindez az új projektjének elekronikus hangzásával.

Ízelítő:

Az Arctic Monkeys munkásságáról vajmi keveset tudok, de azt sem gondoltam, hogy a prágai Hard Rock Cafe-ban kerülök egy lépéssel közelebb hozzájuk. Ezek szerint voltunk a prágai Hard Rock Cafe-ban, de erről majd később. Szóval legyen inkább csak fél lépés az a közeledés, mert a zenéjük továbbra sem fogott meg, ellenben az alábbi klip, illetve annak eszelős története annál inkább.

Többet nem is mondok, nem lövöm le a poént, a 2006-os dal címe "Leave Before The Lights Come On", más lényeg nincs, azaz van, a lenti videóklip. Forog!

Alapvetően már nem vagyok az a letöltős fajta. Egyfelől elfáradtam a szarkáskodásban, másfelől meg helyem sincs a vinyón. Amit meg tényleg megszeretek, sajnos azt elkezdem szisztematikusan felvásárolni. A letöltés persze még mindig a válság barátja, kérdés mennyire akarunk modoroskodni és erkölcscsőszködni az illegalitás határain. Na, mindegy, egy postaládámban kikötő hírlevélből tudtam meg, hogy egy érdekes ÉS legális zeneletöltési modell ütötte fel a fejét a "magyar Interneten".

VERSENY! :) Csinálj ez egy zenét, kommenteld be a linkjét, és a legjobb groove-ot készítő pályamű tulajdonosa számára a következő a fődíj ajánlatom: leszedem sávonként a zenéjét, csinálok belőle egy 2-3 perc körüli változatos mixet, néhány effekttel, és talán valami vokállal. A kész számot mp3-ban feltöltöm ide, és egy külön posztban ajnározom a szerzőjét, valamit remixként feltöltöm a soundcloud.com/camilo címre a tuc-tuc zenéim közé. EZ A FŐDÍJ :D

(UPDATE: 2010. január 18. - a nyertes Sitgan felvétele lett, az abból készült mixhez videót is csináltunk, nézd meg és gratulálj!)

"Ilyen zenét 1 perc alatt összerak bárki számítógéppel!" - hangzik el gyakran az elektronikus zenéhez nem értőktől és/vagy nem kedvelőktől, természetesen féltékenységből, hiszen bármilyen szar ügy, egy 50 éves műfajról beszélünk, és az ember, aki nem olvas B-oldalt, hajlamos néha elkiáltani magát, hogy "de hát miért nem szereti mindenki azt, amit én, hiszen az _a_ jó / mennyivel egyszerűbb volna" :D Meg hogy "de hiába, az átlagember nem tudja, mi a jó zene (de én igen)!" Ha elfogadjuk, hogy egyikünknek sincs igaza, akkor amúgy tök jó zenei élményekkel gazdagodhatunk, így kerülök én pl. olyan koncertekre, amik még szarok, aztán másikra, ami szintén még szar, és aztán egy harmadikra, ami meg MÁR szar, de közte 12 olyanra, amitől másnap jobb napom van.

Miközben a cikkek többségében igyekszünk támogatni az élőzenét, szépen lassan néhány cikkben tervezek videókat mutatni arról, hogy micsoda varázslást lehet rendezni számítógéppel, amiből lehet sejteni, hogy olyan szakértelmet igényel, ami adott esetben nem mindegy, hogy 2, 5 vagy 15 éve van a próbálkozónak. Ugyanolyan hangszer, csak nem akkor játssza le, amit akar az ember, hanem később. Mint a verkli (kíntorna), vagy a zenélő doboz. Mellékelek is egy képet egy ebben járatos DJ-ről, aztán őt merje bántani valaki...

Hihetetlen, hogy van egy dal, melyről azt gondolom, a Jimi Hendrix életmű egyik legfényesebb ékköve, pedig eredetileg nem is Jimi Hendrix dal. Jimi Hendrix emléknapunkat ezzel folytatjuk.

All along the watchtower... Bob Dylan a legenda szerint egy súlyos motorbalesete után írta e dalt, testében tele könnyűdrogokkal, Bibliát olvasva. 1967. december 27-én került kiadásra. Hihetetlen az évszám.